Magyarországon a nominális átlagnyugdíj 2012 óta

• 131 százalékkal növekedett, azonban ezt az elsőre kedvezőnek tűnő számot árnyalják az inflációs adatok (az árak időközben 77 százalékkal emelkedtek).
• Így a reálnyugdíjak 33 százalékkal lettek magasabbak,
• miközben a reálkeresetek 92 százalékkal bővültek, ami a nyugdíjasok relatív elszegényedéséhez vezetett.

Ezt mutatja az is, hogy az átlagnyugdíj a nettó átlagkereset arányában kifejezve a 2012-es 73 százalékról 50 százalékra esett vissza 13 év alatt.

Az alábbi ábrán az átlagos nominális nyugdíjak, reálnyugdíjak és a reálkereset változását láthatjuk Magyarországon, 2012 és 2025 között (2012 = 100%):

Relatív elszegényedés vár a nyugdíjasokra

A GKI kihangsúlyozza, hogy a relatív elszegényedés az idősebb nyugdíjasok között még súlyosabb. Az átlagnyugdíj növekedése mögött ugyanis részben egy demográfiai állománycsere húzódik meg:

• a mai bérekhez igazodó, magasabb kezdőnyugdíjjal érkező fiatalabb nyugdíjasok aránya nő, ami emeli az átlagot.
• Ugyanakkor a régóta nyugdíjban lévők relatív helyzete évről évre tovább romlik még a többi nyugdíjashoz viszonyítva is.

Ez a leszakadás szerintük leginkább a svájci indexálás megszüntetésének tudható be, hiszen a jelenlegi, inflációkövető rendszer bár a nyugdíjak reálértékét megőrzi, nem biztosítja, hogy az emelkedés kövesse a bérek dinamikáját. Korábban javított valamit a helyzeten az, hogy 3,5 százalékos GDP-növekedés felett nyugdíjprémiumot fizettek (de ez nem épült be a nyugdíjakba). A fokozódó lecsúszást látva új támogatási formák is megjelentek (jellemzően az aktuális választásokhoz igazodva): a 13. havi nyugdíj 2021-es részleges, majd 2022-es teljes bevezetése bár 8,3 százalékos növekedést biztosított önmagában, azonban ez az összeg nem épült be az alap nyugdíjellátásba. Hasonlóan a 14. havi nyugdíj idei, 1 hetes részletének kifizetése is egyszeri támogatásnak minősül (kb. 1,8% emelésnek feleltethető meg).

Új, tervezett kormányzati lépések a nyugdíjaknál

Az új kormány tervezett nyugdíjlépéseit is megvizsgálták. A sávos nyugdíjemelési tervezet (illetve a minimum nyugdíj 120 ezer forintra emelése) érdemileg növelné a nyugdíjakat a legszegényebbek körében, azonban ezzel együtt súlyos terheket róna a már egyébként is kihívásokkal küzdő költségvetésre – írja a GKI. Számításaik szerint az intézkedés évi 110 milliárd forint (a várhatóan megnövekvő fogyasztás miatti többlet áfabefizetés levonása után nettó 90 milliárd forint) többletkiadást jelentene. Ugyanakkor, mint kitértek rá, a sávos emelés továbbra sem oldja meg az inflációs indexálás miatti elszegényedést.

Úgy vélik, jelentős hatást gyakorol nyugdíjasok jövedelmére a tervezett SZÉP-kártya juttatás is (amely a nyugdíj összegétől függően évi 100–200 ezer forint jelent). Ennek becsült költségvetési kiadása 330 (nettó 260) milliárd forint évente, de erről is elmondható, hogy nem épül be a nyugdíjakba.

Így alakult az utóbbi években a magyarországi átlagnyugdíj, európai összevetésben

A hazai átlagnyugdíjak közeledtek az uniós átlaghoz. 2012-ben a magyarországi átlagnyugdíj 330 eurót tett ki az uniós 1045 eurós átlaggal szemben, ami 31 százalékos arányt jelentett. 2025-re a hazai érték 80 százalékkal emelkedett (594 euró), eközben azonban az európai uniós átlag is jelentősen, mintegy 52%-kal emelkedett (2025: 1588 euró). Így a hazai átlagnyugdíj az uniós átlag 37 százalékára emelkedett.

De mint kitértek rá, a régiós országok felzárkózása jóval gyorsabb volt. A 6 százalékpontos hazai javulással szemben a kelet-közép-európai régió többi országa átlagosan 13 százalékpontos felzárkózást ért el, így ők sikeresebben csökkentették a hátrányukat. Ennek következtében Magyarország 3 helyet csúszott vissza 2012-höz képest.

Így Magyarországon a negyedik legalacsonyabb az átlagnyugdíj Európában.

A következő diagramon az átlagos havi öregségi nyugdíjak alakulását ábrázolták az uniós országokban 2012-ről 2025-re, euróban:

Nyugdíjas SZÉP-kártya: új információk és további kérdőjelek

Nyugdíjügy: komoly javaslatokról tárgyalna a kormánnyal a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa

500 milliárdos lyukat üthet a Magyar Péter által támogatott nyugdíjjavaslat

Nagy a baj a 14. havi nyugdíjjal is az Európai Bizottság friss jelentése szerint

The post Nyugdíjhelyzet: az új kormány tervezett intézkedései segíthetnek, de az alapproblémát nem orvosolják first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu