November után másodszor is interjút adott Rónai Egonnak Orbán Viktor miniszterelnök. Az ATV műsorában onnan indítottak, hogy Orbán elmondta, még nem tudja ismét fog-e jegyzet címén krikszkrakszokat rajzolni, a kérdéseken múlik. Ezután rátértek az iráni háborúra: Trump egy ideig arra volt büszke, hogy az USA elnöksége alatt nem indított háborút. Arra a kérdésre, hogy Orbán még mindig nekiadná-e a Nobel-békedíjat, a kormányfő elmondta, hogy Trump nem úgy gondol magára, mint aki háborút indított, hanem úgy, mint aki felszámol egy háborús gócot, hiszen Iránból terrorszervezeteket finanszíroztak.

Ha a csapásokat követően a helyzet jobb lesz, akkor a béke felé tettünk lépést, ha nem, akkor nem így áll a helyzet

– mondta Orbán, aki tárgyalásuk alkalmával megegyezésre biztatta Trumpot Irán kapcsán, de úgy tűnik, „nem volt elég meggyőző”.

Előzetes információt sem Magyarország, sem a környező országok nem kaptak a csapásokról. Egyelőre nem kértek segítséget az operációhoz az amerikaiak Magyarországtól, tette hozzá Orbán, aki szerint „a zsidó közösség és az arab államok konfliktusa beköltözött Európába”, emiatt a nyugat-európai ország vezetői nem engedhetik meg maguknak, hogy „egy arab-izraeli konfliktusban egyértelműen Izrael oldalára álljon”, mivel nagyszámú muszlim lakosság él az országaikban (az, hogy Irán nem arab ország, az interjúban nem került szóba).

Orbán tegnap Putyinnal tárgyalt: az orosz elnöke közölte vele, hogy tudják teljesíteni az olajszállításokat, de az, hogy el tudják-e juttatni azokat Magyarországra, nem az ő dolguk. Tárgyaltak arról is, hogy vannak kárpátaljai magyarok orosz fogságban, reméli, hogy Szijjártó Péter előrelépést tud tenni ebben az ügyben a mai moszkvai látogatása során. Egyeztettek arról is, milyen migrációs hullámokat indíthat Európa felé, ha az iráni állam szétesik. Orbán szerint Putyin többször világossá tette, hogy Ukrajnában nem fejezi be a háborúját addig, amíg nem éri el a hadicéljait.

„Néhány ukrán elvetemült nyilatkozón kívül senki nem meri állítani, hogy a vezeték nem működőképes, az ukránok is azt mondják, hogy politikai okokból nem adnak olajat” – mondta Orbán a Barátság-kőolajvezetékről, aki szerint Zelenszkij nemrégiben egyértelművé tette, hogy azért nem engedik át az olajszállításokat, mert kormányváltást akarnak Magyarországon. Orbán elmondta, hogy minden eszközt felhasználva, „rá kell szorítania” az ukránokat arra, hogy jöjjön az olaj.

Elképzelhető, hogy az utcákon is feltűnnek katonák

Zelenszkij arra panaszkodott, hogy nem tud beszélni Orbánnal. Ezzel kapcsolatban Orbán elmondta, hogy a külügyminiszterek hónapok óta dolgoznak azon, hogy találkozzon a magyar kormányfő Zelenszkijjel, de nem jutnak dűlőre, mivel az ukrán fél nem enged a követeléseiből az energiapolitikai ügyekben.

Orbán megismételte, hogy az uniónak nincsen pénze Ukrajna támogatására: el kell menni a bankárokhoz, és hitelt kell felvenni. A miniszterelnöki karban pontosan tudják, hogy ez a pénz nem jön vissza, érvelt Orbán, csak abban az esetben szerzik vissza, ha az oroszokat legyőzik a frontvonalon, és rákényszerítik a legyőzöttet egy olyan megállapodásra, amelynek része a jóvátétel is. Orbán a tanácsüléseken úgy érzi magát, mintha egy haditanácsban ülne, mindenki a saját háborújaként beszél az orosz-ukrán konfliktusról.

