Magyarország és Kína között eddig nem volt a bűncselekmények általános körére kiterjedő kiadatási vagy más bűnügyi jogsegélyegyezmény. Egy éve írtunk arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úgy határozott: legyen. Az Orbán-kormány nevében most Tuzson Bence igazságügyi miniszter benyújtotta az Országgyűlésnek a Kínával kötött kiadatási egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot.
A kormány három érvet hoz a nemzetközi egyezmény jóváhagyása, törvénybe iktatása mellett.
- Magyarország számára kiemelt fontosságú a két- és többoldalú igazságügyi kapcsolatok hatékony működése, amely biztosítja a határon átnyúló büntetőügyekben a büntetőjogi igény érvényesítését, az igazságügyi hatóságok hatékony együttműködését.
- A nemzetközi bűnügyi együttműködés, különösen a kiadatás, létfontosságú a transznacionális bűncselekmények elleni küzdelemben, mivel biztosítja, hogy az elkövetők ne kerülhessék el az igazságszolgáltatást a határok átlépésével. Erősíti a globális biztonságot és elősegíti a nemzetek közötti bizalmat a jogállamiság fenntartására irányuló közös erőfeszítések révén.
- A Magyarország és a Kínai Népköztársaság között létrejött kiadatási szerződés rendelkezései megerősítik a büntetőjogi felelősségre vonás érvényesíthetőségének elvét, biztosítva, hogy az igazságszolgáltatás földrajzi határoktól függetlenül érvényre jusson.
ATTÓL AZ ÓHAJTÓL vezérelve,
hogy előmozdítsák a hatékony együttműködést, különösen a kiadatási együttműködést, tekintettel a bűncselekmények visszaszorítására a szuverenitás, az egyenlőség és a közös érdekek kölcsönös tiszteletben tartása alapján a felek kiadják a másik fél területén tartózkodó körözött személyeket.
A Kínában alkalmazott halálbüntetés, kínzás, illetve a politikai, vallási és etnikai okokból üldözöttek miatt fontos, hogy a kiadatást ugyanakkor meg kell tagadni akkor, ha a megkeresett fél
- azt a bűncselekményt, amely miatt a kiadatást kérik, politikai bűncselekménynek tekinti vagy már menedékjogot biztosított a kiadni kért személynek;
- alapos okkal feltételezi, hogy a körözést faji, nemi, vallási okból adták ki;
- már jogerős ítéletet hozott a kiadni kért személy ellen azon bűncselekmény miatt, amely miatt a kiadatást kérik.
A 2023-as népszámlálási adatok alapján már több mint 18 ezer kínai él Magyarországon. Ennek emberjogi szempontból is van jelentősége, mert korábban a Magyar Hang hívta fel rá a figyelmet, hogy a kiadatás Kínának nemzetközi jogot sérthet a strasbourgi emberi jogi bíróság 2022-es ítélete alapján. Akkor egy Lengyelországban elfogott tajvani állampolgár esetében kimondták: Kínának nem lehet kiadni körözött személyeket, mivel ez sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének kínzásra vonatkozó tilalmát. A benyújtott javaslat ezt ügy küszöbölné ki, hogy kimondja: a kiadatás megtagadása akkor is kötelező, ha
- a kiadni kért személyt a Megkereső Fél területén kínzásnak vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek vetették vagy vethetik alá;
- a kiadatási kérelem végrehajtása ellentétes lenne a Megkeresett Fél jogának alapelveivel, kivéve, ha a Megkereső Fél olyan biztosítékokat nyújt, amelyeket a Megkeresett Fél elegendőnek tart ahhoz, hogy ezeket az elveket ne sértsék meg;
- a kiadatási kérelmet a Megkereső Fél az érintett személy távollétében hozott ítélet alapján nyújtja be, kivéve, ha a Megkereső Fél garantálja, hogy a kiadni kért személynek lehetősége van arra, hogy jelenlétében újratárgyalják az ügyet.
Néhány napja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számolt be egy olyan bűnszervezetről, amelynek főnöke kínai állampolgár. A banda 1,5 milliárd forintos kárt okozott a magyar költségvetésnek. Friss hír, hogy elfogtak egy kínai férfit, aki azt a csoportot irányította, amelyik tonnaszámra hozott drog előállítására alkalmas alapanyagokat Magyarországra.
The post Parlament előtt a kiadatási egyezmény Kínával first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
