Azért hiszitek, hogy félek tőletek, mert nem tudjátok, mit tesz az emberrel három év háború. Az orosz haverjaitok rakétáitól, na, attól félek… de tőletek, bohócok, nem. Nem is fogok soha
– írta Rácz András a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak címzett hosszú levelében, miután a Lánczi András által vezetett szervezet szerdán közzétett jelentésében a „dezinformációs narratívaelemek” között említette írásait.
A Sokkszerű dezinformációs kampányt indítottak Magyarországgal szemben címet viselő anyagban többször is idézik Ráczot.
Az Oroszország-szakértő a napokban például azt írta Facebook-oldalán, hogy szerinte aggasztó, hogy az ukránok által leleplezett magyar kémhálózat „a kárpátaljai katonai erők elhelyezkedéséről, feltöltöttségéről, illetve a megyében található katonai és polgári infrastruktúráról próbált információkat gyűjteni. […] Mihez kellenek, kinek kellenek ezek az információk…? Megintcsak nem adódik más magyarázat, mint az oroszok. […] Kizárásos alapon maradnak tehát az oroszok, mint megrendelő. Ha viszont ez a helyzet, akkor az azt jelenti, hogy valójában nem a TISZA játszik össze Kijevvel, hanem a magyar kormány Moszkvával – veszélybe sodorva a kárpátaljai magyarságot is. […] mintha a határon túli magyarság tényleg csak feláldozható eszköz lenne.”
Az SZVH szerint ez az „elemzés” (az idézőjelezést a hivatal alkalmazta) is példa azokra a dezinformációkra, amelyek a magyar kormányzatot próbálják felelőssé tenni a kárpátaljai magyarokkal szembeni esetleges ukrán agresszióért.
Az anyag nagyon szépen egymás mellé rakja a Kárpátalján elfogott magyar ügynökök ügyét, ennek a sajtóban történő megjelenését és a TISZA párt által egy nappal korábban nyilvánosságra hozott hangfelvételt a honvédelmi miniszterről, és azt állítja, hogy ezek egy összehangolt dezinformációs kampány részei
– írta Rácz a hivatal jelentéséről, hozzáéve, hogy ezzel a módszerrel számos probléma van, de főként az, hogy az SZVH semmilyen módon nem bizonyítja, hogy ténylegesen lenne összefüggés a két történés között.
- „Az egyetlen érvetek a két esemény időbeli közelsége – de ezen kívül semmi. Semmiféle bizonyítékot nem említ a jelentés arra, hogy egyáltalán létezne az állítólagos összehangolt kampány”.
- „Bármiféle elemzési módszertannak alapvető tétele, hogy meg kell tudni különböztetni az összefüggést az egybeeséstől – azaz, hogy két esemény véletlenül történik-e egymás után, vagy ennek oka van”.
- „Ha valami szerintetek nem igaz, akkor azt nem úgy kell cáfolni, hogy leírom, hogy “ez márpedig nem igaz” vagy “ez dezinformáció”. Megalapozottan cáfolni úgy kell, hogy felsorakoztatod a tényeket, érveket, amelyek cáfolják az adott narratívát. Tudod, tényellenőrzés, “debunking”, ilyesmik. Önmagában attól, hogy sokszor és baljós szavakkal leírjátok, még nem válik valósággá.”
- „Sőt, hogy bonyolítsuk, különbség van aközött is, hogy két esemény csak összefügg (mert pl. egy harmadik faktor váltja ki mindkettőt), vagy konkrét ok-okozati viszonyban van egymással
– sorolta a jelentéssel kapcsolatos módszertani észrevételeit Rácz. Szerinte az SZVH „nem vesződik ilyesmivel, hanem csak simán kijelenti, hogy itt márpedig egy nagy, összefüggő dezinformációs kampány látszik”.
Ugyan mégis miből látszik, hm? Ilyen szintű módszertani slendriánsággal még egy egyetemi szemináriumi dolgozatot sem szoktunk átengedni – ehhez képest ti hivatalos kiadványként publikáljátok
– írta Rácz, aki beígérte azt is, hogy mostantól minden egyes alkalommal, amikor leírják a nevét bármelyik „jelentésben”, ismét ízekre fogja szedni a módszertant, másképp fogalmazva, segít majd abban,
hogy újra és újra hülyét csinálhassatok magatokból.
Rácz egy terjedelmes részben emlékezteti Lánczit és társait, hogy milyen a háború borzalmait személyesen megtapasztalni, illetve arról, hogy a szomszédos országban zajló események milyen hatással lehetnek az ember személyiségére.
Ejj, ejj… el vagytok tájolva, kedves szuverenitásvédők, az a helyzet. Amiért persze kicsit irigyellek benneteket… El vagytok tájolva, mert fogalmatok sincs róla, hogy mennyire változtatja meg az embert a háború. Olyan dolgokat láttam az elmúlt három évben, amikre szavak sincsenek… és nemcsak én, hanem mindenki azok közül, akik rendszeresen járnak ki, és – eltérően a kormánymédia munkatársaitól – Kárpátaljától keletebbre is elmerészkednek.
Ti persze ezt nem értitek és nem is fogjátok megérteni, egyszerűen azért, mert gyávák vagytok odamenni. … Egyedül azt irigylem a gyávaságotokban, hogy így nem tudjátok meg azt sem, hogy milyen átélni egy többórás légitámadást egy pincében, ami nem óvóhelynek épült, úgyhogy csak remélni tudod, hogy kibírja, ha eltalálják felette az épületet… vagy amikor először kerülsz tüzérségi tűzbe… vagy amikor úgy autózol keresztül egy kisvároson, hogy negyed órával korábban még aknavetővel lőtték az oroszok és bármikor lőhetnek újra… és ezek még csak azok a dolgok, amiket leírhatok anélkül, hogy letiltana a Facebook.
Persze, hozzá lehet szokni a légiriadókhoz is, az aknaveszélyhez, meg az idő előrehaladtával nyilván a tapasztalat is segít… de közben mindez meg is változtatja az embert. Megtanulsz szembenézni a saját félelmeddel és úrrá lenni rajta, ami egyik oldalról persze nyilván jó… másik oldalról viszont közben valahogy kihűlsz, kifakulsz… és utána a lényegtelen dolgok nem érdekelnek.
The post Rácz András a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz: Ti tényleg azt hiszitek, hogy meg tudtok ijeszteni?! first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
