Rácz András is megszólalt annak a kárpátaljai férfinak, Sebestyén Istvánnak a halálával kapcsolatban, akiről azt írta a kormánypárti Mandiner, hogy toborzótisztek „verték agyon”, bár ezt az ukrán fegyveres erők tagadták.
Az Oroszország-szakértő elsősorban higgadtságra int, mert az üggyel kapcsolatban kevés tény áll a rendelkezésünkre, de véleményét öt pontból álló Facebook-posztban is kifejtette. A lényeg:
- Nincs olyan, hogy „kényszersorozás”.
- Az ukrajnai mozgósítási rendszer rengeteg problémával küzd, szervezeti és személyzeti oldalról egyaránt.
- Nagyon kevés biztosat lehet arról tudni, hogy pontosan mi, hogyan és milyen sorrendben történt Sebestyén Józseffel.
- Két olyan elsődleges forrásunk van, ami alapján Sebestyénnek a kiképzés során komoly egészségi problémái voltak.
- Kérdés, hogy mi az, amit ebben a helyzetben tenni lehet.
Rácz rámutatott, hogy az Orbán Viktorék és a Fidesz-sajtó által is használt „kényszersorozás” kifejezés félrevezető, mivel Ukrajnában mozgósítás van hadiállapot idején, nem sorozás. A sorkatonaságot Ukrajna 2013-ban megszüntette. A kifejezés ráadásul tautológia, hiszen a sorozás lényege maga a kényszer.
Ezzel együtt az ukrán TCK (hadkiegészítő parancsnokság) működése számos visszaélés forrása, különösen Kárpátalján és Odeszában, folytatta Rácz, mert a szervezet gyakran erőszakos, nem követi a szabályokat, és korrupciógyanús ügyek is felmerülnek. Hozzátette azt is, hogy az adatok frissítése és a behívók elfogadása kötelező, és aki ezt elmulasztja, törvénysértést követ el, és letartóztatásra számíthat.
Rácz megjegyezte, hogy a videókon általában látható utcai „elhurcolás” ezekhez az esetekhez köthető, nem önkényes akciókról van szó – legalábbis papíron, az azonban egyre gyakoribb, hogy a behívót csak utólag állítják ki.
A biztonságpolitikai szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy az eset körülményei zavarosak, a források pedig ellentmondásosak. Két videón is látható, hogy Sebestyén súlyos állapotban, fájdalmakkal küzd, mégsem kap orvosi segítséget. Később ugyan magától ment be a beregszászi kórházba, de ott már nem tudták megmenteni. A halál okát hivatalosan tüdőembóliában jelölték meg, de a boncolás részletei ismeretlenek. A verésről szóló állítások nem bizonyítottak, és a Mandiner cikkeire – amelyek forrásai nem átláthatók – érdemes fenntartással tekinteni – írta Rácz András.
A tragikus esetet követően többféle teendő is lehetséges – olvasható a szakértő bejegyzésében. Egyrészt Sebestyénnek magyar állami és civil segítséget is lehet biztosítani, ha erre igényt tartanak, másrész fontos lenne feltárni az igazságot egy független vizsgálat keretében, megnevezve a felelősöket, hogy a hasonló eseteket elkerüljék. Harmadszor elengedhetetlen, hogy a kiképzésekre csak valóban alkalmas embereket küldjenek, a súlyos állapotban lévőket pedig azonnal kezeljék, így mindenképpen javítani kell az ukrán katonai orvosi szűrést.
The post Rácz András a kárpátaljai magyar haláláról: Keveset tudunk, ideje volna a higgadtságnak first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
