Rejtélyes weboldal jelent meg Radnai Márk, a Tisza Párt alelnökének nevével, melyen több mint 24 órája egy bekamerázott szoba látható, az ágyon összegyűrt ágyneművel, az éjjeli szekrényen kétes eredetű porral, illetve a „Coming soon” felirattal. Azóta a politikai nyilvánosság csak találgatja, mi lesz majd látható az oldalon. Magyar Péter, a Tisza elnöke még kedden azt előlegezte meg: sejti, hogy lejáratási céllal olyan felvételt terveznek nyilvánosságra hozni, melyen az akkori barátnőjével intim együttlét közben láthatók.

Saját tapasztalatok és szakértők segítségével most azt mutatjuk be, miképp történik egy domain lefoglalása, mennyire bonyolítja a helyzetet, ha személynévről van szó, illetve jogsértés gyanúja esetén hogyan lehet megtudni, ki az oldal tulajdonosa, és le lehet-e vetetni a tartalmat. A téma körüljárásában Szöllősi Gábor IT-infrastruktúra szakértő és egy neve elhallgatását kérő informatikai jogász volt segítségünkre.

Hogyan történik egy domain lefoglalása?

A lapunknak megszólaló jogász szerint a domain lefoglalása alapvetően egy regisztrátoron keresztül megy, a Radnai Márk nevéből összeálló domain esetében ez a Rackhost Zrt. volt. A magyar domaineket az Internet Szolgáltatók Tanácsa (ISZT) kezeli, ami az említett céghez hasonló piaci szolgáltatókkal szerződik. Amennyiben egy domain szabad, igényelhetjük annak regisztrációját, ami pár ezer forintba kerül.

Jelen esetben erre a domain-nyilvántartó szerint közel 14 hónapja, 2024. december 30-án került sor, és a domaint két évre előre foglalták le, ami viszont az idei év vége után meghosszabbítható lesz.

Amennyiben cégként regisztráljuk az adott oldalt, bekerülünk a domainregisztrációs nyilvántartásba, ahol láthatók a cég adatai. Ha viszont magánszemélyként járunk el, akkor az Általános adatvédelmi rendelet (GDPR) életbe lépése, vagyis 2018 óta nem látszódhatnak a személyes adataink a nyilvánosan lekérhető információ között. Csupán annyit tüntetnek fel ilyenkor, hogy „természetes személy”.

Ha fizetjük a díjat, független attól, hogy használjuk-e az oldalt, vagy sem, az a miénk. Az Internet Szolgáltatók Tanácsa időről időre kérhet adategyeztetést, hogy valósak és helytállóak-e még az adataink, de ezen kívül semmivel nem kell foglalkozni.

A regisztrálás csak pár perc

Egy domain regisztrálása még laikusként is egy alig pár perces folyamat. Csak választani kell egy regisztrátort az ilyen szolgáltatást végző cégek közül (hazánkban rengeteg ilyen található), és amennyiben nem cégként (vagy akár egyéni vállalkozóként) járunk el, akkor a természetes személy opciót választva meg kell adni a kért adatokat: név, cím, email, telefonszám, illetve egy azonosító szám, ami lehet a személyi igazolványunk száma vagy akár az adószámunk. Az igénylő űrlap kitöltését követően ki kell fizetni a regisztráció díját, majd a regisztrátor – jellemzően azonnal – megküldi az igényünket az ISZT-nek. A szervezet ezt követően küld egy emailt, amiben a regisztrátornak megadott adatok megerősítését kérik. Ez a szervezet webfelületén végezhető el, és ezt követően kezdődik meg a regisztráció nyilvántartásba vétele.

Az ISZT 2025. július 1-jétől hatályos Domainregisztrációs Szabályzata szerint a szervezet ellenőrzi a regisztráció mellé megadott adatok meglétét és konzisztenciáját, valamint az adatok megerősített voltát, továbbá megvizsgálja, hogy az igénylés megfelel-e a saját szabályzatában foglalt követelményeknek. Ezek szerint nem választható és használható például olyan domain név, amely jelentéstartalmára és/vagy használatára nézve gyaníthatóan jogellenes, gyűlölet- és félelmet keltő vagy megtévesztő. Emellett kizáró ok, ha a választott domain már regisztrálva van, illetve az ISZT weboldalán közzétett védett nevek körébe tartozik.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a szabályzat 2.2.1-es pontja szerint az igénylő az igényelt domain nevet a jogszabályok és a szabályzat keretei között szabadon választja meg, ugyanakkor a lehető legnagyobb gondossággal tartozik eljárni abban a tekintetben, hogy az általa választott domain név, annak igénylése vagy használata más személy vagy szervezet jogait (például névkizárólagossághoz fűződő jogát, személyiséghez fűződő jogát, kegyeleti jogát, szellemi tulajdonhoz fűződő jogát) ne sértse.

Az ISZT ezzel kapcsolatban a február 11-én kiadott hivatalos, a 24.hu-nak is eljuttatott állásfoglalásában úgy fogalmaz, hogy a Domainregisztrációs Szabályzat értelmében a domainigénylő a regisztráció során tett jognyilatkozatával szavatolja, hogy a domain használata harmadik személy jogait nem sérti. Ezt a jóhiszeműségi nyilatkozat természetes személyként, cégként és szervezetként is be kell nyújtani, méghozzá digitális aláírással hitelesítve.

A szöveg kiemeli továbbá, hogy a szervezet – a nemzetközi domainregisztrációs gyakorlattal összhangban – előzetes jogszerűségi vizsgálatot (például névhasználati jog megsértése) nem végez.

Amennyiben az ISZT úgy ítéli meg, hogy az igénylés nem ütközik a szabályzattal, akkor a domain feltételesen regisztrált státuszt kap, és a szervezet a weboldalán 8 napra nyilvánosan megjelenteti a regisztrációra váró domain nevek listájában.

Amennyiben a meghirdetett időszak alatt az Egységes Panaszkezelő Rendszeren keresztül reklamációt nyújtanak be, úgy az alternatív vitarendezési eljárás (Domain döntnöki eljárás) eredményétől függően a domain regisztrálásra kerül, vagy törlik az igényt. Amennyiben az igény ellen a meghirdetés ideje alatt nem nyújtanak be panaszt, akkor megtörténik a domain regisztrációja.

Ezt követően jöhet a weblap élesítése. A Tisza Párt alelnökének nevét használó oldal jelenlegi formája – vagyis egy szöveg és egy fotó – Szöllősi Gábor szerint pár perc alatt elkészíthető, weblapfejlesztési ismeretek nélkül is. Az elkészítést még inkább lerövidíthetik a mesterséges intelligencia eszközök. Az IT-infrastruktúra szakértő jelezte: ha rögzített videó kerülne fel a későbbiekben, az sem sokat bonyolítana a helyzeten, komolyabb szakmai kihívást csak az jelentene, ha élő streamet akarnának közvetíteni.

Problémás személynevet regisztrálni?

Ökölszabályként elmondható, hogy neveket védjegyeztetni nem lehet, így nem tilos levédetni domainként sem

– mondta lapunk a neve elhallgatását kérő szakjogász, hozzátéve, hogy a nevek nem egyediek.

A szakember kérdésünkre felidézte, hogy amikor a köznevelési intézményfenntartót átnevezték Klebelsberg Központra, az örökösök felszólaltak, hogy nem szeretnék, ha Klebelsberg Kuno nevét ilyen célokra használnák, ez azonban a név használatának lehetőségét érdemben nem befolyásolta. Hozzátette: Radnai Márk sem tud abszolút jogot formálni a kérdéses domainre, így elképzelhető olyan eset is, hogy az ugyanazon nevet viselő vállalkozó lefoglalja ezt a domaint, és így a saját nevével ellátott .hu-s email címről tud levelet írni az ügyfeleinek.

Mi van, ha jogsértő a tartalom?

Az már egy másik kérdés, hogy mi történik ha az adott oldalra jogsértő tartalom kerül. A jogász szerint ilyen esetben a regisztrátornak nincs felelőssége, ugyanis a cég nem vizsgál semmit, csak bejegyez. Az ITSZ-nek szintén nincs felelőssége. A tárhelyszolgáltató ellen ugyan bizonyos esetekben fel lehet lépni (kiskorúak védelme, szerzői jogsértés, terrorizmus), de ehhez először jogsértést kell elkövetni.

Az ISZT állásfoglalása ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy egy adott domain alatt közzétett jogsértő tartalom esetén az érintett számos hatékony jogi eszközt vehet igénybe. Első lépésként értesíthető a tárhelyszolgáltató az EU Digitális Szolgáltatásokról szóló rendeletében (DSA) szereplő bejelentési mechanizmus útján, amely a tartalom gyors eltávolítását eredményezheti.

Személyiségi jogok megsértése miatt is indítható bírósági eljárás, de kezdeményezhető büntetőeljárás is, melynek keretében a bíróság döntése alapján akár a közzétett tartalom ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tétele is elrendelhető. Emellett adott a lehetőség arra, hogy a személyes adatok jogellenes kezelése miatt az érintett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) forduljon.

Az ISZT szerint akinek az adott név használatához joga fűződik, igénybe veheti a bírósági út mellett vagy helyett az Alternatív Vitarendező Fórum előtti eljárást is, melynek során a regisztrációs döntnök – miután megvizsgálta a domain igénylésének és használatának jogszerűségét – elrendelheti a domain törlését vagy átruházását. A nyilvántartó a döntnöki vagy bírósági határozatot végrehajtja.

Veszett fejsze nyele

A lapunk által megkérdezett szakjogász szerint ugyanakkor a gyakorlat nem feltétlenül követi az elméletet. Mivel a tárhelyszolgáltató (ahol a weblap megjelenítését lehetővé tévő különböző fájlok találhatók) – esetünkben a Cloudflare – egy közvetítő szolgáltatást nyújt, ha felvetődik a jogsértés gyanúja, akkor egy értesítési-eltávolítási eljárást kell lefolytatnia. Ilyen esetében kérdés nélkül le kell venni a tartalmat, csakúgy, mint mondjuk a YouTube esetében. Ez azonban csak a fent említett esetekre (kiskorúak védelme, szerzői jogsértés, terrorizmus) vonatkozik.

Ha személyiségi jogsértés valósul meg, akkor a tulajdonossal lehet jogvitát folytatni. Itt válik bonyolulttá a helyzet.

Amennyiben valaki magánszemélyként, nem cégként szerez meg egy domaint, a korábban leírtak alapján az oldalon sem lesz feltüntetve mint tulajdonos. Ha a mostani esetet nézzük, itt is csak annyit ír a domain nyilvántartó, hogy az oldal tulajdonosa „természetes személy”. A nevet tehát nem adhatja ki a regisztrátor és az ISZT sem.

Jogi értelemben fennáll a becsületsértés, a rágalmazás vagy a jóhírnév megsértése miatti per lehetősége, de mivel a jogász szerint nem tudni, ki a tulajdonos, a pert sem lehet ellene megindítani. Az egyetlen út ilyen esetben az lehetne, hogy bíróságon kérjük a név kiadását az ISZT-től, de mivel nem tudjuk az alperes adatait, nem tudunk keresetet indítani.

A szakjogász elmondása szerint az oldalak hátterét könnyedén el lehet leplezni: ehhez elég, hogy nem magyarországi regisztrátoron keresztül szerzik meg a domaint, vagy hogy maga a tárhely, amire irányítva van, egy külföldi szerveren legyen. A mostani esetben a névszerver Szöllősi Gábor szerint csupán annyit jelez, hogy a Cloudflare saját DNS szervereit használja a domain. „A Cloudflare egyrészt terheléselosztást végezhet világszerte, másrészt a külvilág elől elrejti azt a valódi környezetet, ahol fizikailag fut az oldal” – mondta.

És nem ez lenne az első eset, hogy Magyarországon megússza a számonkérést egy kompromitáló felvétel közzététele kapcsán.

Borkai Zsolt esetében is hasonló volt a helyzet: volt büntetőügy, de azóta is csak keresik, ki az Ördög ügyvédje

– mondta a jogász. Mint ismert, Czeglédy Csaba DK-s politikust csak bűnsegédként ítélték el különleges személyes adattal való visszaélés vétségében.

The post Radnai-ügy: pár perc alatt lényegében bárki nevével regisztrálható domain first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu