Május 8-án, csütörtökön a katolikus egyház élére választották XIV. Leót, a történelem első amerikai pápáját. A címre sokan esélyesnek tartották Erdő Péter bíborost is, aki megválasztása esetén első magyarként foglalhatta volna el a pápai trónt. Országunkból azonban nem ő volt az első, aki a híresztelések szerint közel került a tisztség elnyeréséhez: Bakócz Tamást 1513-ban állítólag egyetlen hajszál választotta el attól, hogy az egyház vezetőjévé váljon.
Sőt, csupán azért nem őt választották, mert azon nyomban a török elleni háborúra fordította volna az egyház bevételeit, ami a többségében itáliaiakból álló konklávénak nem volt ínyére. A befutó így végül az olasz Giovanni de Medici lett, aki a X. Leó nevet vette fel. Lapunk korábban Dr. Fejérdy András történészt kérdezte arról, mennyi ebben az igazság.
A társadalom aljáról került a csúcsra
Bakócz Tamás valamikor az 1440-es született egy Szatmár megyei kerékgyártó jobbágy fiaként. Az alsó társadalmi osztályból az egyházi pálya jelentett kiutat számára, amelynek elkezdésében rokona, Bakócz Bálint támogatta, aki finanszírozta krakkói, bolognai és ferrarai tanulmányait. Bálint préposti pozíciót töltött be és kiváló kapcsolati hálóval rendelkezett, amelynek köszönhetően Mátyás király bizalmi emberévé vált.
Tamás tanulmányait befejezve az 1470-es évek legelején tért haza Magyarországra, ettől kezdve feltehetőleg mintegy tíz éven keresztül az erdélyi püspök mellett tevékenykedett. 1480-ban Mátyás személyi titkára lett, ami egyszerre volt nagy kegy és óriási lehetőség. Ettől kezdve minden ügy megfordult a kezei között, a teljes politikai elittel személyes érintkezésbe került, amivel ügyesen élt is.
Éles eszű, pragmatikus ember volt, igazi politikus alkat. Legfőbb tehetsége abban rejlett, hogy minden helyzetet képes volt a maga vagy az általa képviselt cél javára fordítani
– emeli ki Fejérdy András.
Ekkor alakította ki saját kapcsolati hálóját, szolgálatok révén birtokokat gyűjtött, itt alapozta meg vagyonát, és nyitott magának utat az egyre nagyobb hatalom felé. Győri, majd egri püspök lett – lévén ez utóbbi volt az érsekségek utáni egyik legjövedelmezőbb magyar egyházi állás, mondhatjuk, hamar a csúcs közelébe ért.
Mindvégig lojális volt Mátyás királyhoz, de halála után Corvin Jánossal szemben II. Ulászló mellé állt. Az új király alatt a magyar egyház feje, esztergomi érsek lett, 1500-ban bíborosi méltóságot nyert, majd rá 10 évre konstantinápolyi pátriárkává nevezték ki, amely akkor a pápa után a második legmagasabb főpapi rangnak számított.II. Gyula 1513-as halála után pedig arra is lehetősége nyílt, hogy megszerezze a pápai címet.
Mennyire volt esélyes Bakócz a pápaságra?
Az akkori konklávén a mostaninál sokkal kevesebb, mindössze 31 választásra jogosult bíboros vett részt, Közép-Európából Bakócz volt az egyetlen. A konklávén történtekről az esemény titkos volta miatt keveset tudunk, leginkább követjelentések, kiszivárgott információk alapján rakhatjuk össze a mozaikokat.
A három legesélyesebb jelöltekként Domenico Grimani, Raffaele Riario és Giovanni de Medici bíborosokat nevezték meg. Kívülről nézve Bakócz is esélyesnek látszott, de a konklávé résztvevőinek szemüvegén keresztül tekintve komoly reményeket nem táplálhatott.
A már említett, összesen 31 bíborosból végül 25 érkezett meg Rómába, közülük 17-en itáliai származásúak, és pont ennyi szavazat kellett az új pápa megválasztásához. A konklávé 1513. március 4-én ült össze, az első szavazás március 10-én történt, ezen Bakócz hét voksot kapott. Március 11-én aztán Medici elsöprő többséggel nyert, Bakócz labdába sem rúghatott mellette, bár az tény, hogy a 4–5 legesélyesebb jelölt között volt.
A 24.hu az elmúlt napokban számos cikket jelentetett meg a pápaság történelmével kapcsolatban, ezek alább olvashatók:
- Ő volt az első pápa
- Több bíboros meghalt a leghosszabb pápaválasztás alatt
- Ez volt minden idők leggyorsabb pápaválasztása
- Ők voltak minden idők legfiatalabb pápái
- Reformer pápától választott nevet XIV. Leó
The post Ő lehetett volna az első magyar pápa first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
