Néhány héttel ezelőtt egy szíven szúrt, 30 év körüli férfihoz kaptak riasztást az ügyeletet ellátó légimentők, akiknél dr. Dubóczki Zsolt, az Országos Onkológiai Intézet sebész főorvosa is műszakos volt. Az intézet tájékoztatása szerint a helyszínre érkezve a diagnózis egyértelmű volt: a betegnek percei vannak hátra, a kórházba szállítás kockázata pedig az életébe kerülhet.
A főorvos gyors döntést hozott: a beavatkozást azonnal, a helyszínen kell elvégezni. Az onkológiai sebészetben megszerzett rutinnak és a begyakorolt mentési folyamatoknak köszönhetően a főorvos a helyszínen, a nyílt utcán, steril műtői háttér és modern gépek nélkül nyitotta meg a férfi mellkasát. Hét perc alatt össze is varrta a beteg dobogó szívét, stabilizálva ezzel az állapotát a további ellátáshoz.
„Ez az elmúlt 12 év munkájának eredménye”
Megkerestük Dubóczki Zsoltot, hogy mesélje el, mi játszódott le pontosan abban a néhány percben, mialatt megmentette a páciens életét, illetve arra is kíváncsiak voltunk, milyen tapasztalatokat lehet leszűrni ebből a konkrét esetből a sürgősségi betegellátást illetően.
„Nem példa nélküli, hogy ilyen beavatkozást kell végezni” – kezdte lapunknak.
Sajnos a legtöbb ilyen eset végén nem sikerül életet menteni. Volt, aki eljutott a kórházig, volt, aki addig se, mást pedig már a helyszínen elveszítettünk.
A főorvost arról kérdeztük, mi a protokoll a légimentőknél, amikor ilyen súlyos helyzettel találják szembe magukat.
Amikor kiérkezünk, értékeljük a beteg aktuális állapotát, hogy stabil, súlyos, kritikus, életveszélyes-e, illetve ennek a dinamikáját, hogy ez hogyan változik ott az idővel. Amennyiben kritikus helyzettel állunk szemben, és a páciens állapota gyorsan romlik, sőt akár a teljes keringése leállhat perceken belül, akkor nincs idő eljutni a kórházig. Ilyenkor beavatkozunk.
Dubóczki Zsolt hozzátette, készülnek ilyen szituációkra:
A légimentőknek eljárásrendje is van erre, sőt oktatjuk is. Gyakoroljuk, hogyha ilyen típusú riasztást kapunk, akkor mentálisan már készülünk arra, benne van a pakliban, hogy erre a beavatkozásra szükség lehet. Tehát a csapatban leosztjuk a feladatokat, kinek mi a dolga, és hogy hogyan járjunk el.
Az eset után a főorvos úgy fogalmazott, „át kell állítani a gondolkodást a mentőzéshez”.
Én a főállásom szerint az Onkológiai Intézetben vagyok daganatsebész. Nálunk van egy hosszú tervezési fázis, a daganatos műtét megtervezése előtt CT-vizsgálat, elemzések, és kellő vagy legalábbis jóval hosszabb idő áll rendelkezésre, hogy a legjobb döntést meghozzuk a beteg számára. Ám az ilyen esetekben, mint ami nemrég történt, a beteg állapota gyorsan változik, nincs időnk mérlegelni. Így értem, hogy át kell állítani a gondolkodást, mert közel ugyanolyan jó döntést kell hozzunk, mint a daganatsebészetben.
A főorvos elmodnta, kiélezett helyzetekben a mentális elköteleződés a legfontosabb, hogy „mindenáron meg kell menteni a beteget”, mert a kórházig nincs idő eljutni: „Mielőtt nekikezdenénk bárminek, van néhány rutineljárás, amiket gyorsan meg kell csinálni, és közben figyelni a beteg állapotának változását. Figyelni kell a betegre, hogy el ne késsünk a beavatkozással, vagy hozzá se kezdjünk, mert éppenséggel el tud jutni a kórházba enélkül is. Itt nincs szó improvizálásról: a helyzethez kell adaptálni az eljárásrendünket.
Elképesztően fontos a csapatmunka, mint a Forma-1-ben a gumicserénél. Ezt akkor lehet gyorsan megcsinálni, hogyha a csapattagok tudják, hogy kinek mi a dolga.
Dubóczki elmondta, Nyugat-Európában, de hazánkban is volt már hasonló eset. Hogy sikerrel járt, az az elmúlt 12 év munkájának köszönhető.
A kérdésre, hogy ha épp nem ő lett volna beosztva aznap ügyeletbe, akkor is egy sikeres beavatkozásról beszélnénk-e ma, azt mondta, minden légimentő orvos megkapja azt az oktatást, amivel életet tud menteni ilyen formában.
Nekem az az előnyöm, hogy nap mint nap dolgozok sebészeti eszközökkel. Valószínűleg azoknál a kollégáknál, akikről ez kevésbé mondható el, gyorsabb vagyok. De a beavatkozást hasonló minőségben – vagy hogy úgy, hogy a beteget el tudják vinni a kórházba – ők is végre tudják hajtani. És ez a célunk alapvetően.
Végezetül közölte, hogy a konkrét esetről tartanak majd a légimentők berkein belül esetértékelést, megosztva egymással a tapasztalatokat.
The post „Olyan fontos a csapatmunka, mint a Forma-1-es gumicserénél” – megszólaltattuk a sebészt, aki a nyílt utcán varrta össze egy férfi szívét first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
