Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára írt cikket a Pénzcentrumra, amelyben azt állítja, hogy minden 100 forint eladásra 0,40 forint veszteség jutott tavaly a hat legnagyobb kiskereskedelmi lánc összesített mérlege alapján.
Az okokra is kitér, azt írja, miközben minden kasszánál kifizetett 100 forintból átlagosan 56,5 forintja megy el az eladott termékek beszerzésére (ELÁBÉ),
- több mint 19 forint adót von el az állam forgalmi adóra, kiskereskedelmi különadóra, és ahol marad eredmény, ott nyereségadóra,
illetve 7 forint megy el bérekre. Ezen kívül a működési költségekkel kell még számolni (11,5%), valamint van még egyéb ráfordítás is (6%).
Arra is kitér, hogy a fennmaradó rész kellene hogy legyen az adózott eredmény, ami a fejlett országok piacain mintegy 2-3 forint, de tavaly Magyarországon ez mínusz 0,40 forint lett 100 forintonként, azaz veszteség. Azt is írja, hogy a hat legnagyobb kiskereskedelmi lánc (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Spar, Tesco) tavalyi értékesítése összesen 4400 milliárd forint volt. (Ez alapján ha jól számolunk, 17,6 milliárd forint lehetett az összesített veszteségük.)
Kiemeli az infláció megfékezésére a kormányzat által elrendelt árrésstopot, melynek fenntartását nem tartják indokoltnak. Mint írja, a kiskereskedelmi árrésnek kellene fedezetet nyújtania a működési költségekre, a bérekre és a rendkívüli kiadásokra. A kiskereskedelmi árrés azonban az adatok tanúsága szerint erre már 2024-ben sem adott fedezetet. Ehhez képest tette rá a kormány az árrésstopot, a forgalom közel egyötödét adó élelmiszer termékkörre – jegyzi meg.
Ahogy ő látja, miközben a kiskereskedelem sok 100 milliárd forint bevétel-kieséssel, és emiatt veszteséges üzemmel támogatja a kormány inflációcsökkentési törekvéseit, a termelők és feldolgozók nem veszik ki a részüket az áremelkedések elleni küzdelemből. Táblázatokban mutatja meg, hogy miközben a legnagyobb kiskereskedelmi cégek eredménye hogyan fordult három év alatt a normális 2,2-2,4 százalékos nyereségből veszteségbe, aközben minden más szereplő – az élelmiszeripar és a kisebb kereskedelmi szereplők – nyeresége viszonylag stabil maradt. Ez, akárcsak a kiskereskedelmi különadó szerinte diszkrimináció, azt is részletesen kifejti, miért.
Ha bővebben is kíváncsi, kattintson.
Nyáron írtunk arról, hogy nem volt könnyű éve tavaly a napi fogyasztási cikkeket (FMCG) árusító üzleteknek – vágtató infláció, reálbércsökkenés, keresletcsökkenés, még mindig magas energiaárak, létszámhiány és béremelési kényszer, növekvő kiskereskedelmi különadó, illetve extraprofitadó mellett kellett hozniuk a forgalmat és nyereséget.
The post OKSZ: nagy a baj, veszteséget termelt tavaly a hat legnagyobb kereskedelmi lánc összességében first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
