Az első, a mai Köln területéről szóló írásos feljegyzések szerint a Rajna bal partjának e részén valamikor a Kr. e. 1-2. században telepedett le egy germán törzs, őket azonban letörölte a föld színéről a Kr. e. 38-ban Iulius Caesar által Germániába indított hadjárat. Helyükre a rómaiakkal kiegyező Ubii törzs telepedett le, településüket a rómaiak Oppidum Ubiorum néven emlegették. A település mellett két római legio is állomásozott, és itt volt a későbbi császár, Germanicus főhadiszállása is, amikor a tartományban tartózkodott.

Lánya, Agrippina Minor is itt született Kr. u. 15-ben. Agrippinából 49-ben lett a Római Birodalom legbefolyásosabb asszonya, amikor Claudius negyedik feleségeként császárné lett (neki egyébként harmadik házassága volt ez). Valódi érdekházasság volt, Claudiusnak felesége befolyására és előkelő származására volt szüksége hatalmának stabilizálásához,

Agrippina pedig fiának, a később a Nero nevet felvevő Luciusnak igyekezett ezzel a lépéssel a trónhoz vezető utat megnyitni.

Claudius ettől még újdonsült férjként kedveskedett feleségének kisebb-nagyobb ajándékokkal, például az asszony kérésére beleegyezett abba, hogy születésének helyét városi rangra emelje, azaz a colonia rangot adományozza Oppidum Ubiorumnak. Az intézkedésre 50. február 25-én került sor, a város új neve hivatalosan Colonia Claudia Ara Agrippinensium lett. Ez jelentős előnyöket és többletjogokat biztosított a településnek, amely ráadásul a frissen megalapított Germania Inferior provincia központja is lett, két évtizeddel később pedig már erős falak is védték a gyors fejlődésnek indult várost, amelynek a 3. századra már nagyjából 20 ezer lakója volt. Nem véletlen, hogy a 4. században Constantinus is itt építtetett hidat a Rajnán, és hiába érték súlyos károk a várost a római polgárháborúk, majd a germán betörések idején, a város újra és újra fontos világi és egyházi központként éledt újjá.

The post Nero anyja miatt lett város Köln first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu