A Hajdú-Bihar vármegyei Sárrétudvarin különleges régészeti lelőhely fekszik. A hízóföldi temetőt az eddig ismert legnagyobb 10. századi temetkezési helyként tartják számon, amely több mint 260 sírt foglal magában.
A helyszínt az 1980-as években tárták fel M. Nepper Ibolya vezetésével, az ásatások során számos izgalmas felfedezést tettek. Kiemelkedő leletnek számított például a 199. sírban feltárt ereklyetartós mellkereszt, a 83. sír lovat és lovasát ábrázoló áttört bronzkorongja, amelyet egy kisgyermek nyakánál találtak meg, illetve azok a ragadozómadár fejét ábrázoló aranyozott ezüst nyeregveretek is, amelyekre a 103. sírban bukkantak.
A temetőben emellett számos, antropológiai szempontból érdekes esetet is találtak. Több maradványon figyeltek meg például trepanációra – azaz koponyalékelésre – utaló nyomokat, erőszakos cselekményhez köthető sérüléseket, illetve különböző betegségek jeleit a csontokon. Például itt sikerült elsőként leprás megbetegedésre utaló nyomokat azonosítania Pálfi Györgynek a hazai történeti embertani anyagban.
A 63. számú sír is különleges, ám ezt a ’80-as években még nem sejtették a szakértők.
Mindezt Dr. Tihanyi Balázs, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének munkatársa mesélte el a 24.hu-nak, aki egy kutatócsoport élén beható vizsgálatnak vetette alá a 63. sírt.
Páratlan sír található Kelet-Magyarországon
A 63. sírban egy ember maradványait, illetve egy ezüstből készült hajdíszt, féldrágakövekből alkotott gyöngyöket, nyílvesszőket, nyíltegezt és egy íjat is találtak. A csontok meglehetősen rossz állapotban maradtak fenn, a régészeknek a csontrészeket többnyire apró töredékekből, szilánkokból kellett összeállítaniuk, ezek nem is voltak alkalmasak arra, hogy azok alapján megállapítsák az elhunyt nemét.
A 63. sírszámú egyént eredetileg felnőtt férfinak határozták meg, mivel a sírban talált íjászfelszerelés az akkori tudásnak megfelelően erős érvnek számított amellett, hogy a sírban egy férfi nyugodott
– magyarázta Tihanyi Balázs. Ők viszont mintegy 40 évvel a feltárások után, korszerű antropológiai és archeogenetikai módszerek segítségével megállapították, hogy az SH-63 jelű egyén nő volt.
The post Nők is harcolhattak a honfoglaló magyarok soraiban? first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
