Görögország új korszakba lép. Maga mögött hagyva a pénzügyi válságot, az ország mélyreható változáson ment keresztül, és ma diplomáciai és gazdasági erejét tekintve is feltörekvő hatalomnak számít Délkelet-Európában és a Földközi-tenger keleti medencéjében. Egykor egy rakás szerencsétlenség volt, ma viszont gazdasági sikertörténet Görögország

– állítja Alkman Granicasz kommunikációs tanácsadó egy véleménycikkében. Annyi bizonyos, hogy a gazdasági eredmények nyomán Granicasz szerint országának új narratívára, a sikersztori kommunikálására van szüksége, és maga mögött kell hagynia a korábbi negatív felfogásokat, percepciókat. Vagyis egy új országimázs, egy új országmárka kell Görögországnak.

Ami a gazdasági életet illeti, Görögország nemcsak visszanyerte a befektetési fokozatát a hitelminősítőknél, hanem egyenesen a vezető befektetési célpontok közé került. Ráadásul energiapiaci elosztóközponttá kezd átalakulni a balkáni állam: történelmében először energiaexportőrré vált. A Financial Times elemzése szerint 2010 körül még gyakorlatilag nem volt napenergia-termelés az országban, mostanra viszont az elektromos áram 17 százalékát ebből a megújuló forrásból állítják elő.

Másrészt technológiai centrummá is válik a mediterrán ország: egyre több adatközpont és telekommunikációs kapcsolat létesül errefelé. Logisztikai központ is, hiszen a görög a világ egyik hagyományos „hajózó nemzete”. A görög tulajdonban lévő kereskedelmi flotta a második legnagyobb a világon, csak Kína előzi meg „hajótulajdonlásban” – írja az egyik szakportál.

Bámulatos görög növekedés

A legfejlettebb országokat tömörítő OECD legfrissebb, 2024. december 5-i országjelentése szerint a görög gazdaság 2021 óta rendre felülmúlja az eurózóna átlagos növekedését, a GDP-arányos eladósodottság pedig jelentősen csökkent. Az IMF adatait citálva a Financial Times azt állapította meg, hogy 2019 és 2024 között az egy főre jutó görög GDP 11 százalékkal javult, aminél jobb eredményt csak Írország volt képes felmutatni – 18 százalékkal. Mindeközben Franciaország csak két százalékkal bővült, Németország pedig negatív mutatóval rendelkezik.

A legfrissebb GDP-mutató is ezt a 2,4 százalékos görög növekedést jelzi a tavalyi harmadik negyedévben (a 2023-as harmadik negyedévhez viszonyítva), miközben az uniós átlag 0,4 százalékos az Eurostat szerint – vagyis a görög gazdaság hatszor gyorsabban növekszik, mint az Európai Unió egésze.

Az államadósság a 2023-as bruttó hazai termékhez képest 163,9 százalékot tett ki, ami jelentős javulás a 2020-as 209,4 százalékos rátához képest, miközben más országokban a Covid-válság fokozta az eladósodást – tehetjük hozzá. Igaz, ezzel a 163,9 százalékos aránnyal még mindig Görögország az unió leginkább eladósodott országa.

Az Európai Bizottság előrejelzése szerint ugyanakkor ez a közel 164 százalékos arány 2025 elejére több mint tíz százalékponttal 153,1 százalékra csökkenhet. A mutató az idén tovább apadhat, 2028-ra pedig akár 142,7 százalékra is zsugorodhat.

Mindeközben a görög költségvetés a 2024–2026-os időszakban várhatóan jobban áll majd, mint ahogyan azt korábban jósolták. Az EU szerint az úgynevezett elsődleges költségvetési többlet – amely eltekint az adósságszolgálattól – a GDP 2,9 százalékát fogja kitenni 2024-ben és 2025-ben is. Ha 2024 végére elérik a 2,9 százalékot, akkor ez az érték a harmadik legjobb lehet az unióban. Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság nemrég leköszönt gazdasági és pénzügyi biztosa, Paolo Gentiloni is nagy teljesítménynek nevezte a görög eladósodottság csökkenését.

