Orbán: A művészek nagyobb része beáll a baloldal mögé, fizetik őket

Tusnádfürdőről jelentkezett be pénteken reggel Orbán Viktor miniszterelnök a szokásos rádióinterjúja keretében, a Kossuth Rádióban. A kormányfő Tusványosról azt mondta, ha szellemi síkon értelmezi, a magyar politika számára Tusnádfürdő a kiszabadulást jelenti. A politika a napi ügyek elvégzésével foglalkozik, és Orbán úgy látja, „óriási élmény” a politikusok számára, ha néha kiszabadulnak ebből a szűk perspektívából, és megnézhetik, mi lesz „holnap, 2030-ban és 2050-ben”. Ennek fényében azt ígérte: a szombati beszédében Tusványoson részleteket villant fel a tavaly ugyanitt meghirdetett úgynevezett „magyar nagystratégiából”.

A határon túli kapcsolatokról is szót ejtett, mondván, hogy

a magyar-román kereskedelmi forgalom meghaladja a tizenhárom milliárd eurót,
oktatási és kulturális intézményekben 230 ezer fiatal tanul magyarul a Kárpát medencében,
az autópályákat „elvittük az országhatárokra”, mert ezek is összekötnek minket a határon túli magyarsággal.

A kétoldalú magyar-román kapcsolatokról a román miniszterelnökkel a minap megtartott találkozója kapcsán azt mondta: „jó pozícióban vagyunk”, miután tavaly, Magyarország európai uniós elnöksége alatt Románia bekerült a schengeni övezetbe. Orbán szerint ez azt jelenti, hogy megszűntek a fizikai határok Románia és Magyarország között. Románia új miniszterelnökét, Ilie Bolojant – aki előzőleg az ideiglenes államfői tisztséget is betöltötte Klaus Iohannis lemondása és Nicusor Dan elnök beiktatása között – Orbán „nagyváradi embernek” nevezte. Ebben van is igazság, minthogy az új román kormányfő három cikluson keresztül, 2008 és 2020 között Nagyvárad polgármestere volt. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Bolojan a huszonharmadik román miniszterelnök, akivel találkozik.

Orbán szerint Romániának komoly gazdasági kihívásokkal kell megküzdeni, amit a „Gyurcsány-rendszert” követő évekhez, 2010-11-hez hasonlított.

Felidézte azt is, hogy egy éve Kijevben járt, és mint mondta, próbált Volodimir Zelenszkijnek „segíteni”.

Mondtam neki, hogy értse meg, ezt a háborút elvesztették

– közölte a tavalyi Zelenszkij–Orbán-találkozóról, hozzátéve, hogy közreműködést ajánlott az ukrán államfőnek, mivel szerinte akkor, egy évvel ezelőtt könnyebb lett volna tűzszünetet kötni Oroszországgal. A miniszterelnök azt mondta, hogy Zelenszkij elutasította az ajánlatát.

Kiért arra is, hogy szerinte a „brüsszeliek” erőltetik Ukrajna európai uniós tagságát, de az ukrán tagság „nekünk” elfogadhatatlan. A miniszterelök szerint „ha felvettük Ukrajnát, felvettük a háborút”.

Magyarországnak elemi érdeke, hogy kitartson az ukrán EU-tagságot elutasító álláspontja mellett

– fogalmazott a kormányfő.

Magyarország ajánlata az uniós tagsággal szemben Ukrajna számra egy „észszerű, rendezett együttműködés”. Orbán szerint a tagság nem, de egy „stratégiai együttműködés szerződéses alapon” rendben van. A miniszterelnök Ukrajnát ütközőállamnak nevezte, szerinte Magyarország is ilyen volt korábban, és megérti, hogy ez nem kényelmes.

Ukrajna nagyon súlyos fenyegetéseket intéz Magyarország ellen, ezt én igyekszem stratégiai nyugalommal kezelni

– fogalmazott anélkül, hogy a konkrét fenyegetéseket részletezte volna. Orbán ugyanakkor hozzátette: szerinte az ukránok egyre inkább beépülnek a magyar politikába, a médiába és szakértők közé. A miniszterelnök ismételten ukránpártinak bélyegezte az interjúban pártja két politikai ellenfelét, a Tiszát és Demokratikus Koalíciót, és azt mondta: „ismerjük azokat az újságírókat”, akik az „ukrán állam érdekeit képviselik”. A szakértők összeukránozása kapcsán Rácz András Oroszország-szakértő nevének említése nélkül utalt arra, kifogásolja, hogy a történész kutató a palágykomoróci görögkatolikus templom falára felfirkált magyarellenes feliratokat az Orbán-kormányhoz kötötte.

Orbán ezután az interjúban az következő európai uniós költségvetést is kritizálta, mondván, hogy „az a pénz, amit oda akarnak adni Ukrajnának, az a Magyarországon egy év alatt kifizetett nyugdíj 18 szorososa”. Azt mondta:

Feleslegesen égetjük el a pénzt Ukrajnában.

A Kneecap zenekar kitiltását a kormányfő úgy kommentálta, a Sziget fesztivál szervezőinek kellett volna megakadályoznia, hogy a zenekar fellépjen Magyarországon, és okfejtésbe bocsátkozott a művészi önkifejezés szabadságáról, illetve a gyűlöletbeszéd határairól illetve ezeknek a választási kampánnyal való összefüggéseiről. Orbán szerint „a jogrendszerünk azon az állásponton van, hogy Magyarország egy szabad ország, és senki nem lehet bántani a vallása vagy a származása miatt”.

A műsorvezető a Kneecap kitiltását és a Majka debreceni fellépése körül kialakult politikai vitát igyekezte volna összekötni úgy, hogy ráveszi a miniszterelnököt a művészi önkifejezés szabadsága határainak kijelölésére, de Orbán ellenállt. Majka fejbe lövős performanszáról azt mondta, az nem a művészi önkifejezésről szól, hanem már a választási kampányról. A miniszterelnök úgy látja: