A pár héttel ezelőtti árvíz rávilágított a vízügyi alkalmazottak munkájának fontosságára és megbecsültségére. Ennek legfőbb ideje volt, hiszen ezen a területen a legalacsonyabbak a bérek az egész állami szektorban: a több mint 8500 vízügyes dolgozó tavalyi átlagkeresete alig haladta meg az akkori, 232 ezer forintos minimálbért:
az elmúlt évben bruttó 254 ezer forint volt.
Ebben benne vannak a szép számmal itt alkalmazott közfoglalkoztatottak, de ha őket kivesszük a képletből, és kizárólag a vízügyi igazgatóságok munkatársait nézzük a vezetőkkel együtt, akkor is csupán bruttó 372 ezer forintra jött ki az átlagfizetésük. (A közel négyezer, ezen a területen dolgozó közmunkás átlagosan 116 ezer forint juttatást kapott havonta a beszámoló szerint.) A vízügyesek bérének rendezésére Orbán Viktor miniszterelnök is ígéretet tett, igaz, konkrétumok nélkül – csak annyit közölt, hogy ők lesznek a következők a sorban.
Alig keresnek jobban a vízügyi közalkalmazottaknál a szociális és a gyermekvédelmi intézményekben dolgozók: a több mint 20 ezer alkalmazott átlagos havi juttatása 380 ezer forintot tett ki.
A sorban a rendvédelmi alkalmazottak következnek, erről a területről néhány dolgozó néhány hete meg is kereste szerkesztőségünket a megalázó bérhelyzetük miatt. A rendvédelmi igazgatásban foglakoztatott több mint 9 ezer munkavállaló átlagosan bruttó 396 ezer forintot keresett tavaly a dokumentum szerint, és érdemi bérfejlesztés azóta sem volt náluk. A Belügyminisztérium a 24.hu-nak elismerte a problémát, állításuk szerint a béremelés kérdése folyamatosan napirenden van, de azt a költségvetés teherbíróképessége határozza meg.
Többször írtunk arról, milyen tragikus a helyzet a bíróságokon, ahonnan valósággal menekülnek a bírósági dolgozók az alacsony keresetek miatt. Ezt megerősítik a zárszámadás számai is: a bírósági tisztviselők átlagjövedelme bruttó 429 ezer forint volt, de az ügyészségeken sem sokkal jobb a helyzet, ahol 462 ezer forint jutott egy ügyészségi dolgozóra havonta. Bár tavasszal Répássy Róbert igazságügyi államtitkár kilátásba helyezte, hogy egy 8–10 milliárd forintos költségvetési átcsoportosítással rendezhetik a bérhelyzetüket, erre azóta sem került sor, így tovább folytatódott a lecsúszásuk.
Rosszul fizetett területnek számított a közoktatás is: a tanároknál bruttó 443 ezer volt az átlagjövedelem. Náluk annyiban javult a helyzet, hogy idén az év elején átlagosan 32,2 százalékos fizetésemelésben részesültek, így végre elmozdulhattak az utolsó helyek egyikéről.
Egészen más összegeket találhatunk ugyanakkor a politikaközeli területeken – féltucatnyi helyen kapnak a munkatársak átlagosan egymillió forint feletti juttatásokat.
- Az Állami Számvevőszéknél bruttó 1 millió 626 ezer,
- az Országgyűlés Hivatalánál 1 millió 318 ezer (képviselők nélkül 1 millió 27 ezer),
- a Gazdasági Versenyhivatalban 1 millió 178 ezer,
- a Köztársasági Elnöki Hivatalnál 1 millió 144 ezer,
- az Alkotmánybíróságon 1 millió 108 ezer,
- az Integritás Hatóságnál pedig 1 millió 46 ezer forintot
tettek ki tavaly a havi rendszeres juttatások.
Ráadásul ez utóbbi helyeken általában automatikusan nőnek az illetmények a bruttó átlagkereset-növekedéssel együtt, ami az idén több mint 17 százalékos emelést jelent.
A minisztériumok közül a Pénzügyminisztériumban és a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodában voltak a legmagasabb az átlagjuttatások – 879 ezer, illetve 877 ezer forinttal –, a legalacsonyabb pedig a holtversenyben legjobban kereső miniszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési tárcájánál, ahol 620 ezer forintra jött ki az átlag.
A minisztériumi dolgozók száma egyébként, a többször meghirdetett bürokráciacsökkentési program ellenére,
14 év alatt megduplázódott
– 2010-ben még csak 5700-an szerepeltek az akkori zárszámadási törvényben megadott adatok szerint, most már több mint 11 ezren, akiknek rendszeres személyi juttatásként (járulékok nélkül) több mint 105,4 milliárd forintot fizet az állam. Ez bruttó 794 ezer forintos átlagkeresetet jelentett, ami negyven százalékkal több a Központi Statisztikai Hivatal által mért tavalyi, 571 ezer forintos bruttó átlagkeresetnél. A kormányzati dolgozók – más területekkel ellentétben – az idén sem maradtak ki az illetményemelésekből.
Feltűnően jól keresnek a rendőrökhöz képest a Terrorelhárítási Központban dolgozók és az Országgyűlési Őrség tagjai. Amíg a rendőrség hivatásos állományában alig 600 ezer forint jutott egy személyre, addig a terrorelhárítóknál 873 ezer forint, az országgyűlési őröknél pedig 755 ezer forint volt tavaly a havi átlagjuttatás.
The post Óriásira nőttek a bérkülönbségek az állami szférában: 254 ezer és 1,6 millió forint között szórnak az átlagkeresetek first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
