A Policy Solutions a NER megszületésének a 15. évfordulója alkalmából készítette el az Orbán 15 elnevezésű felmérését, de ez részben visszatekintés a 10. évfordulón publikált kutatásra is. Mekkora volt a szerepe az öt évvel ezelőtt készült vizsgálatnak, vagy volt-e valamiféle hipotézis arról, hogy mennyiben lesznek hasonlók az eredmények? Mi az, ami ez alatt a fél évtized alatt megváltozott?

Azért jó, hogy öt évvel ezelőtt megcsináltuk az Orbán-rezsim tíz évéről szóló áttekintő kutatásunkat, mert így kiváló összehasonlítási alapunk volt annak feltárásához, hogy a 2020-as évek első felében mi változott a magyar társadalomban, mely témák azok, amelyek felértékelődtek még az előző 10 évhez képest is, illetve melyek azok az új területek, amelyek azóta sikerként vagy kudarcként rögzültek. Végigkövethetjük azt is, hogy a Covid kitörése óta eltelt, válságokkal teli öt év milyen nyomot hagyott a magyar társadalmon. Az elmúlt 5 év köztudottan nem volt egy fáklyás menet gazdasági szempontból, és már a Covid elejétől kezdve láttuk más kutatásainkban, hogy a munkaerőpiaci és a gazdasági nehézségek megjelenésével a megélhetési problémák „felrakétáztak” a mindenkori problématérkép első helyére. Ebből fakadóan számomra az volt a fő kérdés, hogyha a 15 éves Orbán-rezsim megítélését egyben kell nézni, akkor az utóbbi évek gazdasági és megélhetési nehézségei mennyire lesznek meghatározóak.

Az eredményekből azt látjuk, hogy az elmúlt öt év sok mindent zárójelbe tett az Orbán-kormány azt megelőző eredményeiből. Jóval kevesebben sorolták a gazdasággal, életszínvonallal kapcsolatos kérdéseket a kormány sikerei közé, mint öt éve, míg a kudarcoknál sokkal többen említettek kapcsolódó témákat.

Egy konkrét példa, hogy nemcsak az infláció és a megélhetési költségek kaptak sok említést – az egészségügy állapota mögött a második legtöbbet –, hanem emellett a lakhatási költségek kérdése is előretört. Idén a húsz elemből álló lista 7. helyén végzett, miközben 2020-ban ez a téma a kormányzat közpolitikai kudarcai között az utolsó helyen szerepelt. Akkor is probléma volt persze a lakhatás, csak más kérdéseket ennél jóval fontosabbnak tartott a lakosság. Összességében ezek a trendek alátámasztják, hogy a Fidesz legnagyobb ellenfele az elmúlt fél évtizedben a megélhetési válság volt.

Szintén kiemelném a korrupció kérdésének a felértékelődését fél évtizedes távlatban. 2020-ban az Orbán-kormány legkritizálandóbb pontjai közül a korrupció még csak a hatodik helyen végzett, 2025-ben már dobogós téma. Ez egyben cáfolja is azt a mítoszt a magyar politikában, miszerint a korrupció senkit nem érdekel. Természetesen a fideszes szavazókat jóval kevésbé érdekli, de az ellenzékkel szimpatizálóknak kifejezetten fontos téma, és ezen biztosan sokat dobott Magyar Péter felemelkedése és a Tisza Párt megjelenése.

Régóta készítünk a magyarok problématérképét feltáró kutatásokat, és míg korábban soha egyetlen ellenzéki párt szavazói körében sem volt első helyen a legégetőbb hazai problémák között a korrupció, addig a Tisza Párt szavazói között most ez a helyzet.

A korrupció felértékelődése vélhetően nem független attól, hogy voltak az elmúlt egy-két évben olyan politikai szereplők, akik ezt a korábbinál nagyobb erővel és talán nagyobb hitelességgel hozták fel a napirendre, mint az azt megelőző években az ellenzék.

Ezen kívül azt a magyarázatot sem hagynám figyelmen kívül, hogy gazdasági-megélhetési válság idején, amikor az emberek azt érzékelik, hogy nemhogy javulnának a dolgok, hanem jó esetben legfeljebb stagnál vagy inkább romlik a saját anyagi helyzetük, akkor lehet, hogy jobban szúrja a szemüket a sokmilliós táska, a még annál is drágább autó és a még annál is drágább jacht.

A Tiszára mindenképpen vissza akarok térni, mert ez a mostani kutatás legalább annyira szól róluk és a Magyar Péter-jelenségről, mint a Fideszről, de előtte még beszéljünk az Orbán-kormányokhoz társított véleményekről. A 2020-as Orbán 10 felmérésben a kormánnyal kapcsolatos negatívumok között az első három az egészségügy volt, a túl nagy társadalmi különbségek, illetve a munkavállalók kiszolgáltatottsága, míg a pozitívumoknál a családtámogatás, a bevándorlásellenes intézkedések, illetve a rezsicsökkentés szerepelt. Vagyis annak ellenére, hogy a családtámogatási intézkedéseket is szokták bírálatok érni, például, hogy nem növelte megfelelően a gyerekvállalási kedvet, mégis az elmúlt 15 év folyamatosan legnépszerűbb kormányzati intézkedése lett.

Nem egy, hanem három olyan tartós témája van az Orbán-kormánynak, amelyek legalább egy évtizede épülnek, és a kormány legnépszerűbb intézkedései közé tartoznak: a családtámogatási rendszer, a migrációs politika és a rezsicsökkentés. Tehát azok a témák, amelyeket most említett, nemcsak öt éve voltak az Orbán-kormány legsikeresebb intézkedései, hanem jelenleg is mind a három az első ötben szerepel.

Miközben vannak tehát olyan „fideszes közpolitikai brandek”, amelyek évtizedes távlatban is a Fidesz politikájának a magvát adják, számunkra az volt az igazán érdekes kérdés, hogy az elmúlt 5 évben sikerült-e felépíteni hasonlóan sikeres politikai termékeket. Úgy tűnik, hogy kettőt sikerült.

The post Orbán Viktor elmúlt 15 éve a magyarázat arra, miért választja most a radikalizálódás és a durvulás útját first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu