A magyar kormány hivatalos Facebook-oldalán szombaton közzétettek egy több ponton megvágott, 50 perces videót. A felvételen a leírás szerint azt láthatjuk, hogy a Direkt36 által feltárt, a Tisza Párt informatikai rendszerének feltörésére, végül bedöntésére irányuló akcióba beszervezni próbált egyik informatikust, a 19 éves H. D.-t (nicknevén Gundalfot) szakszóval élve meghallgatják az Alkotmányvédelmi Hivatal tisztjei.
A Direkt36 oknyomozása szerint az AH részéről nyomást helyeztek a rendőrségre, hogy a Tisza Párthoz kötődő két informatikus, Gundalf és Buddha ellen gyermekpornográfia gyanújával házkutatásokat és nyomozást végezzenek. Mindez azelőtt történt, hogy egy övbe szerelt rejtett kamerával lebuktatni készültek a Gundalfot a Tisza elleni művelethez felhasználni próbáló V. E.-t (álnevén Henryt). Szabó Bence, az ügyet a rendőrség részéről vizsgáló volt nyomozó százados elmondta: kollégáival az AH érintettségét valószínűsítették az ellenzéki párt elleni műveletben, de a feletteseik nem engedték, hogy a történet ezen szálának hivatalosan utánajárjanak, vagy az erre vonatkozó információkat belefoglalják a központi rendszerbe feltöltött jelentésbe.
A kormány (és a Fidesz) állítása szerint viszont a két informatikus Ukrajnának dolgozott, és már a Tisza Párt megalakulása előtt a kémelhárítás látókörébe kerültek. Ezt a verziót hivatott alátámasztani a szombaton közzétett vágott videó is, amelynek leírása szerint H. D. (Gundalf) maga ismeri be a meghallgatás során az AH tisztjeinek, hogy
külföldi titkosszolgálat szervezhette be, és egy későbbi akcióra készíthették fel.
Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő, korábbi katonai felderítő a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a kormánypárti állításokkal szemben az AH-s meghallgatásról készült felvételen nem hallhattunk bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a Tiszát érintő műveletnek köze lenne az ukrán szolgálatokhoz, vagy hogy azok Gundalfot beszervezték volna. Mint magyarázta:
látható, hogy ezt az anyagot a felvétele után erőteljesen meghúzták, kivágtak belőle olyan részeket, amelyek információs értékkel bírhatnak. Eleve nonszensz azt állítani, hogy »beszervezhették” az illetőt. Ez így nem jelent semmit. Vagy beszervezték, vagy nem.
Buda Péter volt nemzetbiztonsági főtiszt is felhívta a figyelmet arra, hogy a két külön kémelhárítási meghallgatásból összevágott videóban egy ponton a fiatal informatikus arról beszél, hogy 16 éves korában orosz kibertámadások elhárítása érdekében megkörnyékezhették, de az nem hangzik el, hogy ezek Magyarország elleni műveletek lettek volna. Emellett a felvételen nehezen észrevehető módon keverednek a Tisza Pártot támadó „speciális műveleti egységgel” és az informatikusok külföldi tevékenységével kapcsolatos részletek – és erre nem hívják fel a figyelmet. Buda szerint a kormány ezzel a „trükkel” valószínűleg azt a képzetet akarja kelteni, hogy a Tisza elleni akció mögött nem magyar titkosszolgálat, hanem külföldiek álltak.
Kis-Benedek kijelentette: az ukránok helyett az ügyben „a magyar szolgálatok munkáját látja”, szerinte arról van szó, hogy az AH-t – mint állami szervet – felhasználták a kormánypárt érdekei mentén a politikai ellenfél, a Tisza Párt megtámadására, a hétvégén megjelent videóval pedig a diszkreditálása céljából – márpedig ezt a jogszabályok tiltják. Mint mondta, a meghallgatásról készült felvételnek ennek részeként az a funkciója, hogy arra hivatkozva a kormány beszélhessen az ukrán szolgálatok érintettségéről szóló narratívájáról.