A már idézett OECD-jelentés szerint az Ukrajna elleni orosz háború okozta inflációs nyomás visszafogta a fogyasztás növekedését. Az átlagosnál nagyobb görög inflációt az élelmiszerárak emelkedésével és a 2023. szeptemberi, pusztító thesszáliai áradásokkal magyarázta Gentiloni. Emiatt az olívaolaj ára magasra ugrott, miközben az energiaárak is emelkedni kezdtek. Gentiloni azonban már korában megjósolta, hogy az infláció csökkenni fog, ami meg is történt: a görög infláció tavaly novemberben már csak 2,4 százalékos volt – ez alacsonyabb, mint az uniós átlag (2,5 százalék) és jóval alacsonyabb a magyar 3,7 százaléknál is.

Folyamatosan prolongált államcsőd

Alkman Granicasz szerint a külföldiek által egy adott országról alkotott kép csak lassan változhat, és ebben a médiának is nagy szerepe van. Ha az elmúlt években pozitívan is változott a görögök megítélése, azért a 2019-es elemzésünkben megfogalmazott kritikák valósak voltak. Ebben azt írtuk, hogy „a modern Görögország a születése, a függetlenség visszanyerése, az 1820-as évek óta szinte folyamatosan a csőd szélén tántorog. Ötször váltak fizetésképtelenné, de legalább még kétszer kisegítették őket hasonló helyzetben, és két évszázados modernkori történelmük csaknem felét, 90 esztendőt államcsődben töltötték”.

Granicasz is tisztában van ezzel, és hangsúlyozza is, hogy tartósan fenn kell tartaniuk az eredményeket.

Tegyük hozzá: ha a régi sztereotípiákon a görögök tényleg változtatni akarnak, akkor valóban azt kell tenniük, amit az elmúlt bő egy-másfél évtized alatt: míg az ország 2010 és 2012 között két nagy hitelcsomagra és átütemezési megállapodásra kényszerült mintegy 240 milliárd dollár értékben, addig most már ott tartanak, hogy a piacról olcsón szerezhetnek új hiteleket. Vagyis kijöttek a „bóvliból”, a hitelminősítőknél elérték a befektetési kategóriát, így Athén kiválthatta a 2010 körül felvett mentőhitelek egy részét.

A Financial Times arra is emlékeztetett, hogy a görög államkötvények hozama már a francia szintet közelíti, ami persze részben a francia politikai bizonytalanságoknak is köszönhető, nem csupán a görög gazdasági sikereknek. Novemberben akadt olyan pillanat, amikor Athén kedvezőbben juthatott forrásokhoz, mint Párizs.

Vitatja ezt az optimista megközelítést George Lemos, a londoni Capital Finance Strategies szakértője. Az FT-nek írt cikkében például azt hangsúlyozza: vásárlóerő-paritáson számítva Görögország az EU második legszegényebb állama, Bulgária kivételével az összes kelet-európai ország, sőt még Törökország is megelőzi. A szakértő megemlíti: a folyó fizetési mérleg a GDP hét százalékára duzzadt, ez pedig a növekedési modell egyensúlytalanságára és fenntarthatatlanságára utal.

Ráadásul az Eurostat megállapítása szerint a görög lakosság 26 százalékát a szegénység és a társadalmi kirekesztettség fenyegeti, aminél csak három ország áll rosszabbul az unióban. Ezért a londoni elemző szerint tévedés a görög gazdaságot illetően sikersztoriról beszélni.

Lemos óvatosságát igazolhatja néhány friss adat: az athéni statisztikai hivatal szerint a kiskereskedelmi forgalom éves összehasonlításban tavaly szeptemberben 0,6 százalékkal csökkent Görögországban, ami a lakosság nehéz anyagi helyzetére utalhat. Az export pedig 9,8 százalékkal zuhant 2024 októberében az előző év hasonló időszakához képest, ami a külkereskedelmi mérleget befolyásolhatja negatívan.

Ráadásul az Eurostat szerint a görög bérek az egyik legalacsonyabb szinten állnak az Európai Unióban – Athén hátulról a harmadik a ranglistán, ennél csak két ország teljesített rosszabbul az unióban 2023-ban. Aki követi a hazai híreket, aligha lepődik meg: a 17 ezer eurós görög éves átlagbérnél csak Magyarországon (16 900 euró) és Bulgáriában (13 500 euró) alacsonyabb az érték – miközben az EU-átlag 37 900 euró, ha a 2023-as adatokat nézzük.

Az ellentmondásos adatokkal nemcsak a Financial Times szakértői küzdenek. A Görög Nemzeti Bank például optimista: az idén 2,4 százalék körüli növekedést vár, ahogy azt a költségvetés is tervezi. Itt a fő hajtóerő a fogyasztás lehet, amit a jövedelmek 3,5 százalékos emelkedése generálhat 2025-ben. A munkanélküliség 15 év után lett egyszámjegyű 2024 harmadik negyedévében, ráadásul a foglalkoztatottság is rég nem látott szintre emelkedett. A jegybanki optimizmusnak azonban ellentmond az Eurostat legfrissebb statisztikája, amely szerint Görögország az egyetlen ország az unióban, ahol az alkalmazottak bére csökkent a harmadik negyedévben. Az órabérek 2,9 százalékkal zsugorodtak, miközben az eurózónán belül átlagosan 4,4 százalékkal emelkedtek.

A görög külpolitika sikeres, a belpolitika kevésbé

Közben a görög külpolitika komoly sikereket mutathat fel: 2023-ban az ország bekerült az ENSZ Biztonsági Tanácsába – két évre, választott tagként –, vezetett egy EU-s missziót a Vörös-tengeren, és jelenleg a haderő modernizálásán dolgozik. Ez utóbbit Törökország méregeti furcsa szemmel, a 2025-ös görög költségvetésben ugyanis gyakorlatilag megduplázódnak a hadi kiadások. A 3,5 milliárd euróról 6,1 milliárdra megugró védelmi költéseket – amelyeket nemcsak a kormánypárt, az Új Demokrácia (ÚD), hanem az ellenzék egy része, összesen hét párt is megszavazott – részben azzal indokolták Athénban, hogy Törökország 14-szer több pénzt költ a haderejének fokozására.

Az Euractiv szerint ez azzal függ össze, hogy Görögország a NATO délkeleti szárnyán egy kritikus ponton fekszik. A görög miniszterelnök, Kiriakosz Micotakisz ezért meg is dicsérte az ellenzéket, miközben a hadügyminiszter, Nikosz Dendiasz megállapította, hogy országa „egy valóságos és aktuális fenyegetéssel” néz szembe, és ezzel egyértelműen Törökországra utalt. A görög haderő fejlesztésére az ukrajnai háború és a közel-keleti helyzet miatt is szükség van, hiszen Athén mindkét konfliktus szempontjából nézve stratégiai ponton található.

Ám nem sokat érnek a külpolitikai sikerek, ha a lakosság életkörülményei romlanak, ezért a görög megélhetési válságra kénytelen reagálni a kabinet is. Az idei költségvetés szerint – amelyet nemrég fogadtak el – a háztartások megsegítését szolgálja a kiskereskedelmet és a banki átutalásokat sújtó közterhek csökkentése (ezek részben a magyar tranzakciós illetékhez hasonló elvonások).

Mindez nem véletlen: a kormánypárt, az Új Demokrácia (ÚD) népszerűsége erősen hanyatlik. A párt támogatottsága az előző választásokon 40 százalék körül alakult, ám ez mostanra 30 százalékra csökkent, sőt az egyik friss felmérés szerint már csupán 28,3 százalékon áll. Az ÚD azonban még így is tíz százalékponttal megelőzi a népszerűségi lista második helyezettjét, a szociáldemokrata Paszokot, amely 17,5 százalékot kapna egy most rendezendő választáson. A harmadik helyen a radikális baloldali párt, a Sziriza áll holtversenyben, tíz százalék körüli eredménnyel. A Sziriza, illetve a kommunista párt és a jobboldali-populista Görög Megoldás ugyanis egyaránt 9,9 százalékot szerezne a felmérés szerint.

Hiába a jelenleg még meglévő előny, a görög kormány nem bízná a véletlenre a 2027-ben esedékes következő választások kimenetelét: a munkanélküliek – akiknek az aránya még mindig 9,8 százalékos – most 17 ezer eurós támogatásra számíthatnak, ha új vállalkozásba kezdenek. Ez azt jelenti, hogy a 30 és 59 év közötti személyek, akik csatlakoznak a Közfoglalkoztatási Szolgálat (DYPA) akciójához, ekkora pénzügyi támogatást, azaz mintegy hétmillió forintnak megfelelő hozzájárulást kaphatnak.

The post Óriási árat fizetnek a görögök a „gazdasági csodáért” first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu