Szerinted hogyan ringatózik egy sajt?

Lágyan.

Azért kérdezem, mert az Ibusár elején azt olvassuk zárójeles utasításként, hogy Amália, aki egyszerre gyámleány és hercegkisasszony, (ringatózik a dalra, mint egy sajt, majd föleszmél). Mindezt ugyan nem te írod, hanem Sárbogárdi Jolán, Ibusár vasútállomás jegykiadója – de őt te írtad.

Ringatózik a dalra, mint egy sajt – ha akarom, ez egy érvényes hasonlat, bár a sajtra nem szoktuk azt mondani, hogy ringatózik, de miért ne mondhatnánk. És ha akarom, ugyanezért elég szerencsétlen kép, legalábbis elnagyolt, de hát ezt, ugye, ahogy mondtad, nem én írtam, hanem a hősnőm, Jolán a maga spirálfüzetében, vagyis persze, hogy én, jolánul, hogy így mondjam.

Az Ibusár a legelső mű a kötetben, 1991-es dátummal. Ez lenne az első dramatikus munkád?

A legelső egy rádiójáték, amire a Rádió kért fel. A test angyala a Jelenkor egyik 1990-es számában jelent meg Sárbogárdi Jolán regényeként, ebből írtam a hangjátékot, ez a kiindulópont, pontosabban Jolán személye. Maga a név egy odaillő, de „üres” névként lebegett a regény fölött, s később a színdarab, az Ibusár nem kis mértékben miatta íródott, hogy megnézzem, ki van a név mögött, ki ez a nő, milyen is lehet a valódi Jolán.

Felidézhető még, hogy mi indított A test angyala megírására? Mondhatjuk, hogy a mű egyik rétegében lektűrparafrázis vagy lektűrolvasó-parafrázis?

Mondhatjuk, persze, én lányregény-paródiának neveztem leginkább, ez alkalomra kitalált műfaja, alcíme szerint, habszódia. Alapjában azt akartam kipróbálni, mivel addig én lényegében csak verset írtam, hogy milyen prózában írni, szóval faltól falig, margótól margóig, másrészt milyen gondolkodás nélkül, ad hoc elmondani egy menet közben, mondat közben kitalált történetet, banáliát. Pontosabban elmondatni egy parodisztikusan naiv beszélővel, akinek eget verő érzelmeihez nem társul elég nyelvi kompetencia, így a szöveg nyelvhasználati karambolok sorozata, Jolán műveinek „nyelvi szempontú bajuk van”, ahogy a Magyar Boldog megállapította.

Ez a humor fő forrása, a nyelvrontás virágai.

Jolán, ha az Operettszínház nem is mutatta be A Bajkhállóy huszármente című háborús dalművet, igen szép karriert futott be.

A regény után, mint említettem, írtam róla egy rádiójátékot, az ibusári magányos MÁV-menetjegykiadóról. Ez volt az Ibusár megállóhely, ami Magos György rendezésében 1992 áprilisában hangzott el először, késő este. A műfaja zenés-táncos huszerett, Darvas Ferenc írt hozzá nagyszerű zeneparódiákat. Játszott benne Bodnár Erika, Gáspár Sándor, Máté Gábor, Törőcsik Mari, Udvaros Dorottya… Később még ismételték néhányszor. Ebből lett, Dobák Lívia dramaturg hathatós kapacitálására, az Ibusár című színdarab, amit először Debrecenben mutattak be 1992-ben, Pinczés István rendezte, Jolánt Majzik Edit alakította. Azóta rengeteg helyen adták elő, én sem tudom hirtelen megmondani, hány bemutatója volt. Szeretik a színházak, a több szereplős eredetit is, a jóval későbbi monodráma-változatot is.

A Félszép című köteted Ibusár és vidéke című 2007-es írásában olvashatjuk: „Ülök az Ibusár című darabom próbáján az Örkény Színházban, nézem a frenetikus Bíró Krisztát, ahogy megteremti magának és magából Sárbogárdi Jolán ibusári jegykiadót, színpadi szerzőt.” Bíró Kriszta azóta a feleséged.

The post Parti Nagy Lajos: Fogalmam sincs, hogyan lehetne rendet tenni, ha egyszer mód nyílna rá first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu