Az Otthon Start Program keretében bevezetett fix 3 százalékos lakáshitel klasszikus lakáspolitikai célokat szolgál: az új lakások iránti kereslet élénkítését és a megfizethetőbb lakhatás elősegítését. A jogalkotó azonban gyorsan felismerte, hogy a program kínálati oldalon is ösztönzésre szorul. Ennek eredményeként 2025-ben megjelent az a lehetőség, hogy a fix 3 százalékos hitel feltételének megfelelő lakásokat tartalmazó beruházásokat kiemelt beruházásokká lehessen nyilvánítani.

Ennek feltétele, hogy a beruházás megfeleljen a jogszabályban rögzített lakásszámra és értékesítési arányokra vonatkozó követelményeknek:

• a beruházás egy vagy több lakóépületben összesen legalább 250 lakás megvalósítására irányuljon és
• a projektben kialakított lakások legalább 70 százaléka alkalmas legyen a fix 3 százalékos Otthon Start hitel igénybevételére – azaz azok beleférjenek az 1,5 millió forint/m2-es és legfeljebb 100 millió forintos vételárkeretbe.

Mi az a kiemelt beruházási minősítés?

A kiemelt beruházás lényegében egy „gyorsítósáv”. Ez azt jelenti, hogy a kiemelet beruházási státus gyorsított és összehangolt hatósági eljárásokon, egyedi szabályozási megoldásokon és adott esetben a helyi építési szabályoktól való eltérési lehetőségen keresztül egy projekt gyorsabb és hatékonyabb megvalósítását teszi lehetővé. A kiemelt beruházássá nyilvánítás lehetőséget már eddig is tartalmazta a jogrendszer – ezt tavalytól kiterjesztették a fix 3 százalékos program alá tartozó lakásfejlesztésekre is. A cél nyilvánvaló: a kiemelt minősítés gyorsítsa fel a nagyobb volumenű magánlakás-fejlesztéseket és ezáltal minél gyorsabban bővítse azt a kínálatot, amelyhez a fix 3 százalékos Otthon Start hitel igénybe vehető lehet.

„A minősítés kérelmezésekor az építtető részletes nyilatkozatot és dokumentációt köteles benyújtani, többek között a beruházási területre, a tervezett fejlesztésre, a környezeti hatásokra és a költségekre vonatkozóan. A kiemelt státusz tehát már a kérelem benyújtásakor konkrét vállalásokhoz kötődik” – kommentált az iroda csoportvezető ügyvédje, Kovács Éva.

Rendfenntartók kerültek a gyorsítósávra

A tavalyi év végén meghozott és január 1-jétől életbe lépett új szabályok viszont már szankcionálják is, ha a beruházók nem tartják be az előírt vállalásokat.

A szankciórendszer központi eleme a bírság.

• A bírság alapja az, hogy az építési engedély szerinti teljes lakásszámhoz képest az értékesített, a fix 3 százalékos hitel feltételrendszerének megfelelő lakások aránya eléri-e a jogszabályban elvárt 70 százalékot.

Ha ez az arány elmarad, a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indíthat és ennek keretében bírságolhat. A bírság mértéke sávosan alakul: minél nagyobb az eltérés a 70 százalékos aránytól, annál magasabb – jogsértéssel érintett lakásonként akár 10 millió forintig terjedő – bírság szabható ki. Nagy volumenű projektek esetén ez a kockázat akár milliárdos nagyságrendet is elérhet.

„A szankciók azonban nem kizárólag az értékesítési arányhoz kapcsolódnak: a jogszabály a kiemelt státusz fenntartását szigorú eljárási határidőkhöz is köti” – jelzi a Jalsovszky szakértője. Így pl. a kiemelt beruházássá nyilvánítás hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül építési engedély iránti kérelmet kell benyújtani: ennek elmulasztása a kiemelt státusz automatikus megszűnését eredményezi. Mindemellett önálló szankcióval jár egyes adminisztratív kötelezettségek megszegése is – így például ha a beruházó a jogszabály által kötelezővé tett beszámolókat határidőn kívül vagy valótlan tartalommal készíti el.

Mivel jár ez a beruházókra nézve?

A kiemelt beruházási státusz továbbra is jelentős előnyt kínálhat egy lakóprojekt megvalósítása során a beruházónak. Azonban egyértelművé vált, hogy a projektstruktúrát, az értékesítési stratégiát és az adminisztratív folyamatokat már a kezdetektől úgy kell kialakítani, hogy a fix 3 százalékos feltételek teljesítése ne csupán elméleti vállalás, hanem a projekt teljes életciklusa alatt reálisan biztosítható kötelezettség legyen. Ennek elmaradása most már komoly szankciós kockázatokat hordoz magában.

Fontos látni azt is, hogy a szigorított szabályok és a szankciók nem kizárólag az újonnan induló beruházásokra terjedhetnek ki: a 2026. január 1-jén már kiemelt státusszal rendelkező projektek, illetve a folyamatban lévő eljárások esetében is vizsgálni kell, hogy a beruházások megfelelnek-e a követelményeknek

– emlékeztet Kovács Éva, csoportvezető ügyvéd. Ez a már megindult beruházásoknál is körültekintést és újratervezést igényelhet. Előfordulhat, hogy a már megkötött tervezési és kivitelezési szerződések nem tudják biztosítani a jogszabályi határidők betartását, például az építési engedély benyújtására vonatkozó határidőknél. A szankciók fényében ezért érdemes lehet ismételten áttekinteni a megvalósítandó lakásokra, azok értékesíthetőségére és árazására vonatkozó előzetes elképzeléseket is – javasolja a szakértő a beruházóknak.

The post Otthon Start buktató: az építők húzós bírságra számíthatnak, ha nem tartják be a kiemelt beruházásoknál az előírást first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu