A közönség sorain keresztül haladva foglalta el helyét Orbán Viktor miniszterelnök a színpadon a digitális polgári körök győri, második nagygyűlésén, ahol interjút adott a TV2-nél dolgozó Váczi Gergőnek. A miniszterlenök olyan ovációt kapott a gondosan megválogatott közönségtől, hogy alig tudtak hozzáfogni a beszélgetéshez, amelyre 40 percük volt.

Az első téma így is az volt, hogy Orbán hozott-e magával papírt, amire firkálhat – utalva arra, hogy miután az ATV stúdiójában interjút adott Rónai Egonnak, az általa összefirkált lapot utóbb nagyobb érdeklődés övezte, mint az interjúban elhangzottak.

A kormányfő üzent a nem kormánypárti sajtónak:

Akit külföldről fizetnek, az nem szuverén ember, és azokkal nem kell beszélgetni.

Azt viszont hozzátette a miniszterelnök, hogy ennek ellenére kitiltani nem kell senkit, ezért is lehetséges, hogy a győri gyűlésen is jelen lehettek a nem kormánypárti sajtó képviselői.

Európa a háború küszöbén áll

Ezután a szó a háborúra terelődött, és a téma egészen a beszélgetés végéig jelen is maradt. Orbán hangsúlyozta, a látszattal ellentétben ez nem egy csendes, jókedélyű szombat délelőtt, hanem egy háborúellenes gyűlés, amit olyankor tartanak, amikor valós fenyegetés a háború. Márpedig a miniszterelnök szerint a veszély valós, Európa a küszöbén áll annak, hogy belesodródjon a háborúba.

„Brüsszel azt akarja, hogy ez még rosszabb legyen, s hogy ez a lassan négy éve tartó háború még tovább tartson, és még tovább eszkalálódjon. És nem érdekli őket, hogy emberek ezrei, tízezrei halnak meg a frontvonalon, hogy emberek millióinak kell menekülni. Nem érdekli őket, hogy lassan egy egész ország dől romba. És nem érdekli őket az sem, hogy minden egyes nap, ami eltelik ezzel a háborúval, óriási kockázatot jelent mindannyiunk számára, a harmadik világháború kitörésének kockázatát” – mondta Orbán, aki szerint a kialakult helyzetben három valid kérdés létezik:

• Van-e esély arra, hogy az orosz-ukrán háború háborús fenyegetést jelentsen a mi életünkre? Orbán szerint igen.
• Van-e esélye Magyarországnak, hogy egyedül békét teremtsen? Orbán szerint nincs.
• Ha ez így áll, ki tudunk-e maradni egy európai háborúból? Orbán, állítása szerint ezzel a kérdéssel kel és fekszik.

Azt viszont leszögezte a miniszterelnök, hogy Putyin véleménye nem érdekli – legalábbis abban a kérdésben, hogy a nyugati fegyverszállítás okolható a harcok elhúzódásáért. Arra a kérdésre mondta ezt, hogy a kormány kritikusai rendszeresen megjegyzik, hogy a magyar álláspont ebben a kérdésben igencsak összecseng a Kreml véleményével. Orbán erre kijelentette, ő a magyar érdekeket képviseli, arról nem tehet, ha ez éppen összecseng valaki más érvelésével is.

Hogy hogyan lehetne lezárni a háborút, arra nem adott választ a miniszterelnök, csupán felvetette, hogy mivel sem az oroszok, sem az ukránok nem akarnak békét kötni, a nagyhatalmaknak kell rávenniük erre a feleket. Orbán szerint az ukránok a könyebb eset, mert Ukrajna „megszűnt szuverén országnak lenni”, azért létezik, mert a Nyugat azt akarja, hogy létezzen. Ezzel szemben az oroszokat felpaprikázta, hogy 2022 márciusában nem zárult le a konkfliktus, ráadásul Moszkvában úgy hiszik, hogy az idő nekik dolgozik.

A 2022-es isztambuli „titkos, féltitkos találkozó” kapcsán arról beszélt, hogy ott az oroszok rábólintottak, hogy beérik két megyével és azzal, hogy az ukránok nem csatlakoznak a NATO-hoz, az ukránok azonban angolszász nyomásra nem mentek bele ebbe. Akkor Orbán szerint az oroszok hazamentek és alkottak egy törvényt, hogy négy megyét fognak beilleszteni az orosz állam keretei közé. „Én láttam az erről szóló dokumentumokat” – mondta a kormányfő.

Trianon miatt kell a védőpajzs

A beszélgetés második felében szó esett Orbán washingtoni útjáról, és a Trumppal kialkudott engedményekről – köztük a pénzügyi védőpajzsról és a szankciókról. Amikor Orbánt arról kérdezték, hogy az uniós források kiváltására kell-e az amerikai védőpajzs, a miniszterelnök visszament egészen az első világháború lezárásáig, azt boncolgatva, hogy Trianonban egy olyan Magyarországot hoztak létre, ami életképtelen.

Elvették az olajmezőinket, a bányáinkat, sóbányáinkat, erdeinket, mindenünket – sorolta Orbán, megvillantva, hogy emiatt Magyarországnak a fennmaradáshoz az első világháború óta folyamatosan mindig valamilyen speciális pénzügyi kapcsolatrendszerre volt szüksége.

Magyarországnak mindig pénzügyi védőpajzsra volt, van és lesz szüksége

– emelte a tétet a miniszterelnök, majd válaszolt arra a kérdésre is, hogy az uniós források hiánya miatt kellett-e az amerikai segítséghez folyamodni. Orbán erre azt mondta, az Európai Unió maga is egy védőcsomag, ha a barátunk. Ha viszont a brüsszeli bürokraták úgy gondolják, buzogány is lehet belőle. Itt igyekezett leszögezni a miniszterelnök, hogy a védőpajzs jelenleg „nem fáj semmibe”, mert nem olyan szituációban vagyunk, hogy folyamodni kelljen hozzá. Azt viszont nem tagadta, ha valamiért alkalmazni kellene a jövőben, annak „lesz majd valamilyen ára”.

Egy év vagy nem egy év, nem számít

Végül Váczi Gergő arra kérte Orbánt, tisztázza azt a félreértést, hogy az orosz energiára vonatkozó szankciók alól egy évre vagy korlátlan időre mentesült-e Magyarország. A washingtoni találkozó legvitatottabb pontja ez a nyilvánosságban, mivel a magyar kormány folyamatosan arról kommunikál, hogy korlátlan időre szól a mentesség, míg a névtelen Fehér Ház-i források után legutóbb már Marco Rubio amerikai külügyminiszter is kijelentette, hogy csak egy évre szól a mentesség.

Lehet a bürokratának okoskodni, hogy egy év, fél év, három hónap, ez egy elnöki rendszer. Az elnök döntött valamit, amíg azt nem változtatja meg, az úgy van, ezért időlimit nélküli

– mondta Orbán, aki a téma kapcsán ismét azt igyekezett kikerekíteni, hogy ő és Trump megállapodtak erről, „ő ott volt”, innentől kezdve pedig apró részlet csak, hogy hivatalosan mi áll a megállapodásban. Aztán amikor újabb kérdést kapott arról, hogy a hivatalos dokumentumokba bele lehet-e írni azt, hogy korlátlan időre szól a szankciók alóli mentesség, visszakérdezett:

Nem mindegy?

A rendlekezésre álló 40 perc gyorsan elrepült, Orbán még beszélt néhány szót a migrációról és a holnapi magyar–ír meccsről is. Ez utóbbi szerinte nem sportesemény lesz, hanem jellempróba. Végül egy nézői kérdésre, hogy mit gondol arról, hogy a Tisza Párt is Győrben tart ma gyűlést, a kormány jóléti intézkedéseit kezdte sorolni, azt bizonygatva, hogy a baloldal vállalásait a jobboldal valósította meg. Innentől kezdve Orbán szerint a baloldal intellektuálisan, lelkileg kiürült, a hatalomért összegyülekezett embertömeg.

A Fidesz dpk-gyűléséről élő közvetítésünkben számoltunk be, kollégáink Győrből jelentkezte. Itt tudják viszolvasni az eseményeket.

The post Orbán a firkájától a világháborús veszélyig jutott el előadásában first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu