Az ingatlanos cég adatai szerint 2025 első hónapjaiban még csökkenő tendenciát mutatott a befektetési céllal vásárlók aránya. Januárban a budapesti lakáspiacon a befektetők részesedése 40% körül mozgott, márciusra ez 45 százalékra emelkedett, majd áprilisban 43 százalékon stabilizálódott. Ezzel együtt az első lakást vásárlók aránya a márciusi 16 százalékról májusra 26 százalékra emelkedett. Tehát egyre több olyan vevő jelent meg a piacon, akik saját célra kerestek ingatlant, ami arra utalt, hogy hosszú idő után újra egészségesebb egyensúly alakulhat ki a piacon.
A saját célú vásárlói motivációk erősödését az is jelezte, hogy egyes befektetők (különösen azok, akik még a 2021–22-es piaci csúcson szereztek kisebb alapterületű, bérbeadásra szánt lakásokat) elkezdték az értékesítést. A cég júniusi közleménye szerint „eladási hullám” indult be a befektetői lakások piacán, amely elsősorban a belvárosi garzonokat és kisebb panellakásokat érintette.
Ezt az üdvözölendő trendet törheti meg most az Otthon Start Program.
Hogy ki milyen feltételekkel veheti majd igénybe az Otthon Start hitelt, arról már megjelent a rendelet, részletek itt.
Az Otthon Start egyik figyelemre méltó előnye, hogy nincs bentlakási kötelezettség, így az ingatlan bérbe is adható. Ez önmagában is vonzóvá teheti a konstrukciót a befektetők szemében, hiszen az alacsony, fix kamatozású hitel és a kiszámítható bérleti hozam együtt erős befektetési lehetőséget jelent
– hangsúlyozta a cég vezető elemzője, Szegő Péter.
A program leginkább azoknak elérhető, akik stabil, magasabb jövedelemmel és kellő mértékű önerővel rendelkeznek. A kereslet élénkítése ugyanakkor kínálatbővülés nélkül áremelkedéshez vezethet, ami éppen azokat a fiatalokat szoríthatja ki a piacról, akiket a program eredetileg segíteni kíván. (Ez a vevői kör a cég szintén júniusi közlése szerint már eleve háttérbe volt szorítva az ingatlanpiacon.)
Elemzéseik alapján a befektetők ráadásul nemcsak aktívabbak, hanem nagyobb költési hajlandóságot is mutatnak: a 2025 első negyedévi budapesti adatok alapján a befektetők átlagosan 74,8 millió forintot költöttek ingatlanvásárlásra, míg az első lakást vásárlók átlagosan 66,4 millió forintból gazdálkodtak. A vásárlói erőt tehát továbbra is a sokszor korábbi lakástulajdonosként már régóta piacon lévő vevők képviselik.
Bár az Otthon Start Program célja az első lakás megszerzésének támogatása, jelenlegi feltételrendszere, különösen a bérbe adhatóság, a befektetői vásárlásokat is hangsúlyozottan ösztönzi. Ennek eredményeképp félremehet az a szándék, amely a saját célú vásárlások arányának növekedését célozná
– tette hozzá Szegő Péter.
A piaci egyensúly szempontjából a szakértő fontosnak tartja, hogy a keresletélénkítés mellett kínálati ösztönzők is megjelenjenek, például az építési engedélyezés egyszerűsítése, az új lakások építésének támogatása, infrastrukturális beruházások. Ezek hiányában ugyanis szerinte az állami programok, bármilyen jó szándékúak is, áremelkedést és versenyhelyzet-romlást okozhatnak a valóban rászoruló vásárlói körök számára.
Zsiday Viktor befektetési szakember hétfőn szintén arról írt a blogjában, hogy a kereslet helyett a kínálatot kellene ösztönözni, mert nincs elég lakás, ráadásul a 3 százalékos hitel is inkább a jómódúaknak kedvez. Surányi György közgazdász is úgy látja, hogy az új hitel további lakásinflációt fog gerjeszteni és szociálisan egyáltalán nem célzott. Az NGM szóvivője, Palóc André szerint viszont a program egy komplex, rengeteg intézkedést tartalmazó lakáspiaci terv része, és visszautasította a kritikákat.
The post Otthon Start: kedvező folyamatot fordíthat vissza az új kedvezményes lakáshitel first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