A politikai vezetők között nem látok senkit, akinek nagyobb esélye lenne arra, hogy kívül tartsa a háborúból Magyarországot, mint én. Nem vagyok egy bokacsattogtatós, patetikus alak, de érzem a dolog súlyát, mert Tisza Istvánnak és Horthy Miklósnak se sikerült

– mondta Orbán.

Az energetikai létesítményekhez rendelt magyar katonák kapcsán Orbán elmondta, hogy az Északi Áramlatot is felrobbantották az ukránok, nyíltan szembemenve a német érdekekkel, így mi is bajban lehetünk. „Az ukránok mindenre képesek.”

Elképzelhető, hogy az utcákon is feltűnnek katonák, bár Orbán azt mondta, fázik ettől.

Erre nem az ukrán helyzet, hanem az iráni háború okán fokozódó terrorveszély miatt kerülhet sor. „Azt szeretném, hogy ne legyenek, de ha a biztonság megköveteli, akkor nem habozunk.”

Orbán szerint tényekkel igazolható, hogy Ukrajnából pénzelik a Tiszát

Orbán attól tart, hogy a bizonytalan gazdasági helyzet, valamint az olajár-emelkedés és az infláció bajt okozhat a kormányának: a miniszterelnök szerint van ilyen összejátszás az ukránok és a magyar ellenzék között. Azt is állítja a kormányfő, hogy az ukránok pénzelik a Tiszát: Orbán arra biztat mindenkit, hogy kérvényezze az erről szóló nemzetbiztonsági jelentés titkosításának a feloldását, ugyanis nem lehetetlen megszerezni. „Van titokgazda majd az eldönti, de ott mindent meg fognak találni.”

Orbán szerint „jelentős” összegek érkeznek a Tiszához az ukránoktól, informatikai- mozgósítási rendszerek kiépítésére használják. „Bár annyi pénzünk lenne, akár kettőnknek együtt, jó lenne” – mondta az összegről.

Orbán reméli, hogy a megfelelő eljárások folyamatban vannak a Tisza ukrajnai finanszírozása miatt. Azt ugyanakkor nem gondolja, hogy a tiltott finanszírozás miatt akadály gördülne a Tisza választási indulása elé, hiszen az előző kampányban is érkezett külföldi pénz az ellenzékhez, akkor az USA-ból.

Rónai felvetette, hogy mi is próbálunk befolyásolni választási kampányokat, mire Orbán elmondta, hogy pénzzel nem szólunk bele választásokba, semmilyen pártot, politikai erőt nem támogatunk.

A NATO-hoz és az unióhoz sem fordult a magyar kormány a Tisza és Ukrajna viszonya miatt, Orbán szerint azért, mert Brüsszel is összejátszik az ellenfeleivel.

„Kiderült, hogy a multikulti megbukott”

Orbán szerint nem a GDP-je vagy a hadereje miatt veszik komolyan Magyarországot az unióban (bár ezeket a szempontokat sem becsülné alá, „nő a bicepsz”), hanem azért, mert egy veszélyes példa: a migrációtól kezdődően azt mondja, hogy lehet másként csinálni a dolgokat. Ha megegyezünk Brüsszel a háború kérdésében, akkor oda jutunk, mint Nyugat-Európa, ahol háborús fenyegetés és megszorítások vannak, „mi jobb helyzetben vagyunk”.

Orbán szerint

a Nyugat olyan, mint a vágott virág: elvágták attól a talajtól, ahonnan nyerte a szépséghez, vonzerőhöz szükséges energiát meg erőt. A Fidesznek kevés a magas iskolázottságú támogatója: miért? Orbán szerint ez egy nyugati jelenség: a magasabb iskolázottságúaknál kialakul egy olyan értékrend, ami eltér a kevésbé iskolázottak észjárásától, ez az a jelenség, amit Amerikában populizmusnak hívnak. Az emberek a józan ész talaján állnak, elutasítják a magas értelmiségi okfejtéseket az élet bizonyos kérdéseiről. Ez a populizmus gyökere.

Orbán nem akar lemondani róluk, meg akarja győzni az értelmiséget is: azt látja, a nézeteik nem kapnak elég támogatottságot, ezért csalódottak. A populizmus az egyszerűség, a józan ész irányába megy, amit ők primitívnek tartanak. „Kiderült, hogy a multikulti megbukott, a nyugat-európai értelmiség pedig csalódott, amiért nem a liberális irányba megy a világ.”

Orbán nincs ellenére annak az alkotmányos reformnak, amely az ügyészséget a kormány alá helyezi. Ez egy nagy, több mint százéves vita a magyar társadalomnak. De most nem így van: az ügyészség kívül van a kormányon, ezért nem tud az MNB-botrányról beszélni. A jogi, alkotmányos szabályokat Orbán betartja, azt mondta, nagyon szigorúan veszi őket.

Gödi ügy: Orbán a helyi önkormányzat által közzétett mérések eredményeiből tájékozódik. Minden negyedévben közölnek számolnak: a gyáron kívül semmilyen probléma nem lépett föl, senki sem kerülhetett veszélybe. A gyáron belül pedig, amikor bejelentés érkezett, mindig eljártak a hatóságok, itthon a legszigorúbb környezetvédelmi szabályok vannak érvényben, mondta Orbán, aki szerint ezzel az üggyel a kormánya nem foglalkozott. „Minden embert megvédünk.”

Orbán a Szőlő utcai botrány kapcsán elmondta, hogy fiatalkorú bűnözőkről van szó, akiknek félrecsúszott az élete, amire a magyar állam azt a választ adta, hogy a szociális problémaként kezeli az ügyüket. Ez nem jött be, változtatni kellett, ezért átalakították a rendszert, beterelték a büntetés-végrehajtás alá.

A választás eredményét tudomásul kell venni

Miniszterelnök-jelölti vita: Orbán csak szuverén emberekkel vitatkozik, kihívóját Brüsszel és Ukrajna tartja a markában. „A magam szabályai szerint élem az életemet, és művelem a politikát. A gazdáival vitatkozok.”

Arra a kérdésre, hogy számol-e azzal, hogy elveszítheti a választást, Orbán azt mondta, logikailag ne zárjuk ki, de nem számít rá, győzelemre állnak. Azoknak a kutatásoknak nem hisz, amelyek azt jelzik, hogy vesztésre állnak: az országnak biztonságra van szüksége, amit a Fidesz képes garantálni. Orbán szerint azt nem szabad elfelejteni, hogy egy országban fogunk élni a választások után: a Fidesz közössége „polgári kultúrájú, keresztény tanításokat próbál követni, hisz a szeretet erejében”.

Ha veszítenek, Orbán vállalja a felelősséget. A meglepett Rónait emlékeztette, hogy többször volt már ilyen, nem csak 2002-ben vagy 2006-ban, a ’94-es vereség sem volt egy leányálom.

A legutóbbi interjún a hazai gyermekszegénység kapcsán Orbán nem tudott pontos számokat mondani, de most készült: az uniós átlag magasabb. „Jól csináljuk, csak nem értünk a munka végére” – mondta Orbán, aki szerint egy szegény ember is sok, különösen a gyermekek esetében. Úgy lehet felszámolni a szegénységet, hogy növelik a béreket és a foglalkoztatottságot: a miniszterelnök szerint még 300 ezer ember vonható be a munkaerőpiacra. Ez a másik célja az egymillió forintos átlagjövedelem mellett.

Orbán szerint a magyarok tudják, hogy talpon maradni egy feladat, a stabilitás érték. Az egyetlen ország vagyunk, ahol sosem volt előrehozott választás: a miniszterelnök szerint a magyaroknak szüksége van az államra. „Tisztességesen kell működtetni az állami intézményeinket, a választásokat tisztességesen kell megszervezni, azokat rendesen le kell bonyolítani, az eredményt pedig tudomásul kell venni” – mondta Orbán.

The post Orbán Viktor Rónai Egonnak: Nem vagyok egy bokacsattogtatós, patetikus alak, de érzem a dolog súlyát first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu