Hatvanmillió évvel ezelőtt élt főemlős őseink a legtöbbször ikreket hoztak világra szüléskor, végül azonban ez a képesség egyéb evolúciós előnyök miatt háttérbe szorult – írja az Interesting Engineeing egy nemrégiben közzétett, az amerikai Western Washington Egyetem és a Yale Egyetem antropológusai által készített kutatás alapján.

A kutatók egy népszerű elméletre válaszoltak a kutatással, amely szerint az olyan főemlősök, mint a makik, a tamarinok vagy a selyemmajmok eltérnek az átlagtól azáltal, hogy rendszeresen ikreket és hármasikret szülnek. A teória szerint ugyanis a legtöbb főemlős ugyanis általában egyetlen utódot szül.

A szakemberek arra jutottak, hogy bő hatvanmillió évvel ezelőtt épp a több utód szülése volt a norma, mindaddig amíg meg nem indult az agyvelőképződés, melynek nyomán egyre nagyobb és összetettebb lett az elménk: ezt követően kezdtek el egy utódot világra hozni a főemlősök. A Humans című folyóiratban megjelent tanulmány szerint az alomnagyság alapvető szerepet játszott az emlősök evolúciójában.

Mikor történt a változás?

A szakemberek egy matematikai modell segítségével ezer főemlős alomméretét derítették fel, ám nagyon ritka, hogy a régészek egy komplett család kövületeit tárják fel, ezért az élő példányokból merítettek adatokat – írja a hvg. A nyilvános adatbázisokból olyan információkat nyertek ki, mint a született utód mérete, várható élettartama, vagy épp a terhesség hossza.

A kutatók szerint a többmagzatú főemlős terhességek során az utódok kisebb agy- és testmérettel, valamint gyorsabb növekedéssel, a nőstények pedig rövidebb terhességgel számolhattak. Ezzel szemben az embereket hosszú élettartam, lassú növekedés, és hosszú terhesség jellemzi, ráadásul az utódok nagy agy- és testmérettel rendelkeznek. Emellett leginkább egymagzatos terhességek fordulnak elő.

A folyamat valamikor 50 millió évvel ezelőtt kezdhetett megfordulni, amikor az utódoknak egyre nagyobb agyuk lett, hogy komplex dolgokat is meg tudjanak tanulni.

Eközben egyre több lett az olyan terhesség, melynek nyomán csak egy utód született, mivel az anyaméhben egyetlen utódnak több helyre volt szüksége a fejlődéshez. A szakemberek megjegyzik: a mai ikerterhességek egy jelentős része annak köszönhető, hogy megváltoztak a fogantatási módszerek – vagyis megjelent a mesterséges megtermékenyítés.

The post Régen az ikerterhesség volt a normális, aztán minden megváltozott first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu