Az emberi civilizáció az elmúlt 11 ezer év során egy viszonylag stabil éghajlati időszakban, a holocénben alakult ki. Ennek köszönhetően jöhetett létre a ma ismert mezőgazdaság és a városi élet, egy relatíve szűk hőmérsékleti tartományon belül. Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói most azonban arról írnak a Másfélfokon megjelent tanulmányukban, hogy elhagytuk ezt a stabil tartományt, és olyan éghajlati állapot felé haladunk, amelyhez hasonlót a bolygónk sok millió éve nem tapasztalt.
A kutatók szerint napjainkban már 65 millió évre visszamenően rekonstruálható a globális átlaghőmérséklet. Ez alapján tisztán látható, hogy a Földön voltak már a mainál sokkal melegebb időszakok is, melyek akár 10–15 fokkal is meghaladták a jelenlegi átlaghőmérsékletet. Azonban, ha a múltra vonatkozó görbék mellé tesszük a jövőbeli forgatókönyveket 2300-ig, akkor a jelenlegi kibocsátási pályán sosem látott gyorsasággal, mindössze kétszáz év alatt olyan hőmérsékleti szintekre érhetünk, amelyek utoljára nagyjából 40 millió éve, az úgynevezett „forró Föld” időszakában fordultak elő.
Akkor gyakorlatilag nem léteztek jégtakarók, a tengerszint pedig több tíz méterrel magasabb volt a mainál.
Búcsút inthetünk a másfél fokos céloknak
A gyorsuló tendencia miatt a 1,5 Celsius-fokos felmelegedés tartós átlépése már három éven belül bekövetkezhet. A melegedés üteme pedig folyamatosan nő: míg 1970-től 0,19 fok/évtizedes melegedésről beszélhettünk, az elmúlt tíz évben több mint duplájára, 0,41 fok/évtized körülire nőtt. A modern kori globális hőmérséklet és a légköri szén-dioxid-koncentráció adatai egyértelműen erős összefüggést mutatnak: jelenleg 425 ppm körüli a globális átlagkoncentráció. Ilyen magas szint legalább kétmillió éve nem fordult elő. Habár jelenleg inkább kissé alacsonyabb a globális átlaghőmérséklet, mint amit a szén-dioxid-szint indokolna, már csak évtizedek kérdése, és elérhetjük a forró Föld-korszak értékeit.
Ahogy azt az ELTE kutatói kifejtették, az éghajlati rendszert a visszacsatolások szabályozzák. Az erősítő visszacsatolások – például a jégtakaró csökkenése miatti sötétedő földfelszín, az állandóan fagyos terület kiolvadása, az erdők pusztulása miatt gyengülő szénelnyelés – mind növelik a melegedést. Mindezek mellett a legfontosabb, hogy a légköri vízgőzmennyiség növekedése is tovább növeli az üvegházhatást. Amennyiben az erősítő visszacsatolások nagyobbak lesznek a csillapító hatású folyamatoknál, akkor folyamatos melegedés jön létre, amely önfenntartóvá válik, egészen addig, míg a forró Föld egyensúlyához jutunk.
A billenőpontok aktiválódása bizonytalan, de a legtöbbjük tovább gyorsítja a felmelegedést, és egyesek már a globális átlaghőmérséklet 1,5–2 fokos növekedésénél bekapcsolódhatnak. A jelenleg már folyamatban lévő kibocsátás-csökkentő konkrét intézkedések még mindig 2,5–3 fokos melegedést jelentenének 2100-ra, ami több billenőpont kockázati tartományába esik már.
A grönlandi jégtakaró, Nyugat-Antarktisz jege, valamint az állandóan fagyos talaj olvadása a legvalószínűbb billenőpont, mely a 1,5 fokos melegedés esetén várhatóan elérkezik.
Az Észak-Atlanti áramlási rendszer összeomlása tekinthető a legbizonytalanabbnak: globális hatása hűtő és melegítő is lehet, továbbá a bekövetkezéséhez kapcsolható globális felmelegedés 1,5–7,5 fok között mozog, de ezen belül leginkább a 3–4 fok körüli klímaváltozás esetén kell számítanunk rá. A kutatók jelezték, hogy mindezekkel szemben kevés ellentétes hatású folyamatot találni. Példaként említhetők a Grönland körüli áramlatok vagy a tajga déli határához közeli erdők pusztulása, ami hűthet ugyan, de a tajga övezet északra tolódása melegíti majd a bolygót.
A kutatók szerint tehát a kérdés már nem az, hogy 2100-ban pontosan hány fok lesz, hanem az, hogy elköteleződünk-e egy sok évszázados, magasabb hőmérsékletű egyensúlyi állapot mellett, amelyről utódaink száz év múlva már nem tudnak majd letérni. Éppen ezért hatalmas felelősség hárul a jelenlegi döntéshozókra, a nagy nemzetközi cégekre és a társadalom egészére is.
The post Olyan éghajlati állapot felé halad a Föld, amire évmilliók óta nem volt példa first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
