Március 20-án jelent meg a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapján a csípő- és térdprotézis műtétek új szakmai protokollja, amely azt határozza meg, ki kerülhet műtéti várólistára, és ki az, akinek ezzel várnia kell. A NEAK oldalán is elérhető kritériumokat az egészségügyi szolgáltatóknak a betegek várólistán történő regisztrálása során alkalmazniuk kell, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő pedig ellenőrzi a szakmai kritériumok betartását.

Fontos leszögezni, hogy eddig is voltak olyan betegek, akik nem kaptak csípő- vagy térdprotézist. Erről az adott orvosi team döntött, például, ha egy tartósan ágyhoz kötött, 80 év feletti beteg leesett az ágyról, akkor protézis helyett más kezelést kapott.

Nem véletlen, hogy épp a protézisműtétek körében készített várólista protokollt az Egészségügyi Szakmai Kollégium Ortopédia Tagozata és a NEAK. Az Economx összeállításából kiderül, hogy március utolsó napján a NEAK adatai szerint 23 366-an vártak erre a típusú műtétre. Az egészségbiztosító adatai szerint jelenleg 8129 beteg vár csípőprotézis műtétre 60 napon túl. Az átlagos tényleges várakozási idő a betegek számára az elmúlt hat hónapban jellemzően 122 nap volt. A térdprotézis várólistás adatok sem fényesek: március végén 15 237-en álltak sorban a műtők ajtajában, itt az átlagos tényleges várakozási idő a megelőző hat hónapban 262 nap volt.

A protokollok kulcsfontosságúak az egészségügyben: ezek alapján végzik az ellátást az orvosok. A szakmai protokollok az aktuálisan végzett meghatározott egészségügyi ellátás, kezelés, beavatkozás, a beteg menedzsment elvégzéséhez szükséges események és tevékenységek rendszerezett listája, a szakmai irányelvek és módszertani levelek ajánlásainak figyelembevételével.

A csípő- és térdprotézis műtétek esetén eddig is voltak irányelvek, csak nem olyan részletesek, mint amit most a NEAK közzétett. Az Egészségügyi Szakmai Kollégium Ortopédia Tagozata és a NEAK által készített, április 1-jétől érvényes irányelv kifejezetten a műtéti várólistára való felkerülést szabályozza, és szerepelnek benne kontraindikációk, vagyis ellenjavallatok a műtéti várólistára felkerülés esetén. Kétféle ellenjavallat van a listán: az ideiglenes és az abszolút. Előbbi esetén a beteg csak bizonyos ideig nem kerül várólistára, utóbbinál viszont egyáltalán nem kerül fel, vagyis nem műtik meg.

Ez nem egy protokoll

– szögezte le lapunknak egy névtelenséget kérő orvos forrásunk, aki szerint kevés a dokumentumban az objektíven megítélhető helyzet, valamint azok az irodalmi hivatkozások, utánkövetéses vizsgálatok, amelyek bizonyítékokként szolgálnak a szabályok létjogosultságára.

Az egyik legvitatottabb elem az, hogy a várólistára kerüléskor vagy már a várólistán tartózkodás esetén is ideiglenesen ellenjavasolt, ha valakinek a testtömegindexe 35–40 felett van. A lapunknak nyilatkozó egyik orvos szerint ez a kitétel azért is aggályos, mert pontosan nincs meghatározva az elhízás mértéke, a 35 és 40 közötti BMI elég tágnak tűnik. Amíg ez a súly fennáll, az teljes műtéti tilalmat jelent, vagyis a beteg várólistára sem kerülhet addig, amíg a két érték között van a BMI-je. Magyarán

le kell fogynia ahhoz, hogy műteni lehessen.

Egy általunk megkérdezett, névtelenséget kérő orvos lapunknak azt mondta: ő eleve beleesne ebbe, vagyis, ha protézisműtétre lenne a szüksége, a protokoll alapján nem kerülhetne várólistára addig, amíg le nem ad néhány kilót. Miközben nincsenek más egészségügyi problémái, és a túlsúlya ellenére sem lazulna ki a protézise, ha kapna.

A BMI (vagyis a body mass index) egy olyan mérőszám, amely az egyén testmagasságának és -tömegének arányát méri. Kiszámítása során a kilogrammban megadott testtömeget osztják a méterben mért testmagasság négyzetével. A testtömegindexet ma széles körben alkalmazzák az egészséges testsúly, túlsúlyosság vagy soványság meghatározására. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 25–29,99 testtömegindex számít túlsúlynak. Ha valaki 30 és 34,99 BMI között van, az az I. fokú elhízás, 35–39,99 között II. fokú az elhízás, a 40 és a fölötti BMI pedig súlyos elhízásnak számít.

Egy konkrét példán szemléltetve: egy 180 centiméter magas, 120 kilós férfi testtömegindexe 37,04, vagyis ő II. fokú elhízásban szenved.

A BMI-rendszert több kritika érte, például azért, mert nem veszi figyelembe a testtömeget alkotó összetevők minőségét és a testalkatot sem. Mivel a zsírnak, az izomnak és a csontnak különböző a sűrűsége, így a fajsúlya is. Egy vékony csontú, kevesebb izommal rendelkező ember például sokkal több zsírt visel magán, mint egy ugyanolyan testtömeg indexű, de kisportolt, erős csontozatú személy.

Nyilatkozott lapunknak egy másik orvos is, aki szerint éppen a BMI-rendszer hibái miatt félrevezető az új rendelkezés, hiszen, ha egy izmos, kisportolt betegről kell eldönteni, hogy műthető-e, vagy sem, akkor a testtömegindexe alapján nem kerülhetne fel a várólistára, a valóságban viszont nincs elhízva, vagyis operálható. A dilemma nagy, mert az orvos azt kockáztatja, hogyha elvégzi a műtétet az amúgy 36-os testtömegindexszel rendelkező, ám nem elhízott, hanem kisportolt betegnél, a kórház elveszítheti a műtét után járó finanszírozást.

Szerinte a protokoll túl általános, sok minden kapcsán nem ad konkrét útmutatást arra vonatkozóan, hogy bizonyos eseteknél kit kell várólistára tenni és kit nem. „Az orvos egyéni döntése ilyenkor, hogy felveszi-e a várólistára, vagy ideiglenesen kontraindikálja. Vagyis megint rátolják az orvosra a döntést” – mondta, hozzátéve: felvehető a várólistára ilyen esetben is a beteg, csak jelezni kell, hogy egyelőre halasztják a műtétet az ideiglenes ellenjavallat miatt.

Súlyos traumás esetnél viszont muszáj protézist csinálni, például, ha a betegnek balesete volt, akkor meg kell műteni, különben nem rehabilitálható

– hangsúlyozta az orvos.

Hegedűs Zsolt ortopéd főorvos, csípő- és térd specialista, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának korábbi elnöke a Népszavának azt mondta, 2023-ban Angliában is megjelent e tárgyban egy szakmai irányelv, abban több százezer beteg dokumentációjának tanulságai alapján arra jutottak, hogy a testtömegindexet nem szabad betenni a várólistára való felhelyezés ellenjavallatai közé. Az Egyesült Királyságban is praktizáló orvos hozzátette: „Természetesen ez nem jelenti azt, hogyha belép egy extrém túlsúllyal élő ember, ne kellene mérlegelni az ő esetében, hogy a műtét előnyei felülmúlják-e az azzal járó kockázatokat. Ha számára inkább a műtét elmaradása jelentene nagyobb rizikót, akkor lehet akár 42-es is a testtömege, megoperálom.”



Az ideiglenes kontraindikáció szakmai kritériumainál szerepel a beteg együttműködésének, szociális helyzetének elégtelensége is, ám ennek a részletei sincsenek kifejtve. Egyik orvos forrásunk szerint ez azt takarhatja, hogyha a hazabocsátása után olyan rossz körülmények közé tudna csak visszamenni, ahol az elégtelen higiénia miatt magas a fertőzésveszély, vagy hajléktalanról van szó, akkor nem lehetne műteni. De ez is csak találgatás, mert a protokoll nem részletezi, mit takar az elégtelen szociális helyzet.

Kunetz Zsombor oxiológus szakorvos korábban jelezte egy Facebook-posztjában, hogy az abszolút kontraindikációk alapján nem kerülhet fel a várólistára egyáltalán és nem operálható meg az a beteg, aki a kooperáló képességének teljes hiánya miatt várhatóan alkalmatlan a posztoperatív együttműködésre, azaz nem rehabilitálható. Vagyis egy súlyos autista baleseti sérült már nem kaphat szükség esetén sem ilyen ellátást, azaz az életének a további részében nagy valószínűséggel ágyhoz kötött lesz.

Másik orvos forrásunk azt is problémásnak tartja, hogy a várólistára való felvétel teljes kizárásánál szerepel az „apoplexia cerebri bizonyos esetei” kitétel. Ez a sztrókot jelenti, de a forrásunk szerint a „bizonyos esetei” megfogalmazással van a probléma, mert nincs pontosan meghatározva, a sztrók milyen állapotaiban vehető még fel a listára, és mikor már nem.

Hiányoznak a kritériumok

– szögezte le.

A NEAK által közzétett listán tehát az is szerepel, hogy bizonyos esetekben a sztrókos beteg sem kerülhet fel a csípő- és térdprotézis műtét várólistára, és ugyanígy járnak azok a daganatos betegek is, akiknek például áttétes daganatuk vagy autoimmun betegségük van, és a várható életkilátásuk kevesebb, mint 3–6 hónap. Ez traumás, vagyis akut ellátás esetén erősen problémás: ha egy daganatos beteg balesetet szenved, és bekerül a kórházba azonnali csípőprotézis műtétre, akkor honnan tudja az őt ellátó orvos, hogy az onkológusa pontosan milyen diagnózist adott neki. Ráadásul vannak betegek, akik áttétes daganattal is tovább élnek annál, mint amit az onokológusa mondott – jelezte orvos forrásunk.

A NEAK az Economxnak azt válaszolta, hogy reményeik szerint a várólista-protokollok egyértelmű útmutatást adnak a várólista kezelésben dolgozó szakorvosok és a szakszemélyzet részére annak érdekében, hogy konzisztens, szabványos, szakmai alapú, a betegeket támogató, transzparens szemléletben tegyék lehetővé az ellátás igénybevételét, ütemezését. Azt is írták a lapnak, hogy a cél a pandémia előtti, vagyis a 2019-es évi kedvező várakozási idők elérése.

The post Protézisműtétek: nem csak a túlsúlyos betegeket veszik le a várólistáról first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu