A jelenleg hatályos jogszabályok szerint az élelmiszer-árrésstopnak május 31-én vége,

a kormány azonban több nyilvános fórumon is kilátásba helyezte annak meghosszabbítását. „Ez a bizonytalanság már önmagában is elegendő ahhoz, hogy zavarokat okozzon a fogyasztók, a kiskereskedelem szereplői és a beszállítók körében. Tekintettel arra, hogy az árrésstop már az eddigi rövid élete alatt is erőteljesen torzította a piaci viszonyokat, már most ügyelni kell arra, hogy kivezetése a kormány, a beszállítók, a kiskereskedelem és a vásárlók szempontjából is zökkenőmentes legyen” – mondja Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

A kereskedelmi láncok a saját költségvetésük terhére elkerülték az átárazást, így az árrésstop be tudta tölteni a neki szánt szerepét, azonban a láncoknak ez a hozzájárulása a magyar családok terheinek csökkentéséhez május 31-e után már nem fenntartható, hiszen a beszállító partnerektől folyamatosan érkeznek az áremelései igények.

A javaslatok a versenyjogi szabályozás maximális figyelembevételével készülnek el, és az alábbi szempontokat veszik figyelembe:

• az OKSZ tagjai minden nap érzékelik, hogy az árrésstop elbizonytalanítja a vevőket. Ez a lakossági fogyasztás visszafogásával jár, ami leállíthatja a GDP utolsó, még érdemi hajtóerőt kifejtő motorját.
• Az árrésstop csak átmenetileg támogatja az infláció csökkenését, egyebekben elfedi a rendszer feszültségeit, amelyek az idő előrehaladtával egyre növekvő erővel törnek a felszínre.
• A termékpályák torzulnak, aminek importnövelő hatása van. Ez mérsékelheti az élelmiszeripar kibocsátását, a nettó exportot, és ezen keresztül a GDP csökkenésével jár. Ezek a torzulások csak lassan állíthatók helyre.
• A nagy láncok csökkenő árai miatt az élelmiszer-kiskereskedelem 48 százalékát adó kisebb szereplők a forgalmuk csökkenésével szembesülnek, jelentős részük készül üzletet/üzleteket bezárni, ami tovább növeli az ellátásbiztonsági problémákat. Magyarországon csak tavaly 1279 élelmiszer-jellegű kiskereskedés szűnt meg, több mint 400 településen semmilyen bolt nincs, további több száz településen egyetlen kisbolt működik olyan korlátozott árukészlettel, ami nem alkalmas egy nagy bevásárlás lebonyolítására.
• Az árrésstop alatt a kiskereskedelem nem tudja betölteni közvetítő szerepét a beszállítók és a vásárlók között, emellett kényszerűségből visszafogja a fejlesztéseket. Ezeket a hatásokat már ma is érzékelhetik – főleg a kispénzű – vásárlók, az árrésstop fenntartásával azonban ezek a káros következmények felerősödnek.

Az OKSZ mindezeket a megfontolásokat figyelembe véve juttatja el az árrésstop május 31-i kivezetésével kapcsolatos veszteségminimalizáló javaslatokat a kormánynak. „A továbbiakban abban bízunk, hogy a magyar gazdaság problémáinak megoldását célzó intézkedéseket kiterjedt egyeztetések előzik majd meg. Ezekbe az egyeztetésekbe célszerű bevonni az értékláncban érintett összes szereplőt, legyenek azok termelők, beszállítók, fuvarozók, közüzemek vagy önkormányzatok” – mondja az OKSZ főtitkára.

Az élelmiszer-árrésstopot március 17-én vezette be a kormány, és mint írtuk, érzékelhető árcsökkenések mellett volt áremelkedés is.

The post OKSZ: nem maradhat az árrésstop, elbizonytalanítja a vevőket, fékezi a fogyasztást és a GDP növekedését first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu