Már két éve rendelkezésre áll a Fővárosi Önkormányzat számára mintegy 300 milliárd forintnyi uniós támogatás a 2021–2027 programozási időszak kohéziós forrásaiból, ebből az összegből azonban Budapest eddig nem sokat látott. A pénzügyi kerethez tartozó programokról 2024-ben megállapodás született, melyet az Európai Bizottság, a magyar kormány és a főváros egyaránt elfogadott. A pénz jelentős része már megítélt pályázati forrás, elvileg bármikor lehívható lenne – vagyis nem része az uniós jogállami feltételességi eljárás, illetve a horizontális feljogosító feltételek nem teljesítése miatt befagyasztott eurómilliárdoknak.

A programokból mindössze két megkötött támogatási szerződésünk jött létre, összesen 56 milliárd forint értékben, ami nevetséges összeg a 300 milliárdhoz képest

– mondta lapunknak Karácsony Gergely főpolgármester.

Az elakadt programok átgondolt, szakapparátusi és uniós szinten is jóváhagyott fejlesztések, amelyek a városvezetés szerint nyilvánvalóan politikai alapon lettek blokkolva – korábban egyébként a bizottság illetékesei is megállapították, hogy Budapest esetében diszkrimináció érhető tetten.

Tavalyi cikkünkben részleteztük, hogy az EU-s pályáztatás folyamatát támogató minisztériumi Irányító Hatóságok, illetve az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) milyen adminisztratív eszközökkel tartják vissza Budapest uniós forrásait:

• egyes pályázatok már előrehaladott állapotban vannak, ám az Irányító Hatóság több év után sem zárta le a bírálatukat.
• Egyes programokat a főváros már elindított, ám a szükséges támogatási szerződéseket az Irányító Hatóság mostanáig nem kötötte meg.
• A beruházási törvény nyomán az EU-s fejlesztések végrehajtásához a fővárosnak konzorciumi megállapodást kell kötnie az ÉKM-mel. A Budapestet érintő megállapodást azonban a hivataltól máig nem írták alá.

Az Orbán-kormány egyetlen esetben sem adott hivatalos választ arra, hogy miért blokkolja ezeket a forrásokat.

Karácsony Gergely legutóbbi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az új kormánnyal együttműködve jó eséllyel rövid időn belül haza tudják hozni az európai uniós forrásokat – mint a 24.hu megírta, erre az uniós döntéshozók és a tagállami vezetők részéről is nagy nyitottság tapasztalható. A főpolgármester felsorolta, hogy jelen állapot szerint mire költenék az operatív programok forrásait, ezek olyan kidolgozott fejlesztések, amelyek „akár már holnap” elindulhatnának.

A 300 milliárdból,

• 178 milliárd forintot költenének közlekedésfejlesztésre,
• 50 milliárdot szánnának köztérfejlesztésre,
• 38 milliárdot fordítanának árvízvédelemre és vízgazdálkodásra,
• 34 milliárd pedig esélyteremtő fejlesztésekre: lakhatásra és szociális szolgáltatásokra menne el.

Az összegekhez hozzárendelt pályázatok közül egyik sem új, egyaránt a két éve megkötött megállapodás részét képezik. Csak, hogy néhány korábban bejelentett fejlesztést felsoroljunk: ide tartozik az 51 CAF villamos beszerzéséről szóló megállapodás, a 160 új trolibusz megvételéről szóló közbeszerzés, a 250 új elektromos busz beszerzése, valamint az Egészséges utcák program és a Lakhatási Garancia program.

A pénzt már könnyebb lesz elhozni, mint elkölteni

Áprilistól teljesen új politikai helyzet állt elő, így most már nem csak a kohéziós források kerülnek fókuszba, hanem megnyílhatnak az Orbán-kormány számára eddig hozzáférhetetlen uniós helyreállítási alap (RRF) pénzforrásai is. Ehhez nagyon rövid időn belül – 2026 nyaráig – meg kellene állapodnia az új kabinetnek az Európai Bizottsággal. „Mostanáig a főváros nem számolt az RRF-pénzekkel, mert a forráskiosztásból az önkormányzatok ki lettek szorítva, jelenleg azonban abban bízunk, hogy számos fővárosi projekt bekerülhet az RRF-be, vagy adott esetben átkerülhet az operatív programokból a helyreállítási alapba” – magyarázta Karácsony Gergely.

A Fővárosi Önkormányzat összeállított egy projektlistát, amelyet teljes mértékben az RRF – zöld átálláshoz kapcsolódó beruházásokról és infrastrukturális fejlesztésekről szóló – céljaihoz illőnek találtak.

Ez egy több mint 600 milliárd forintos beruházási csomag lenne.

Ez a fejlesztési keret átfedésben van a 300 milliárdos kohéziós csomaggal, leegyszerűsítve, lehetnek olyan projektek, amelyeket az Operatív Programok helyett inkább az RRF-ből kellene majd megcsinálni. Tehát a 600 milliárdos csomag egy része már benne van a mostani Operatív Programokban is, de a határidők szorossága miatt praktikus lenne néhány programot „ráforgatni” az RRF-es forrásrészre. A főpolgármester szerint Budapest nagyon sok kidolgozott és országos jelentőségű projekttel tudna hozzájárulni Magyarország helyreállítási tervéhez, számos koncepció és fejlesztési terv készült az elmúlt években, ezek „csak ki kell venni a fiókból”, remélve, hogy azokat meg is lehet valósítani.

A két csomag együttesen több mint 700 milliárd forintot tenne ki, vagyis a főváros reményei szerint ennyi uniós forrást költhetnének el a 2021–2027-es programozási ciklus és a helyreállítási terv keretében.

„Ahhoz, hogy az új kormány az RRF forrásait el tudja hozni, új koncepciót kell alkotnia, a régi terv, amit a távozó kormány letett az asztalra, nyilvánvalóan nem lesz használható. Nagyon szeretnénk, ha az új koncepción belül minél több fővárosi projekt meg tudna valósulni” – mondta a főpolgármester.

Magyarország számára az RRF keretében a 2021-es terv szerint mintegy 2,6 ezer milliárd forint vissza nem térítendő támogatás és 1,5 ezer milliárd forintnyi hitel lenne elérhető. Karácsony Gergely szerint a források egy jelentős részéről az időszűke miatt le kell majd mondani, azonban ha Budapest ebből mintegy 600 milliárdnyi forrásrészt el tudna hozni, már az is történelmi jelentőségű fejlesztési csomagot képezne.

A projektek átforgatására azért lenne szükség, mert az RRF elszámolásmódja sokkal egyszerűbb a kohéziós programokéhoz képest. Ezzel bizonyos projekteket meg lehetne gyorsítani, másfelől még több projekttel lehetne kibővíteni a listát a határidő előtt. A városvezetésnél azonban úgy látják, az RRF pénzeket nehezebb lesz elkölteni, mint elhozni.

A helyreállítási terv alapján ugyanis a tagállamoknak 2026. augusztus 31-éig minden vállalt reformot és beruházást le kell jelenteniük az Európai Bizottságnak – ez azt jelenti, hogy kidolgozott programokkal kell előállni, valamint igazolni, hogy a projektek az RRF-céloknak megfelelően hasznosulnak –, ha ez nem teljesül, az érintett források végleg elvesznek. Szeptember 30-áig kell benyújtani a projektalapú támogatási kérelmeket, december 31-éig pedig a bizottságnak ki is kell fizetnie a támogatásokat.

A kohéziós pénzek esetében pedig az az előírás, hogy a vállalt beruházásokat 2029 közepéig maradéktalanul meg kell valósítani, ami Karácsony szerint óriási erőfeszítést igényelhet.

A megcélzott projektek

A Budapest RRF-csomagját részletező dokumentum (pozíciós papír) egyelőre nem nyilvános. A főpolgármester ugyanakkor több programelemet elárult a 24.hu-nak.

• A főváros körülbelül száz új villamos beszerzését tartja szükségesnek. A beszerzés tervek szintjén létezik, így nincs döntés a beszállítóról, de a pályázaton az eddigi partner, a spanyol CAF is indulhatna.
• Az önkormányzatnak van koncepcióterve a Népliget rekonstrukciójára, engedélyes terve a Városháza park megújítására, illetve tervezési koncepciója számos más kiemelt zöldterület megújítására. A bizottsággal folytatott tárgyalásokra úgy készülnek, hogy ezeket is szeretnék az RRF-kalapba helyezni.
• A kohéziós alapokból finanszíroznák a budai fonódó villamoshálózat bővítését, míg az RRF-ből jöhetne létre a pesti fonódó villamoshálózat fejlesztése, amelyre Vitézy Dávid leendő közlekedési miniszterrel együttműködve koncepcionális tervet dolgoztak ki. Ez a körülbelül 70 milliárdos projekt együtt járna a Bajcsy-Zsilinszky út és a Nyugati tér teljes újjáépítésével, zöldítésével.
• A legnagyobb léptékű városfejlesztési program a Rákosrendező Projekt lenne. A leköszönő kormány több mint 300 milliárd forint értékű kötelezettséget vállalt a terület rendezésére, a közművek fejlesztésére és a közlekedési beruházásokra. A főváros szerint a projektek mindegyike illeszkedik a helyreállítási alap stratégiájába, így megvalósítható uniós forrásokból. Az önkormányzat olyan javaslatot dolgoz ki, amely egy tőkealap típusú támogatási formán keresztül finanszírozná a projekt közérdekű beruházásait, a 25 hektáros közpark kialakítását, és a közművek kiépítését. Ennek nyomán a főváros még kedvezőbb feltételekkel tudna magántőkét bevonni a tervezett 10 ezer új lakás megépítéséhez, és hozzá tudna járulni a megfizethető lakhatás céljaihoz – ami az RRF-prioritások között is szerepel.

The post Olyan pénzeső érkezhet Budapestre, amivel eddig nem számoltak Karácsony Gergelyék first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu