Szemben Európa fősodrával a baloldali Pedro Sánchez vezette Spanyolország – elrettentés, kitoloncolás és a menedékkérők távoltartása helyett – az illegális bevándorlók legális tartózkodásának megteremtésére összpontosít.

A spanyol szocialista kormány új rendeletének célja, hogy megkönnyítse a tartózkodási- és munkavállalói engedély megszerzését azoknak, akik 2025 végéig az országba érkeztek. Ez az elkövetkező években körülbelül 500 ezer ember előtt nyitja meg az utat a legális tartózkodás felé.

A döntést szakszervezetek, egyes munkaadók és a katolikus egyház is üdvözölte.

Kritikák

Az ellenzék viszont nem ért egyet az intézkedéssel: Alberto Núnez Feijóo, a konzervatív Néppárt (PP) vezetője szerint a kormányfő el akarja terelni a figyelmet a tíz nappal korábbi, legalább 46 halálos áldozattal járó vonatszerencsétlenséggel kapcsolatos kormányzati felelősségről. Ugyanakkor a lépés szerinte jutalmazza az „illegalitást”, és túlterheli a közszolgáltatásokat.

A PP vezetett be több, ehhez hasonló amnesztiát, most is inkább a részletekkel van gondjuk, mint az elvvel. Dr. Lénárt András, a Szegedi Tudományegyetem Hispanisztika Tanszékének egyetemi docense szerint a Néppártnak lavíroznia kell, mert bár ők a legerősebb párt, a radikális jobboldali Vox jön fel, ugyanakkor teljesen elutasíthatók se lehetnek a státuszrendezéssel, „mert a jobboldali-jobbközép szavazók ezen a téren jóval megengedőbbek Spanyolországban, mint máshol”.

A Fidesszel szövetséges, Mészáros Lőrinc bankja által pénzelt, szélsőjobbos Vox azt tervezi, hogy a Legfelsőbb Bíróság elött támadja meg a rendeleti úton hozott döntést. A harmadik legerősebb spanyol párt vezetője, Santiago Abascal azt mondta, hogy

Sánchez gyűlöli a spanyol népet. Le akarja váltani őket, fel akarja gyorsítani az inváziót.

Az ő tervük, ha hatalomra kerülnének, a „remigráció” lenne, 8 millió külföldit – köztük bevándorlók Spanyolországban született gyerekeit – toloncolnának ki.

Ki kérvényezheti?

Az új rendelet alapján várhatóan áprilistól június végéig tartó időszakban azok kérvényezhetik a legális státuszt, akik bizonyítani tudják, hogy

• 2026 előtt érkeztek az országba,
• legalább öt hónapon át folyamatosan Spanyolországban tartózkodtak,
• büntetlen előéletűek.

Korábban a papírok nélküli bevándorlóknak legalább két évet kellett várniuk státuszuk legalizálására, és még akkor is jelentősek voltak a bürokratikus akadályok. Most megújítható ideiglenes tartózkodási-, illetve munkavállalási engedélyt kaphatnak egy évre, ami öt évre érvényes a már Spanyolországban élő gyerekeikre is.

Állampolgárságot és az ezzel járó szavazati jogot nem jelent ez, viszont

akik kérvényezik, azok esetében azonnal felfüggesztenek minden eljárást, ami az illegális tartózkodásuk miatt folyamatban van

– emelte ki Lénárt András.

Érvek a bevándorlók jogi helyzetének tisztázása mellett

A történelem során a migráció a nemzetek fejlődésének egyik legnagyobb hajtóereje, míg a gyűlölet és az idegengyűlölet a nemzetek legnagyobb rombolója volt – és marad is

– indokolta korábban a hozzáállását Sánchez. A világnézeti okok mellett azonban reálpolitikai, demográfiai és gazdasági indítékai is vannak a spanyol kormánynak.

Nem is ez az első eset, hogy a mindenkori – legyen az bal- vagy jobboldali – kormány valahogy legalizálni próbálta a papírok nélküli bevándorlókat. A Franco-diktatúra bukása óta hat alkalommal hirdettek ehhez hasonló amnesztiát, legutóbb 2005-ben, csaknem 600 ezer ember tartózkodása vált legálissá.

A mostani rendelet reálpolitikai indítéka a koronavírus-járványig vezethető vissza. A pandémia okozta korlátozások világítottak rá sok spanyol számára arra, mennyire kiszolgáltatott helyzetben vannak a papírokkal nem rendelkező bevándorlók, közben mennyire szükséges a munkájuk, milyen alapvető szükségleteket elégítenek ki. Ebből inspirálódva, a helyzetük tisztázása érdekében egy 900 szervezet által támogatott, 700 ezer ember által aláírt petíció 2024-ben a spanyol parlament elé is került, de a jogalkotás elakadt.

Sánchez, illetve a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE), hogy ingatag kormányát támogassák, megállapodást kötött az ügyben elkötelezett kis baloldali párttal, az Unidas Podemosszal, mellyel elég feszült kapcsolatban volt a legutóbbi választás óta.

Mivel a katalán pártok tavaly kiálltak kormánya mögül, nincs többsége a parlamentben, minden egyes kérdésben meg kell nyernie más pártokat. Ha a PSOE ezt most nem támogatta volna, akkor elveszíti a Sumar és a Podemos támogatását, ők pedig megbéníthatták volna a kormányzást. Tehát más választásuk nem nagyon volt

– magyarázta Lénárt. A baloldali Sumar a Munkáspárt koalíciós partnere, a szintén baloldali Podemos pedig kívülről támogatja a kisebbségi kormányt.

A kisebbségi kormány ugyanakkor velük sem tudná átvinni a parlamenten a jogszabályt, ezért hoztak helyette királyi rendeletet, amelynek aláírója bár a király, törvényhozási jóváhagyást nem igényel, a felelősség érte a kormányt terheli.

Miért jó a bevándorlók helyzetének tisztázása Spanyolországnak?

Sánchez még 2024 októberében a parlamentben arról beszélt, az országnak szüksége van a bevándorlókra a gazdasági növekedéshez, a jóléti állam fenntartásához.

A támogatók azt hangsúlyozzák, hogy ezzel csak törvényessé tesznek egy amúgy is fennálló helyzetet, és ebből a spanyol gazdaság nyertesen jön ki

– mondta Lénárt.

Alapvetően elmondható az európai országokról, hogy társadalmuk elöregedik, Spanyolország erre kiemelkedő példa, a medián életkor szempontjából a nyolcadik helyet foglalják el a világban úgy, hogy az előttük levő államok többsége törpe- vagy miniállam, mint Monaco és Andorra. Ráadásul a spanyolok az egyik legtöbb időt töltik nyugdíjban. Mindezekből kifolyólag Spanyolország jelentős, a GDP 12 százalékát kitevő összeget fordít a nyugdíjakra (Magyarország ennek a felét).

A Sánchez-kormány ugyanakkor azt mondja, hogy a bevándorlók nem hogy terhet jelentenek a szociális hálóra, hanem a fizetésük kizöldítésével több pénz folyik az államkincstárba. Egy, a legutóbbi, 2005-ös amnesztiához kapcsolódó kutatásra hivatkozva állítja, minden legalizált migráns átlagosan évi 4000 euróval növeli az államháztartást.

Ha legálissá válnak, a törvényes bevételeikkel hozzájárulnak az állami bevételek, az adórendszer, a nyugdíjrendszer javításához is, illetve fehéredik a szürke- és feketegazdaság

– ecsetelte a spanyol kormányzat érvelését Lénárt.

Spanyolországban, ahogy ez szintén jellemző általában Európára, a születési arányszám is csökken, ugyanakkor a lakosság száma növekszik. 2000-ben 40 millió spanyol élt az országban, néhány hónapon belül – a részben a bevándorlás következtében – átlépik az 50 milliós határt.

Világosan kimondom. Spanyolországban senki sem feláldozható. Épp ellenkezőleg, hiány van az emberekből. Vagy zárt és szegény nemzet leszünk, vagy ennek lehetőségével szembesülve Spanyolország megnyitja magát a világ felé, hogy biztosítsa a jólétet

– mondta Sánchez január elején.

A migránsok elveszik a spanyolok munkáját?

Sokan attól tartanak, hogy a migránsok elveszik a munkájukat, de ez összességében kevéssé valószínű a miniszterelnök szerint.

Sánchez azzal érvel, hogy az elmúlt években 40 százalékkal esett vissza a munkanélküliség, már 10 százalék alatt van, 18 éve, a gazdasági világválság óta nem mértek ehhez hasonlót, noha kétmillió bevándorló dolgozik náluk.

Ezzel szorosan összefügg, hogy bár Európa egyik, ha nem legmagasabb munkanélküliségi rátájával rendelkeznek (az EU-s átlag 6, a magyar 4,4 százalék), az alacsony jövedelmi szektorokban munkaerőhiányt tapasztalnak. A vendégmunkások kritikus szerepet játszanak az olyan ágazatokban, mint a mezőgazdaság, a turizmus és a szolgáltatás (sokan magánházaknál főznek, takarítanak, idősöket, gyerekeket gondoznak), melyek Spanyolország fellendülő gazdaságának gerincét alkotják. Tavaly az utolsó negyedévben 76 200 fővel növekedett a foglalkoztatottság, ebből 52 500-an külföldiként álltak munkába.

„Spanyolországban közel 22,5 millió embernek van munkája, ami új rekord” – közölte a kormányfő, aki szerint Spanyolország dinamikus gazdasági növekedésének 80, a társadalombiztosítási bevételek 10 százalékát az elmúlt hat évben a migráció tette ki.

A Spanyol Nemzeti Bank előrejelzése szerint az ország GDP-je 2,2 százalékkal bővül 2026-ban, szemben az euróövezet egészének 1,2 százalékos növekedésével. Ez a növekedés részben az erősebb magánfogyasztást és az – ezzel összefüggő – népességnövekedést tükrözi.

Nem csak a megoldás, a helyzet is más Spanyolországban

A Funcas konzervatív agytröszt szerint 2017 és 2025 között majdnem megnyolcszorozódott, több mint 800 ezerre nőtt a dokumentumok nélküli migránsok száma az országban.

Spanyolország Európa egyik fő kapuja a szegénység, konfliktusok és üldöztetés elől menekülő illegális migránsok számára, több tízezer, főként szubszaharai afrikai érkezik ide, jelentős részük csónakokon az Afrika északnyugati partjainál fekvő Kanári-szigetekre, vagy az észak-afrikai exklávék szögesdrótjain átmászva.

Ugyanakkor az országban levő bevándorlók jellemzően legálisan lépnek az országba, repülővel érkeznek, ideiglenes vízummal, turistaként. Túlnyomó többségében Latin-Amerikából (főként Venezuelából, Kolumbiából, Peruból, Hondurasból) származnak, és a vízumuk lejárta ellenére is ottmaradnak, és készpénzes munkákat vállalnak feketén.

Hivatalos adatok szerint 400 ezer, a Maduro-rezsim elől elmenekült venezuelai telepedett le Spanyolországban, becslések szerint további 300 ezer karibi országból érkező migráns él illegálisan ott. Madridban és környékén mintegy egymillió Latin-Amerikában született ember élhet.

Nincsenek nyelvi akadályaik, hasonló kulturális környezetből jönnek, gyakran már a kint élő családtagjaik, származási országuk diaszpórája segít nekik otthont, munkát találni.

A Funcas tavaly májusban megállapította, hogy a bevándorlás helyi támogatottsága az egyik legmagasabb Európában, a válaszadóknak mindössze 28 százaléka akarta a bevándorlás korlátozását 2024-ben, még a jobboldali válaszadók körében is alacsonyabb a bevándorlás elleni fellépés támogatottsága, mint a kontinens nagy részén.

A spanyol társadalom mindig sokkal nyitottabb volt a migráció elfogadására, mint bármely más európai nép, és ez most is így van. Bár a VOX támogattsága növekszik, de minden mérés szerint a többségi társadalom elfogadóbb ezen a téren, még a romló adatok mellett is

– mondta SZTE docense.

Igaz, a latin-amerikaiakat szívesebben is látják, mint az Afrikából érkezőket.

„A spanyol társadalom úgy érzékeli, hogy a latin-amerikaiak könnyebben beilleszkednek, azonos a nyelv, illetve a hagyományok és az értékrendszer nagy része, valamint általában a katolikus vallás. Megérkezésük után a latin-amerikaiak szinte azonnal munkát vállalnak, először persze illegálisan, de nagyon várják, hogy törvényesen tehessék. Feléjük szinte mindenki toleránsabb és befogadóbb. Persze ebben az esetben is létezik kirekesztés és rasszizmus bizonyos csoportok felől, de nem olyan mértékben, mint az afrikaiakkal szemben, akikkel több az összeütközés és az atrocitás” – magyarázta Lénárt.

A spanyol állam – hasonlóan más európai országokhoz, illetve az EU-hoz – kiszervezi a migráció ellenőrzését: képzést, felszerelést, technológiát osztanak meg Marokkóval, Mauritiusszal, hogy tartsák vissza a migránsokat.

De Afrika-stratégiájuknak része az ottani infrastruktúra, digitalizáció, oktatás fejlesztése is. Valamint kibővítették a „körkörös migráció” programját, amely rövidtávú vízumokat biztosít a nyugat-afrikaiaknak, hogy korlátozott ideig szezonális – főként mezőgazdasági – munkára Spanyolországba mehessenek, majd visszatérjenek hazájukba.

Mit hoz a jövő?

Azzal kapcsolatban, hogy a királyi rendelet miatt várható-e politikai átrendeződés, Lénárt azt válaszolta: a Néppárt ettől nem fog erősödni, most is inkább stagnál, ha nem gyengül. A Vox folyamatosan erősödik, de nem a migráció miatt.

A kormányt övező problémák és botrányok, valamint a világban látható tendenciák miatt mennek át szavazók baloldalról és a PP-től is a Vox-hoz.

Ilyen a már most is jelenlevő lakhatási válság, aminek oka, hogy „nincs elég bérelhető lakás, az ingatlanárak az egekben vannak”. Ha újabb bevándorlók érkeznek, ez tovább súlyosbodhat. És noha távolról nézve a spanyol gazdaság prosperál, „a spanyol emberek nem így érzik a mindennapjaikban,

alacsony fizetésekre, magasak árakra, illetve a magas munkanélküliségre panaszkodnak,

még akkor is, ha „a bevándorlók jellemzően olyan szektorokban dolgoznak, ahol a spanyolok nem akarnak”.

Kérdés, hogy a spanyolok által tapasztalt problémákon a rendelet változtat-e, illetve, hogy valóra válik-e a jobboldali pártok félelme, hogy „a rendeletet meghívásként értékelik Latin-Amerikában és Afrikában, és ismét tömegesen érkeznek majd, abban bízva, hogy őket is legalizálni fogják” – mondta Lénárt András.

The post Orbánék szövetségese inváziótól tart, de Spanyolország félmillió illegális bevándorló helyzetét rendezi first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu