A nyugdíj előtti álláskeresési segély (nyes) szabályait tekintette át Farkas András nyugdíjszakértő legfrisseb hírlevelében. Mint írta, a nyes feltételeit a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény határozza meg. A főbb feltételek szerint az igényelhet ilyen segélyt, akinek:
- a nyugdíjkorhatára betöltéséig legfeljebb 5 éve van hátra, és
- szerzett már legalább 15 év szolgálati időt, és
- munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani, továbbá
- aki a nyes iránti kérelme benyújtását megelőző 3 éven belül legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát már kimerítette, továbbá
- korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.
A nyugdíj előtti álláskeresési segély összegét főszabály szerint a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér összege 40 százalékának alapulvételével kell megállapítani, ami 2025-ben 290 800 x 0,4 = 116 320 forint.
A nyugdíj előtti álláskeresési segély az álláskeresőnek addig folyósítható, amíg
- öregségi nyugdíjra, vagy
- megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosult nem lesz.
A nyes folyósítását több esetben szünteltetni kell, jellemzően arra az időre, amikor a segélyben részesülő dolgozik (kivéve az alkalmi munkát), vagy közfoglalkoztatott lesz, vagy keresetpótló juttatást kap. A nyes folyósítását meg kell szüntetni, ha a segélyben részesülő nem jelenti be a kereső tevékenységét a munkaügyi hatóságnak, vagy ha bármely okból törlik az álláskeresők nyilvántartásából. A 15 napon belüli bejelentési kötelezettség minden olyan lényeges körülményre kiterjed, amely érintheti a nyesre való jogosultság feltételeit.
A nyes iránti kérelem elbírálására a lakó- vagy tartózkodási hely szerinti fővárosi/megyei kormányhivatal foglalkoztatási osztálya illetékes (ugyanúgy, mint az álláskeresési járadék esetében.)
Az igénylés részleteiről az ide kattintva elérhető hivatalos honlapról tájékozódhat.
Azzal a kérdéssel is foglalkozott a nyugdíjszakértő hírlevelében, hogy ha 60 éves kora után elveszti valaki a munkáját, mikor lehet a munkakeresésnél vagy vállalkozás alapításánál célszerűbb az álláskeresési járadék, majd a nyes igénybe vétele.
Itt azt kell mérlegelni, hogy
- az álláskeresési járadék és a nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósítási tartama szolgálati időnek minősül, viszont
- a járadék/segély összegét és a mellettük engedélyezett munkavégzéssel szerzett, járulékköteles kereset összegét csak akkor kell figyelembe venni a nyugdíj alapját képező nettó havi életpálya átlagkereset számítása során, ha ez a nyugdíjigénylőre nézve kedvezőbb eredményre vezet.
Abban az esetben, ha valaki nem veszi igénybe a járadékot/nyest, akkor ez a védelmi szabály nem érvényesül, így egyrészt egy új munkahelyen vagy vállalkozásban szerzett alacsonyabb keresete lehúzhatja az életpálya átlagkeresetét, másrészt ha az az új keresete nem érné el a mindenkori minimálbér összegét, akkor a szolgálati idejét is arányosítani kellene.
The post Nyugdíj előtti álláskeresési segély: ki kaphatja meg 2025-ben, és mennyit kaphat? first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
