„Nálunk azért tanul az átlag gyerek, hogy ő legyen az első. Tök mindegy, hogy milyen szinten első, csak legyen nála rosszabb” – fogalmazott lapunknak 2024-ben Lannert Judit oktatáskutató, a T-Tudok Oktatáskutató Központ alapítója, akit Magyar Péter alakuló kormánya gyermek- és oktatásügyi miniszterének kért fel.

2024-ben a magyar és a történelem érettségi feladatsorokban is akadtak tartalmi változások, előbbiben voltak komplett feladattípusok, amiket újak váltottak. Az új kimeneti követelmények tervezetét már évekkel a bevezetés előtt több szakmai szervezet is támadta, a Magyartanárok Egyesülete például „hibásnak és károsnak” nevezte a tervezett változtatásokat és kijelentette, hogy az új feladatsorokban az „üres adatismeret nagyra értékelésének régen elavult és diákellenes elve érvényesül”. A lapunk által megszólaltatott szakértők, köztük Lannert, 2024-ben egyetértettek abban, hogy a módosított követelmények súlyos visszalépést jelentenek a korábbi érettségikhez képest, és ezzel nemcsak a vizsgázást, hanem az egész magyar oktatást nagyban befolyásolják.

Lannert Judit a 24.hu-nak felidézte, hogy a kilencvenes évek elején elindult egy hosszú folyamat, ami a gimnáziumi éveket lezáró vizsgát több ízben igyekezett fejleszteni. „A magyar oktatás úgy néz ki, hogy minden az érettségiről sugárzik lefelé, mert minden tanár oda akar felkészíteni. Az alsós tanítónak az számít, hogy ötödikben mit fog majd a tanár nézni, a felsős tanítónak az, hogy mit fog a gimnázium számon kérni, a gimnazista tanárokat meg az érdekli, hogy mi lesz az érettségiben.”

Így az érettségi jellege szükségszerűen lesugárzik, meg lehet érezni a felső vagy akár az alsó tagozaton is. Emiatt is volt anno egy racionális és okos döntés, hogy az érettségit meg kell változtatni.

A kétezres évek elején aztán meg is kezdődtek a változások, az érettségi kétszintes lett, hogy alap és emelt szinten is lehessen vizsgázni, az új vizsga egyszerre töltötte be a lezáró funkciót és a továbbtanuláshoz szükséges felvételi szerepét, és ami a legfontosabb: megpróbált megalapozni a kompetenciaalapú oktatásnak. Ekkortájt az érettséginél is igyekeztek ebbe az irányba mozdulni, csökkenteni a terhelést.

A 2024-ben bevezett változtatások ezzel szemben inkább a konzervatív pedagógiai irányzat irányába mutattak.

A szövegértési feladatok hagyományos leíró nyelvtani feladatokkal egészültek ki, ehhez jött még a magyar érettségi történetében páratlan műveltségi teszt. Az addig mindenféle tárgyi ismeret nélkül is elvégezhető feladatsort tehát egy lexikális tudást is elváró váltotta, miközben a gyakorlati szövegalkotási feladat (érvelés, kérvény, panaszoslevél vagy motivációs levél elkészítése) eltűnt. Az esszéfeladatok közé bekerült egy úgynevezett témakifejtő esszé is, ami viszont utoljára 2005 előtt fordult elő, így a változtatást megelőző évtizedekben a diákok nem részesültek ilyenfajta felkészítésben.

Lannert szerint az oktatáspolitika örök dilemmája az ismeret vagy kompetencia közötti választás, de a megoldás nem kategorikus:

Természetesen kellenek ismeretek ahhoz, hogy kompetenciát fejlesszünk, de nem kell föllistázni az egész világot. Intelligensen kéne válogatni az ismeretek közt, egy olyan minimumot odatenni, ami képessé teszi a tanulókat, hogy a készségeik kifejlődjenek, aztán majd az életen át tartó tanulásban bepótolják azokat az ismereteket, amikre később szükségük lesz. Egy ilyen lineáris ismeretközpontú oktatásban egészen biztos, hogy pont a 21. század és a kortárs tartalom esik ki – az, amivel a legjobban megérthetnénk magunkat.

A T-Tudok Oktatáskutató Központ kutatója lapunknak arról is beszélt, helytelen, hogy az iskolák teljes kontroll alatt vannak, mert az oktatási rendszer megérdemli, hogy adjunk neki egy kis bizalmat és teret arra, hogy a benne dolgozók maguk kezdjenek el valamit kreatívan fejleszteni.

A bizalom itt azt jelenti, hogy nem kotornak bele állandóan fentről, politikai megfontolásból.

A szövegértési feladatok csökkentése azért is volt problémás a lapunk által megszólaltatott szakértők szerint, mert a szövegértés egy olyan kompetencia, amiben nagyon erősen érvényesülnek az otthonról hozott társadalmi különbségek, ennek a kompetenciának a hiánya pedig gyakorlatilag meghatározza, hogy az ember később milyen munkákhoz juthat hozzá.

Egyre inkább egy születési előnyre építünk, ahol a gyerekek vagy beleszületnek egy könyvekkel teli házba vagy nem. Felzárkóztatás nincs, és így pillanatok alatt a csillagokba fogjuk emelni a családiháttér-hatást. Az esélyegyenlőtlenség tekintetében már most is mi vagyunk az élen, de ezzel Magyarországot ki fogjuk húzni a világpalettáról. Az lesz a fontos, hogy ki hova születik és akkor annyi, punktum. Biztos Takaró Mihályt is a jó szándék vezérelte, de ez az a reflektálatlan jó szándék, ami tönkreteszi Magyarországot. Csak burjánzik, és nem lehet visszanyesni

– fogalmazott Lannert Judit.

Az érettségi koncepciója szerinte alapvetően problematikus, mert nemcsak igazságtalan, de fals motivációt is ad a gyerekek kezébe. A PISA felmérésekből kiderül, hogy sok országban a gyerekek azért tanulnak, mert szeretnek tanulni, szeretnek megoldani dolgokat. Ezzel szemben az átlag magyar gyerek azért tanul, hogy ötöst kapjon, hogy felnőttként jól keressen, vagy mert fél, hogy otthon megszidják, mondja Lannert.

Nálunk azért tanul, hogy ő legyen az első. Tök mindegy, hogy milyen szinten első, csak legyen nála rosszabb, minél több, és akkor már nagyon boldog. A lefelé taposásra képezzük a gyerekeinket, ahelyett, hogy együttműködésre, kreativitásra nevelnénk őket. Arra, hogy hogyan lehet csapatban dolgozni. Ma már egy Nobel-díjat sem egyedül nyernek el – Karikó Katalin is többekkel együtt csinálta. Nincs már magányos zseni! Ehhez képest mi az iskolában ilyeneket akarunk nevelni, akik egyénileg versenyeznek. Nem rájuk van szükség az életben: annyira komplex a világ, hogy nem lehet már egyedül megoldani dolgokat. Az együttműködésre való képesség tehát az egyik legfontosabb alapvetés, csakhogy abban nem lehet versenyezni.

Lannert Judittal még miniszteri felkérése előtt, februárban készítettünk hosszú interjút, amiben a Tiszta programjának oktatáspolitikai részeit szálaztuk szét.

The post Nemcsak igazságtalan, de fals motivációt is ad a gyerekek kezébe – így látta Lannert Judit két éve az érettségi koncepcionális problémáit first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu