„Nincs erdélyi irodalom, csak magyar irodalom van”

Balázs Imre József irodalomtörténész néhány évvel ezelőtt egyik esszéjében leszögezte, hogyha egy költő Marosvásárhelyen reggel leül az íróasztalához, nem erdélyi magyar lírát fog írni, szimplán verset fog költeni. Láng Orsolya azonban mostanra elfogadta, hogy művészemberként akaratán kívül beleszületett egy geopolitikai helyzetbe.

Ez a kisebbségi lét alkati vonás lett, beépítettem. (…) Hogyha én leülök reggel verset írni, akkor valószínű, hogy egy erdélyi magyar verset fogok írni, mivel itt születtem, és nem tudom ezeket a rétegeket lehámozni, és nem is akarom lehámozni magamról.

Hajdú Áronnak határozott álláspontja, hogy nem létezik külön erdélyi és magyar irodalom: „Nagyon rég eldöntöttem, hogy nincs erdélyi irodalom – magyar irodalom van. Én ezt hiszem, vallom, pont.” Az persze már egészen más kérdés, hogy az olvasók miként viszonyulnak az erdélyi szerzőkhöz. A tapasztalat ugyanis az, hogy hiába népszerűek Visky András, Vida Gábor vagy Tompa Andrea könyvei, mégis nehéz Erdélyből megszólítani a magyarországi könyvvásárlókat. A három kiváló író kapcsán például meg kell jegyezni, hogy mindannyian magyar kiadóknál jelentetik már meg a könyveiket, így esetükben a magyar olvasók elérése adott.

Ha az irodalom, a tartalom felől közelítjük meg ugyanezt, még árnyaltabb a dolog, hiszen Szonda Szabolcs szerint egyértelműen érezhető különbség az erdélyi témák és a magyarországiak között. „Van egy életérzés, ami a művekből visszaköszön, és ami erdélyivé teszi az itteni irodalmat, és ez az életérzés nagyon sok mindenből állhat össze.”

Láng Orsolya szerint be lehet fogadni az erdélyi irodalmat úgy is, hogy az olvasó nem feltétlenül ismeri az összes helyi kulturális kódot, de mindenképpen hozzáad az élményhez a háttér behatóbb ismerete. Erre jó példa, hogy Dragomán György könyveit sem erdélyi magyar könyvekként forgatják Amerikában, hanem európai szépirodalomként.

A kolonizáló olvasat szinte mindenhol jelen van. Tehát a kelet-európai országokat, ha egzotikumként nézik akár Nyugat-Európában vagy Amerikában, az mindig más nézőpontot szül.

Nyáry Krisztián rendszeresen ajánl erdélyi kiadású könyveket a Buksóban, és ezúttal is hoz tíz újdonságot.

Top Ten – 10 új könyv erdélyi kiadók kínálatából

Cserna-Szabó András: Kolozsvár alatt az ég. Egy városregény fejezetei. Bookart, 2025
Dávid Botond: Geofolk. Gutenberg, 2025
Láng Orsolya: Ház, délután. Prae-Lector. 2024
Lövétei Lázár László: Zákeus fügefája. Bookart–Kalligram, 2023
Markó Béla: Kufárok a templomban. Szonettek 2019–2024. Bookart, 2025
Oborni Teréz: Erdély fejedelmei. Iskola Alapítvány. 2023
Szabó Róbert Csaba: A cipzárkovács. Gutenberg, 2025
Zsidó Ferenc: A fák magukhoz húzzák az esőt. Gutenberg, 2024
Tekei Erika (szerk.): A mennybe vitt leány. Női sorsok a balladák tükrében. Gutenberg, 2024
TGM: Kolozsvári esszék. Transtelex-Kijárat. 2024