Mint arról többször is beszámoltunk, a kormány februárban elindította Vizet a tájba! programot, amelynek fókuszában a vízkészletek védelme és a víz megtartása áll. A földtulajdonosok önként jelentkezhetnek, ha szeretnék a saját földjeiket vízzel elárasztatni, hogy ezzel ellensúlyozzák a kiszáradást. Egy ilyen kezdeményezést mutatott be július elején megjelent dokumentumsorozatában a Nem víznek való vidék csapata, aminek részeként a Békés megyei Kis-Sárrétre látogattak el, ahol a Sebes-Kőrös egy holtágát sikerült feltölteni vízzel.

A víz június 18-án indult meg, mintegy 400 liter per másodperc gyorsasággal, a betáplálás pedig hetekig tartott, de most már kijelenthető, hogy a civil kezdeményezésű projekt nagyobb siker volt, mint azt korábban várták.

Álmodni sem mertük volna, hogy eddig jutunk ebben a feltöltésben. Húsz nap alatt nemhogy ezt a nagy, négy és fél kilométer hosszú, 16 hektáros holtágat tudtuk feltölteni, hanem az ehhez kapcsolódó összes csatornát is

– mondta Czirják Csaba, helyi gazdálkodó és a nemrégiben alakult Sárréti Vízőrzők elnöke. Kiemelte: a területen minden a nagy holtágra van rákapcsolva és a mintegy 400 ezer köbméternyi vizet tovább tudták kormányozni kisebb területekre is. Nagyjából négy hektárnyi nádast töltöttek fel, de egy másik területen például az erdőbe is be tudták vezetni.

Precedens értékű kezdeményezés

Balogh Péter geográfus, a vízválasztó programok támogatója elmondta, nagy dolog, hogy a vízügy ilyen hamar beleállt ebbe a fordított projektbe, és ez minden civil kezdeményezésnek pozitív megerősítést adhat. Mint hozzátette, eddig paradigmatikus probléma volt, hogy egyfunkciósan és szeparáltan kezelték az árvizet, a víztöbbleteket a vízhiányoktól. Márpedig az Alföldön általában óriási a vízhiány és időnként megjelenik egy víztöbblet, a mostani projekt pedig azt mutatja be, hogy bizony lehet hova tenni ezt: van helye a víznek a tájban és a vízháztartási mérlegben.

Felmerül persze a kérdés, hogy nem lehetett volna-e máshogy megoldani a holtágak feltöltését, például gravitációs úton vagy napelemes szivattyúkkal. Csűrös Krisztián, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója erre válaszul jelezte, a gravitációs vízbevezetés nincs megoldva, főleg ezeknél a vízállásoknál, amelyeket jelenleg a Sebes-Körös tud biztosítani. A napelemes megoldáshoz pedig hely kell, és annak a kiépítését egyenlőre még az Igazgatóság nem tervezte be.

Ez már csak azért sem egyszerű, mert olyan létesítményeket kell üzemeltetniük, amelyek állami tulajdonúak és a vízügyi igazgatóság vagyonkezelésben vannak, miközben maga a holtág sokszor magántulajdon vagy önkormányzati tulajdon.

Habár kétségtelen, hogy a Vizet a tájba! program fontos kezdeményezés, sokan azt is felvetették, miért csak most kezdődött el, miközben évek óta súlyos az aszályhelyzet. Hubai Imre, az Agrárminisztérium államtitkára szerint míg korábban sokszor a belvizek negatív hatásai jelentek meg évről évre, az elmúlt években megfordult a helyzet, és inkább a szárazság okoz gondot, amire reagáltak is. Mint mondta, 2022-től már volt aszályvédelmi operatív törzs és számos intézkedés. Ilyen például, hogy az aszályra és a megemelkedett energiaköltségekre való tekintettel a kormány ingyenesen biztosítja a gazdánknak az öntöző vizet.

Kiemelte ugyanakkor, hogy a mostani intézkedéseknek megkérdőjelezhetetlen a pozitív hatása, ezért a fenntartásuk innentől kezdve evidencia kell hogy legyen, ahogy a források biztosítása is.

A célok tekintetében tehát minden szakértő egyetért, a preferált módszerek azonban eltérőek. Az öntözés, Balogh Péter szerint jól látható módon, nem mindenhol a jövő megoldása. Álláspontja szerint a vízháztartási mérleget kell kiegyensúlyozni, amihez főleg árasztásban kell gondolkozni. Ez ökológiai célú vízpótlást jelent, az árvizeknek az árterekbe való elhelyezését, ami utána elkezd dolgozni a tájban, éltetni a tájat. Az államtitkár szerint azonban az öntözéses gazdálkodást sem szabad azzal vádolni hogy kiszárítja az Alföldet, vagy hogy emiatt száradna ki Magyarország. Kiemelte: a gazdálkodók az öntözéssel semmi mást nem tesznek mint a hiányzó csapadék pótlásával, a megfelelő fenostádiumban, vegetációs időben pótolják azt a nedvességet, amely a csapadékból nem tud megérkezni.

The post Példátlan siker: évtizedek után újra életet leheltek a Sebes-Körös holtágába first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu