A helyzet, amelybe Orbán Viktor belevezette Magyarországot, nyilvánvaló politikai zsákutca
– írta a Válasz Online-on megjelent publicisztikájában Bába Iván külpolitikai szakértő, aki az első Orbán-kormány idején varsói nagykövetként szolgált.
Bába a lengyelországi megbizatás mellett egy sor igen fontos pozíciót betöltött a korábbi Fidesz-kormányok külpolitikai intézményeiben: dolgozott a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkáraként, 2002 és 2006 között pedig a Fidesz külügyi hivatalát vezette. Később, Martonyi János 2010 és 2014 közötti minisztersége idején ismét a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkárának nevezték ki, gyakorlatilag a tárca harmadik számú vezetője volt. Így talán nem túlzás a lap megfogalmazása sem, miszerint Bába Iván személyében a Fidesz-kormányok eddigi legmagasabb rangú egykori külügyi tisztviselője fogalmazott meg súlyos kritikát a magyar kormány külpolitikájával kapcsolatban.
Bába messziről kezdi értekezését, visszamegy egészen az 1648-as vesztfáliai békéig, amikor kialakult az állami szuverenitás fogalma. Az akkori megfogalmazás értelmében úgy állt, hogy „szuverén államnak minősül az a geopolitikai képződmény, amelynek pontosan körülhatárolt területe, azon állandó letelepedett népessége van, és vezetése (kormánya) teljes területe fölött gyakorolja a (fő)hatalmat.”
Ám, ahogy arra az egykori diplomata is rámutatott, az évszázadok alatt a szuverenitás fogalma átalakult, és az államok közötti szövetségi rendszerek létrejöttével a mai nemzetközi viszonyok már nem ismernek korlátlan szuverenitású államot – és ez alól még az olyan nagyhatalmak sem kivételek, mint az Egyesült Államok vagy Kína.
Amikor egy állam részt vesz egy nemzetközi szervezet megalapításában vagy tagjává válik egy már létező szervezetnek, vállalja a tagsággal járó közös döntéshozatalt és az abból következő kötelezettségeket. Vagyis bizonyos önkorlátozást hajt végre (…) Magyarország 1999-ben a NATO és 2004-ben az Európai Unió tagja lett. Régi össznemzeti politikai törekvésünk vált valóra, amikor hazánk belépett e két szervezetbe. Mindkét szervezetben úgy vállaltuk a tagságot, hogy tudtuk, az milyen kötelezettségekkel jár
– írja Bába Iván, rámutatva, hogy az EU-csatlakozással a tagállamok, így Magyarország is nemzeti szuverenitásának egy részét nem egyedül, hanem a többi tagállammal együtt, közösségként gyakorolja.
Ezzel megy szembe az utóbbi években az Orbán-kormány külpolitikája Bába szerint, amit a miniszterelnök idei tusványosi beszéde is leképezett szerinte: itt ugyanis Orbán Viktor arról beszélt, hogy a világon jelenleg hat politikai erőközpont van (az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, India, a Türk Tanács és az Európai Unió), mi pedig csak utóbbival nem vagyunk jóban. Elhallgatva mindeközben azt, hogy az említett erőközpontok közül egyedül az uniónak vagyunk tagjai, így ennek is kellene a legfontosabbnak lennie az ország számára. Ehelyett azonban a magyar kormány úgy kezeli Brüsszelt, mintha egy tőlünk független, velünk ellenségesen bánó intézmény lenne, ami folyamatosan csorbítani akarja a nemzeti szuverenitásunkat.
Bába írása szerint ez a mesterségesen kalakított politikai kognitív disszonancia eddig is problémás volt, „most azonban egy olyan fordulattal kell szembenéznünk, amilyennel eddig nem találkoztunk”. Az egykori diplomata ez alatt azt érti, hogy az EU Bírósága megbüntette Magyarországot, amiért az elmulasztotta a menedékkérőkkel kapcsolatos magyarországi szabályozás uniós joggal összhangban lévő módosítását. A kiszabott büntetés forintra átszámítva egyszeri 80 milliárd volt, továbbá az ítélethozatal óta napi 400 millió forint is folyamatosan felszámolásra kerül, amire a kormány a mai napig nem reagált. A számláló jelenleg több mint 570 millió eurónál (kb. 280 milliárd forint) tart, amit a szövetség a „nekünk járó” támogatásból von el.
Orbán Viktor és a kormány magatartása e kérdésben azt bizonyítja, hogy lemondott a Magyarországnak járó, de visszatartott támogatás megszerzéséről. Nem tudja ugyanis feloldani az eddigi magyar és uniós migránspolitika közötti ellentmondást – jelentős belpolitikai presztízsveszteség nélkül. Az Európai Unióban eddig követett magyar politika jelentős mértékben meggyengítette Magyarország közép-európai helyzetét is. Rossz viszonyban vagyunk Ukrajnával, Csehországgal, a balti államokkal, és talán az 1618 és 1648 közötti harmincéves háború óta nem voltak ilyen rosszak a magyar–lengyel kormányközi kapcsolatok. A helyzet, amelybe Orbán Viktor belevezette Magyarországot, nyilvánvaló politikai zsákutca
– fogalmaz egyértelműen az egykori diplomata, aki szerint zsákutcából csak visszzafelé lehet jönni, a jelenlegi helyzetünk is csak politikai irányváltással feloldható.
The post „Orbán Viktor politikai zsákutcába vezette Magyarországot” – fogalmazott a korábbi Orbán-kormány magas rangú diplomatája first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
