Az éjszakai műszakban dolgozók nap mint nap kimerítő harcot vívnak saját biológiai órájukkal. Amikor a reggeli műszakváltás után hazaérnek, szervezetük a napfény és az evolúciós reflexek hatására éberségre vált, melynek eredményeként sokan a sötétítők és füldugók ellenére is képtelenek lesznek elaludni. A legújabb tudományos kutatások szerint ez a folyamatos belső konfliktus súlyos egészségügyi árat követel, azonban lehet megoldás a problémára, írja a BBC.

Milyen ára van az éjszakai műszaknak?

A kutatások rávilágítanak, hogy az alvás nem csupán pihenés, hanem a szervezet kritikus karbantartási időszaka. Dr. Hugh Markus, a Cambridge-i Egyetem neurológusa és csapata 40 ezer ember agyi szkennelését vizsgálva kimutatta, hogy alvás közben az úgynevezett glimfatikus rendszer kimossa a napközben felhalmozódott méreganyagokat az agyból. Ennek a „tisztító mechanizmusnak” a sérülése szoros összefüggést mutat a későbbi demencia kialakulásával.

A modern tanulmányok rámutattak, hogy már egyetlen álmatlan éjszaka is mérhetően növeli az Alzheimer-kórhoz köthető amiloid fehérjék szintjét, elősegítve az amiolid plakkok felhalmozódását, ami növelheti a demencia kockázatát. Emellett a krónikus alvásmegvonás

• felerősíti a szervezet gyulladásos folyamatait, növelve a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát,
• megemeli a kortizolszintet, ami inzulinrezisztenciához és cukorbetegséghez vezethet.
• A WHO rákkutatási hivatala (IARC) szerint a melatonin-termelés zavara és a krónikus gyulladások miatt az éjszakai műszak „valószínűleg rákkeltő” hatású.

Mi lehet a megoldás?

Dr. Line Victoria Moen, a norvég Nemzeti Munkaegészségügyi Intézet kutatója sarkvidéki éjszakai munkásokat vizsgálva észrevette, hogy sokan képtelenek egyhuzamban átaludni a nappalt. Ehelyett ösztönösen két blokkra osztják az alvásukat: délelőtt alszanak néhány órát, majd délután, a következő műszak előtt ismét lefekszenek. Ezt nevezik kétfázisú alvásnak.

Roger Ekirch történész szerint az ipari forradalom és a közvilágítás elterjedése előtt ez volt a természetes emberi ritmus.

Az emberek este 9-kor lefeküdtek, éjfél után egy-két órára felébredtek beszélgetni vagy házimunkát végezni, majd visszaaludtak a „második alvásukba”. Thomas Wehr pszichiáter laboratóriumi kísérletei is igazolták, hogy mesterséges sötétségben a modern ember is gyorsan visszatér a két részletben történő alváshoz.

A kutatások konklúziója, hogy már egy 20–50 perces tervezett délutáni vagy műszak alatti alvás is drasztikusan növeli az éberséget, javítja a koncentrációt, és csökkenti a hazavezető úton a mikroalvásokból eredő balesetek kockázatát. A szakértők szerint ahelyett, hogy az esti műszakban dolgozók a test jelzései ellen küzdenének, a tudomány segítségével meg kell tanulniuk együttműködni a biológiai órájukkal a hatékonyabb regeneráció érdekében.

1, Komoly egészségügyi veszélyt jelent az éjszakai műszak,

The post Rájöttek, hogy érdemes aludniuk azoknak, akik éjszakánként dolgoznak first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu