Egy friss tanulmány alapján egy jura időszaki hüllő csontvázára bukkantak a skóciai Skye szigetén – írja a Live Science. Az állat különlegessége,

hogy gyíkokra és kígyókra jellemző vonásokat egyaránt mutat.

A rejtélyes faj 167 millió éve élt, és a kígyókéhoz hasonló fogazata volt. A Breugnathair elgolensis megnevezés jelentése Elgol hamis kígyója, ami egyszerre utal a furcsa anatómiára, valamint a lelőhely nevére.

Az állat megközelítőleg 40 centiméter hosszú volt, ökoszisztémájában ezzel az egyik legnagyobb gyík lehetett. A feltételezések szerint kisebb gyíkokat, korai emlősöket és akár fiatal dinoszauruszokat is elejthetett.

A faj kígyószerű állkapcsa a mai pitonokéhoz hasonló ívelt fogakat rejtett, de teste rövid volt, és teljesen kifejlett végtagokkal bírt, akárcsak a gyíkok. Néhány csontján, így koponyája hátsó részén gekkószerű jellemzőket észleltek. Roger Benson, az Amerikai Természetrajzi Múzeum munkatársa és kollégái még mindig próbálják megfejteni az élőlény evolúciós történetét, amely megváltoztatja a korai kígyókkal kapcsolatos elképzeléseket.

A legősibb gyíkok és kígyók evolúciója meglehetősen homályos. Mindkét csoport a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe tartozik, amely körülbelül 190 millió évvel ezelőtt jelent meg. A csoport tagjai között van némi átfedés, de a gyíkok korábban kifejlődtek, és náluk négy láb alakult ki, míg a kígyók végtag nélküliek.

„A Skye-szigeten található jura időszaki fosszilis lelőhelyek világszerte fontosak sok élőlénycsoport, köztük a gyíkok korai evolúciójának megértése szempontjából, ezek körülbelül ebben az időben kezdték el diverzifikációjukat” – mondta Susan Evans, a University College London szakértője és a csapat tagja. Stig Walsh, a Skóciai Nemzeti Múzeum szakembere 2015-ben fedezte fel a kövületet, a kutatók azóta elemzik különféle módszerekkel. Megállapították, hogy a Breugnathair elgolensis egy, korábban csak töredékek alapján feltételezett család, a Parviraptoridae tagja.

„Körülbelül 30 évvel ezelőtt írtam le először a parviraptoridákat, méghozzá sokkal töredékesebb anyag alapján, így ez egy kicsit olyan, mintha sok évvel azután találnánk meg a kirakós dobozának tetejét, hogy egy maroknyi elemből már összeraktuk az eredeti képet” – mondta Evans. Mint hozzátette, a parviraptoridákban található primitív és specializált jellemzők mozaikosak.

A szakértők még mindig nem biztosak abban, hogy a kígyók olyan fajokból fejlődtek-e ki, mint amilyen a Breugnathair elgolensis, vagy inkább függetlenül alakítottak ki hasonló szájrészeket. „Ez a fosszília elég messzire visz minket, de nem egészen a célig” – mondta Benson.

The post Rejtélyes ősállatot találtak: egyszerre tűnik gyíknak és kígyónak first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu