„Hallottad hogy gyüttmenteket akarnak ideköltöztetni a faluba? Én, őszintén megmondom, ezt nem szeretném” – mondta egy buszsofőr a nagyfügedi Jó Barát Kiskocsma pultja mellől, a kocsmáros azonban legyintve ütötte el a kérdést.
„Nekem személy szerint nincs velük bajom, a polgármester jó ember, megbízom benne, hogy nem akar rosszat nekünk. Ismerem gyerekkora óta, művelt ember, és amióta ő a polgármester, sokkal tisztább a falu.
Sokaknak az a bajuk vele, hogy cigány, azért vannak ellene
– válaszolta az elhangzottakra a kocsma sarkából, egy kopottas faasztal mellől egy másik férfi.
Nagyfüged az ország egyik legszegényebb vidékén, Dél-Hevesben található, a szomszédban Tarnazsadánnyal, ahol Orbán Viktor útjára indította a kormány szintetikus drogok elleni kampányát. A falu bekerült a Felzárkózó települések (FETE) nevű állami programba: ennek célja, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) koordinálásával az ország legszegényebb 300 településén, mintegy 300 ezer ember számára esélyt teremtsenek a felemelkedésre.
A településen az önkormányzati ciklus kezdete után alig több mint fél évvel feloszlatták a képviselő-testületet, így 2024 nyarát követően nemsokára ismét polgármester- és képviselő-választást tartanak. Ürmös István volt párbeszédes polgármester, illetve a vele szemben összefogó és a testületet feloszlató, inkább jobboldali érzelmű hat képviselő között – azon túl, hogy ki miatt nem működött a közös munka – az időközi választás előtt az egyik legnagyobb törésvonalat azt képezi, hogy
- a polgármester a jelentős roma lakossággal rendelkező falu számára nagy lehetőségnek látja a szeretetszolgálat felzárkóztató programjainak elindítását;
- a képviselő-testület szerint viszont a máltaiak tevékenységének rossz híre van a környéken, és szerintük csak tovább szaporodnának a problémák – ezért nem szeretnék, hogy a programjaikat elhozzák Nagyfügedre.
Nagy lehetőség vagy „még több nehéz sorsú ember”?
Jancsovicsné Harnos Brigitta alpolgármester, az összefogott képviselők vezetőjének állítása szerint
a testület feloszlatása előtt nagy közfelháborodást váltott ki a Máltai Szeretetszolgálat úgymond meghívása a faluba. Ezt mindenekelőtt azért nem szeretnénk, mert a környéken nincs jó híre a programjaiknak.
A képviselő-testület a rossz hírű példának a közeli Tarnabod esetét tartja, ahol a máltaiak 2004-ben elsőként indították el a Befogadó falu programot: Budapesten és más városokban élő hajléktalanok költözhettek a településre, hogy ott a szervezet segítségével új életet kezdhessenek.
The post „Nem tartunk igényt még több nehéz sorsú emberre” – politikai csaták kereszttüzébe került a Máltai Szeretetszolgálat first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
