Hogyan emelik a nyugdíjakat Magyarországon?
A kormány hivatalos vállalása több mint egy évtizede az, hogy megőrzi a nyugdíjak reálértékét, azaz a nyugdíjemelések által biztosítja, hogy az ellátások emelkedése kövesse a fogyasztói áremelkedést – magyarán a nyugdíjak ne értéktelenedjenek el az infláció miatt.
A cél teljesítése érdekében a nyugdíjtörvény előírja, hogy alapesetben évente egy alkalommal, januárban kell megemelni az öregségi nyugdíjakat és más nyugdíjszerű ellátásokat. Az emelés nagysága attól függ, hogy mekkora inflációra számít a kormány az adott évben: a nyugdíjemelés százalékos mértéke megegyezik azzal, amekkora várható infláció a költségvetési törvényben szerepel – hívják fel rá a figyelmet a portálon.
Előállhat azonban olyan helyzet is, hogy az év elején alkalmazott nyugdíjemelés nem fedezi az adott évben ténylegesen kialakuló inflációt – minden bizonnyal az idei év is ilyen lesz –, azaz sérül a nyugdíjak értékmegőrzésének célkitűzése. Ezt a problémát a nyugdíjtörvény az évközi nyugdíjemelés (a zsargonban: „nyugdíjkorrekció”) révén igyekszik megoldani. A nyugdíjkorrekcióról az első 8 hónap, azaz a januártól augusztusig tartó időszak inflációs tényadatai ismeretében kell döntenie a kormánynak. A kirajzolódó inflációs pálya alapján új becslést készítenek az adott évben várható átlagos inflációról és átlagos nyugdíjas inflációról, majd a kettő közül a magasabbikhoz igazítják az éves nyugdíjemelés mértékét.
Az egyik fájdalompont: a nyugdíjasok relatív anyagi leszakadása
Az utóbbi évtizedben nagy reálbér-emelkedést mutatnak a KSH statisztikái, azaz az aktív dolgozók jövedelmei messze inflációt meghaladó mértékben növekedtek. Azonban az országban lecsapódó reáljövedelem-emelkedésből a nyugdíjasok szinte egyáltalán nem részesültek, tekintve, hogy a nyugdíjak elvileg az inflációt követik, azaz a reálértékük definíció szerint stagnál – eltekintve a 13. havi nyugdíj bevezetésétől.
A keresetek és a nyugdíjak eltérő dinamikája miatt a nyugdíjak az utóbbi évtizedben látványosan leszakadtak a bérektől. A KSH számításai szerint az átlagos ellátmány – beleértve a 13. havi nyugdíjat és egyéb egyszeri juttatásokat is – a 2014-es csúcsán még a nettó átlagkereset 67,6%-át tette ki,
ezzel szemben 2024-re alig 54,6%-ra csökkent az átlagos ellátmány és az átlagos nettó kereset hányadosa.
A másik fájdalompont: a nyugdíjak reálértékének éven belüli zuhanása
A viszonylag ritka (évi egyszeri), az előre becsült infláción alapuló nyugdíjemelés másik fő kockázata, hogy a vártnál lényegesen nagyobb infláció esetén a nyugdíjak reálértéke éven belül nagy mértékben csökkenhet, és ezt csak utólag kompenzálja az évközi nyugdíjkorrekció.
Az egyéni nyugdíj reálértékének alakulása két tényezőtől függ, az adott hónapban bekövetkező nyugdíjas inflációtól, illetve a kapott nyugdíjemelésektől.
A januári nyugdíjemelés mindig számottevően megnöveli az egyéni nyugdíj reálértékét, ezt követően azonban a következő nyugdíjemelésig rendszerint csökken a reálérték, hiszen a fogyasztói árak emelkednek, de a nyugdíjak nem. Újabb nyugdíjemelés általában novemberben következik, amennyiben az adott évben a vártnál magasabb infláció évközi nyugdíjkorrekciót tesz szükségessé. Sőt, 2021-ben és 2022-ben nemcsak ősszel, hanem már nyáron is fizetett a kormány rendkívüli nyugdíjkorrekciót, de ez sem akadályozta meg azt, hogy
az infláció történelmi felfutása idején, 2022 őszén a 2019-es átlag 87,7%-ára zuhanjon az egyéni nyugdíj reálértéke.
A harmadik fájdalompont: a téves becsléseket utólag nem korrigálják
A portfolio.hu szerint a magyar nyugdíjemelési rend a januári nyugdíjemelés esetleges elégtelenségét a nyugdíjkorrekció által elvileg kezeli, de arra az esetre nem kínál megoldást, ha végül az augusztusig mért infláción alapuló újabb becslés is tévesnek bizonyulna.
Ékes példa erre a 2022-es év története, amikor három részletben összesen 14,0%-os nyugdíjemelést kaptak a jogosultak, de az adott évi átlagos nyugdíjas infláció 15,2% lett. Az így kialakuló hiány kezeléséről a nyugdíjtörvény nem rendelkezik, azért a nyugdíjasoknak nem jár utólagos kompenzáció.
Emiatt állhatott elő az a helyzet, hogy az egyéni nyugdíj reálértéke 2023-ban mindvégig a 2019-es átlag alatt maradt, és csak a 2024. januári emeléssel sikerült ismét 100% fölé tornázni a nyugdíjak 2019-hez viszonyított reálértékét.
The post Nyugdíjemelés 2025: emiatt bukhatnak az idősek az inflációkövető rendszerben first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
