A palackok többségét csak egyszer töltik, bár újabban ezek is betétdíjasok és visszagyűjtjük őket, de már csak anyagként kerülnek felhasználásra. Ezzel szemben a körforgó palackokat kimossák és akár 30–40-szer is újratöltik. Ezt felismerve az Unió 2030-tól kötelezi a tagállamokat, hogy az italértékesítés legalább 30 százalékát körforgó palackban kötelesek megvalósítani. A tervek szerint ezt az arányt évről-évre növelni fogják.
Élen járunk benne, mégsem jelent előnyt nekünk
A Varga Pincészet tulajdonosa, Varga Péter szerint hazánkban a különböző italipari vállalatok körforgó rendszerei lényegesen nagyobb mértékben maradtak meg, vagy alakultak újra, mint Nyugat-Európában. A világon rajtunk kívül sehol nem működtetnek például az élelmiszer-kereskedelemben boros körforgó palackokat – magyarázta minapi közleményében. Ennek a különbségnek történelmi okai is lehetnek, de a fő ok szerinte országunk kis területe, ami gazdaságosabbá teszi a visszagyűjtést.
Azt gondolhatnánk, hogy ha valamiben megelőzzük az egész világot, akkor az majd gazdasági előnyt jelent számunkra. De nem, mert Varga Péter szerint nagy az esélye, hogy 2030-ig, mire kötelező lesz a körforgó értékesítés, megszűnnek a jelenleg üzemelő rendszerek. Ezt az okozza szerinte, hogy most az eldobó, azaz egyutas palackok visszagyűjtését kell megoldani. Erre koncentrálnak az állami szervezetek, és ettől szenved az élelmiszer-kiskereskedelem, amelynek el kell végeznie a munkát. Illetve csak a nagyobb alapterületű boltok, mert a kicsiket – logikusan – mentesítették a feladat alól.
Csakhogy a nagy alapterületű boltok a fő bázisai a körforgó palackok visszagyűjtésének is. Ahogy ő látja, az új feladathoz nehéz biztosítani a munkaerőtöbbletet és csak az értékesítés terhére lehet megoldani a vásárlótéri helyigényt. A kereskedők egy része úgy gondolja, hogy döntenie kell a két feladat között. Ha megszüntetik a körforgó forgalmazást, akkor azon a helyen, ahol visszavették ezeket a palackokat lebonyolíthatják a betétdíjas egyutas palackok átvételét. Írása alapján így döntött a Lidl és a Penny áruházlánc 2024 tavaszán, még a betétdíjas rendszer bevezetése előtt, és követi őket a Spar is, 2026 tavaszáig tervezve a körforgó palackok kivezetését. Ha figyelembe vesszük, hogy az Aldi soha nem foglalkozott ezzel a furcsa, „kelet-európai hóborttal”, akkor csak a Tesco és az Auchan marad az eredetileg nyugati tulajdonú és nyugati szervezeti kultúrájú áruházi láncok közül, ahol foglalkoznak körforgó palackkal– írta. Mivel a magyar tulajdonú boltok között sok a kis alapterületű, a Spar átállásával a körforgó palackok kiszorulnak az élelmiszer-kiskereskedelem közel feléből.
Visszaszorulóban a körforgó rendszerek
Mint írta, ez a Varga Pincészetnek is szervezési és termelési problémákat okoz. Egyrészt párhuzamosan kétféle csomagolásban kell ugyanazt a terméket forgalmazniuk, másrészt a vevők egyre nehezebben tudják visszaváltani a körforgó palackokat. Arra is kitért azonban, hogy ahogy ő látja, a döntés a körforgó rendszer megszüntetéséről szerencsére nem könnyű, mert az eldobó rendszer sokkal többe kerül. Ez azt jelenti, hogy az áruháznak vállalnia kell, hogy az átállás miatt 12–30 százalékkal drágábban forgalmazza az érintett termékeket, mint a konkurencia, vagy a nyeresége terhére „lenyeli” a költségtöbbletet – fogalmazott.
Az állam környezetvédelmi céloktól vezérelve és az uniós előírásoktól kényszerítve létrehozott egy betétdíjas rendszert az eldobó palackokra, hogy csökkentse a szeméthegyeket és a környezetszennyezést. De szerinte nem csökkenti, hanem még növeli is a visszagyűjtött palackok drága szállításával az italcsomagolás biológiai lábnyomát, annak anyag- és energiaigényét. A biológiai lábnyom csökkentését a szakember szerint csak a körforgó palackozáson keresztül lehet megvalósítani, mert ezzel a rendszerrel mintegy 90 százalékkal csökken az elpocsékolt anyag és energia.
Meg is fogjuk csinálni 2030-tól, amikor a bevezetése már uniós előírás lesz. Addig viszont, ami megvan belőle, hagyjuk tönkre menni. Sőt az eldobó palackok betétdíjas visszagyűjtésével, mi magunk tesszük tönkre.
Több szempontból is előnyös lenne a körforgó rendszerek megőrzése
A Varga Pincészet különböző szakmai fórumokon a betétdíjas rendszer bevezetése előtt többször jelezte, hogy foglalkozni kellene a körforgó rendszerek védelmével, hiszen 5 év múlva már ez lesz az új cél, nem az eldobó palackok visszagyűjtése. Károsnak tartották, hogy az új
rendszerbe nem lettek integrálva a körforgó palackok. Ennek következménye lett, hogy bár néhány év múlva változni fog a kereskedelem feladata, mégis zömében olyan gépeket vásároltak meg, amelyekkel nem lehet körforgó palackokat visszavenni – írta. Lesznek szerinte olyan üzletek, ahol a 2025-ben kihelyezett gépeket már 2029-ben le fogják cserélni.
Az eldobó csomagolás teszi lehetővé az áruk globális terítését, hiszen visszárus, újrahasznált göngyölegben csak lokálisan lehet forgalmazni. Nemcsak az árak stabilitása, hanem a hazai ipar védelme érdekében is fontos lenne ezért segíteni azokat a kereskedelmi hálózatokat, amelyek tudnak és hajlandók vállalni a körforgó palackokkal járó plusz feladatokat.
Befejezésül egy kis történettel érzékeltette, hogy a munkájuk, az életük, hogyan hajlik időnként a kívülállók számára abszurd irányba. Mint írta, éppen korszerűsítik a töltőüzemüket. A gépek célszerű elrendezése jelenleg azon alapul, hogy 90 százalékban körforgó palackokat töltenek. Az olasz szakértőktől azt kérték, hogy felkészülve a legrosszabb eshetőségre, dolgozzanak ki egy olyan tervet is, amikor 90 százalékban eldobót töltenek. Az olaszok csodálkoztak, mert szerintük Nyugat-Európában most ezzel ellentétesen, az eldobóról a körforgóra való átállást kell nekik tervezni. Erre ők mondták, hogy csak dolgozzanak nyugodtan úgy, ahogy kérték, mert mi magyarok mindig szembe megyünk az autópályán.
The post Palackvisszaváltás: a Varga Pincészetnél megkongatták a vészharangot first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
