A Tisza Párt szavazóinak 98 százaléka biztosra mondja a részvételét a 2026-os országgyűlési választáson, és ugyanilyen arányban megingathatatlanok abban, hogy Magyar Péterékre ikszelnek.

Tehát a tiszások nemcsak lelkesebbek, de eltökéltebbek is, mint a fideszesek,

derül ki a kutatásból. A kormánypártok támogatóinak ugyanis a 86 százaléka állítja azt, hogy biztosan elmegy szavazni, és ugyanennyien mondják azt, hogy ha törik, ha fúj, a Fideszre megy a voksuk. 11 százalékuk csak valószínűsítette a részvételét. Ez sem számít rossz aránynak, de a korábbi választások előtt a fideszesek elköteleződése, lelkesültsége rendre nagyobb volt, mint az ellenzéki választóké.

Figyelemre méltó, hogy a pártot választani tudók elsöprő többsége, 89 százaléka ígérte biztosra a részvételét, ám a két nagy párton túli világban nem kicsattanó a lelkesedés: a kis pártok támogatóinak mindössze 51 százaléka biztos abban, hogy elmegy szavazni, 36 százalékuk csak valószínűnek tartja, ami a Tisza és a Fidesz versenyéréről szóló kampány után mozgósítási gondokat vetít előre a bejutásra pályázó pártoknál.

A teljes népességben 8 százalékpontos Tisza-vezetést jelző közvélemény-kutatás alapján már bemutattuk, hogy nemre, életkorra, iskolázottságra és településtípusra lebontva hogyan fest a két nagy párt támogatottsága, és azt is, hogy milyen választási eredményre számítanak az emberek, illetve mit gondolnak ismerőseik preferenciájáról. Most azt járjuk körbe, mennyire mozgósított a két nagy párt tábora, mekkora tartalékuk van a párt nélküliek és a kis pártok támogatói között, hogyan néznek ki a másodlagos preferenciák, és a híveik mióta biztosak abban, hogy kire adják a voksukat.

Rekord részvétel jöhet, lelkesek a fiatalok

A teljes népességre vetítve a válaszadók 83 százaléka nyilatkozott úgy, hogy biztosan elmegy szavazni.

Ha kitart a lelkesedésük áprilisig, akkor messze a legnagyobb részvételt hozó parlamenti választás lesz az idei

– a legtöbben eddig a 2002-es választás első fordulójában, valamint 2018-ban és 2022-ben járultak az urnákhoz (70,5- és 70,2 százalék). Ráadásul további 11 százalék valószínűsítette a részvételét, és csak 3-3 százalék nyilatkozta azt, hogy valószínűleg vagy biztosan nem megy el.

A különböző korcsoportok között égbekiáltó különbségek nincsenek abban, hogy ki mennyire ígéri biztosra a részvételét, ám az az ellenzéknek kedvezhet, hogy a fiatalok, akik túlnyomórészt tiszások, szokatlanul nagy, az idősekkel megegyező arányban hajlanak a részvételre. A 18 és 29 év közöttiek 84 százaléka mondja magáról, hogy biztos szavazó, éppúgy, ahogy az 50 és 64 év közötti korosztály, valamint a 65 év fölöttiek, míg a 30 és 39 év közöttieknél 85 százalék nyilatkozott így, egyedül a 40 és 49 év közötti középkorosztály lelkesült valamivel kevésbé, körükben 78 százalék mondta azt, hogy április 12-én szavazni fog. Habár az ország demográfiai szerkezete a Fidesznek kedvez (a medián életkor 44 év, a választókorúak közel fele idősebb 50 évnél), a fiatalok politikai bevonódása a 21 Kutatóközpont számai alapján magasabb, mint korábban.

A településtípusok tekintetében nincsenek komoly eltérések, ugyanakkor minél képzettebb valaki, annál valószínűbb, hogy elmegy szavazni: a diplomások 90 százaléka ígérte biztosra a részvételét, az érettségizettek a 87 százaléka, az alapfokú végzettséggel rendelkezőknek pedig csak 76 százaléka.

Egyik pártnak sincsenek komoly tartalékai, a többség rég eldöntötte, hova ikszel

A 21 Kutatóközpont felméréséből kiderül az is, a nagy pártoknak mekkora tartaléka van a párt nélküliek körében, illetőleg, hogy hányan választják őket másodlagos preferenciaként. Azok a pártválasztók, akik nem a Tiszát vagy a Fideszt, hanem valamelyik kis pártot támogatják, vagy nincs pártjuk, a kormánypártot utasítják el nagyobb arányban: 24 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy semmiképp sem szavazna bizalmat Orbán Viktornak egy újabb ciklusra, és 15 százalékuk zárta ki kategorikusan, hogy Magyar Péterékre ikszeljen. A kis pártok támogatói között 35 százalékos a Fidesz elutasítottsága, a Tiszáé 26 százalékos.

Ha a párt nélküliekre szűkítjük a kört, mind a Fidesznek, mind a Tiszának rendkívüli kicsi a tartaléka: ennek a választói csoportnak a nagy része a teljes politikai osztállyal szemben idegenkedik, és jó eséllyel nem tud már olyasmi történni az előttünk álló a hetekben, ami rábírná a szavazásra.

A felmérés során megkérdezték azoktól a választóktól, akik nem tudták vagy nem akarták megnevezni, melyik párttal rokonszenveznek, hogyha mégis választaniuk kéne, akkor melyik párt mellett tennék le a voksukat, amire csak 8 százalékuk felelt úgy, hogy ebben az esetben a Fideszt támogatná, míg 5 százalékuk a Tiszához menne, a döntő többségük vagy nem tudja, vagy nem válaszolt (22 és 52 százalék). A Fideszre 21 százalékuk biztosan nem húzná be az ikszet, a 12 százalékuk pedig azt mondja, semmiképp sem szavaz a Tiszára.

Ha úgy vetődik fel a kérdés, kit támogatnának a kisebb pártok valamelyikét támogató válaszadók, ha a saját pártjukra valamiért nem tudnak szavazni, az látszik, hogy valamivel többen jelölik meg másodlagos preferenciaként a Fideszt, mint a Tiszát: 29 százaléka adná ebben az esetben a kormánypártnak a szavazatát, míg 22 százalékuk a legnagyobb ellenzéki pártra voksolna. A többség azonban kedvence kiesésével vagy nem tudna a pártpalettáról választani (11 százalék), vagy el sem menne (22 százalék).

A legtöbb közvélemény-kutatás, így a 21 Kutatóközponté is, befagyott pártpreferenciákról tudósít. Habár a kormánypárti szavazók mozgósítottsága némileg erősödött is, érdemi elmozdulások a pártok támogatottságában már régóta nincsenek: 2025 nyarára a Tisza-vezetés állandósult és stabilizálódott, a Fidesz pedig nem zuhant tovább, sőt a választási részvételüket biztosra mondók körében kis mértékben csökkent a Fidesz-KDNP hátránya.

A lapunknak készített felmérés rávilágít, hogy a pártválasztók döntő többsége régen eldöntötte, hogy kire szavaz. Csupán a válaszadók 18 százaléka nyilatkozott úgy, hogy még nem tudja, hova húzza az ikszet, 3 százalékuk az elmúlt néhány hétben, 14 százalékuk az elmúlt hónapokban hozta meg a döntését, többségük, 40 százalékuk már több éve tudja, kire voksol, 26 százalékuk pedig régi, hűséges szavazó, ők azt mondták, mindig is arra a pártra szavaztak, amelyikre most áprilisban fognak.

Mivel a mostani lesz a Tisza második országos választása, aligha meglepő, hogy a Fidesznél találjuk a legtöbb olyan szavazót, aki ciklusról ciklusra egy irányba voksol: a kormánypárt támogatóinak 68 százaléka nyilatkozott így. Ezzel együtt a Tisza tábora is stabil: a választói 73 százaléka mondta azt, hogy évek óta tudja, rájuk szavaz (a párt 2024-ben alakult, tehát két évről lehet szó esetükben), és 22 százalékuk nyilatkozta, hogy néhány hónapja kötelezte el magát.

A cikksorozat korábbi részei

A 24.hu megbízásából készült kutatás eredményeiről cikksorozatban számolunk be az áprilisi választás előtt. Eddig írásaink:

• Mozgósít a Fidesz, de még mindig nagy a Tisza-előny
• A nyugdíjasoknál simán vezet a Fidesz, a 30 alattiak között majdnem ötször annyian támogatják a Tiszát
• Megkérdeztük a magyarokat, kire szavaznak az ismerőseik, a Tisza örülhet a válaszoknak

A cikkben szereplők ábrák D. Kovács Ildikó munkái.

The post Nemcsak lelkesebbek, de elkötelezettebbek is a tiszások first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu