Megjelent a Magyar Közlönyben a Kúria határozata. A Darák Péter vezette öttagú tanács a Második Reformkor Párt bírósági felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Vona Gábor pártja a gyermekek védelmére hivatkozva népszavazást szeretett volna tartani a kormány háborús propagandájáról, ám a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nem hitelesítette alábbi kérdését:
Egyetért-e Ön azzal, hogy az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésében írtakkal összhangban gyermekeink védelme érdekében Magyarországon tilos legyen valamennyi olyan politikai reklám és politikai hirdetés, amely a gyermekek lelki fejlődésére ártalmas vagy lelki nyugalmának megzavarására alkalmas tartalmat foglal magában – különösen ilyennek minősítve a közveszéllyel vagy háborúval való fenyegetést – illetve amelyik a gyermekekben félelemérzetet keltő tartalmat közvetít?
Az NVB szerint a kérdés nem felelt meg az egyértelműség követelményének. A Második Reformkor ezt vitatta, a Kúria a felülvizsgálati kérelmet azért utasította el, mert a beadvány nem tartalmazta a párt bírósági nyilvántartási számát.
Vona Gábor korábban jelezte, hogy az Alaptörvény 15. módosítása a Budapest Pride betiltása mellett lehetővé teszi azt is, hogy ismét benyújtsák népszavazási kezdeményezésüket az Orbán-kormány háborús propagandájának betiltásáról. Az Alaptörvény új passzusa szerint ugyanis
Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz.
A pártelnök szerint a kormány „háborús propagandáját” ez alaptörvény-ellenessé teszi, hiszen a gyermekek lelki fejlődését negatívan befolyásolja a háborús propaganda, az félelmet kelthet bennük. Az Alaptörvény módosítása alapján azért kezdeményezték újra a népszavazást, hogy a gyermekek ne láthassanak háborús kampányokat. Tavaly az NVB azzal utasította el a népszavazási kezdeményezést, hogy az korlátozná a véleménynyilvánítás szabadságát. Az akkor hatályos Alaptörvényre hivatkozva azt írták, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez, gondoskodáshoz,
ám a véleménynyilvánítás szabadságának alaptörvény-ellenes korlátozását jelentené, ha a kiskorúak védelme érdekében önmagában és kizárólag a közlés tartalma alapján teljes tiltást alkalmazna a jogalkotó.
A testület akkor úgy vélte: a népszavazásra javasolt kérdés sértette az akkori Alaptörvényt, nem felelt meg az egyértelműség követelményének.
The post Nem lesz gyermekvédelmi népszavazás a háborús hergelés ellen first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