A nemzetbiztonsági szakértő ezzel együtt azt gondolja, hogy nem helyes az egész Alkotmányvédelmi Hivatalt hibáztatni az ügyben, ugyanis Szabó Bence elmondásával egybehangzóan kémelhárítók egy szűk csoportja kaphatott a főnökükön keresztül vagy az ő megkerülésével utasítást a kormány oldaláról a pártpolitikai célú művelet végrehajtására.
Kis-Benedek szerint az egész akció végső célja az volt, hogy a kémelhárítás felhasználásával behatoljanak a Tisza informatikai rendszerébe, és, ha ez megvalósult volna, közvetlenül a választás előtt leállíthatták volna a párt informatikai rendszerét, vagy hamis adatokkal manipulálhatták volna azt, ami a választásokba való rendkívül durva beavatkozás lett volna.
Most viszont az látszik, hogy az eredeti művelet nem járt sikerrel, így próbálkoznak további eszközökkel – ezek közé tartozik a szombati videó közzététele is.
Mint mondta, a történet azt mutatja, hogy a kormány részéről bármilyen eszközt képesek bevetni a választási győzelem érdekében, és ezzel számolni kell az előttünk álló két hétben is.
Gatter László ügyvéd, a Fővárosi Törvényszék korábbi elnöke a 24.hu-nak a kormány oldalán nyilvánosságra hozott meghallgatásról elmondta: a nemzetbiztonsági törvény 31. szakasza kimondja, hogy a hatálya alá tartozó öt szerv – köztük az AH is – nyomozást, előkészítő eljárást nem folytathat. Ezeknek a szerveknek tehát nincs törvényben szereplő jogköre nyomozás folytatásához, így tanú, gyanúsított vagy bárki más kihallgatására sincs jogköre egy bűncselekménnyel összefüggésben felmerült gyanú miatt.
A büntetőeljárásról szóló törvény szerint, amennyiben a nemzetbiztonsági szervek – köztük az AH vagy valamelyik másik szolgálat – bűncselekmény gyanúját észleli, akkor az egyik lehetőség az, hogy feljelentést tesz az illetékes nyomozó szervnél, amely elsősorban a rendőrséget, illetve az ügyészséget és a NAV-ot takarja (egyes esetekben más szervek is folytathatnak nyomozást).
A büntetőeljárási törvény szerint az AH másik eljárásjogi lehetősége, hogy előkészítő eljárást kezdeményez, ha úgy ítéli meg, hogy előzetes nyomozásra van szükség az alapos gyanú megállapításához – ettől kezdve azonban ismét a nyomozó hatóságnál van az ügy. Mindkét esetben az AH köteles átadni a rendelkezésére álló bizonyítékokat.
Kis-Benedek József a látszólagos ellentmondás feloldásaként elmondta: a kihallgatás egy bűnügyi cselekmény, viszont a nemzetbiztonsági szolgálatok a felderítési tevékenységük részeként végeznek meghallgatásokat is, amelyeket nem szabályoznak konkrétan a vonatkozó jogszabályok. Mint mondta, ennek az információszerzési folyamatnak a során nincsenek szigorú törvényi kötöttségek, a szolgálat céljainak megfelelően tesznek fel kérdéseket.
A kormány oldalán közzétett felvételen is látszik, hogy a bűnügyi kihallgatáshoz képest a kémelhárítási meghallgatás során rendelkezésre álló, tágabb lehetőségeket az AH tisztjei használják, ahol tudják, megzavarják a fiatal informatikust, adott esetben fenyegetőbben fogalmaznak, erőteljes eszközökkel próbálnak ellentmondásokat keresni.
The post „Nonszensz azt állítani, hogy »beszervezhették” az illetőt. Vagy beszervezték, vagy nem” – szakértőket kérdeztünk a tiszás informatikus titkosszolgálati meghallgatásáról first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
