A magyarországi fogyasztók jelentős része egyszerűen átsiklik a számlákon megjelenő „EKR díj” vagy „energiahatékonysági járulék” megnevezésű tételeken, abban a hitben, hogy egy kötelező, mindenkit egyformán terhelő törvényi adóról van szó. Dr. Kovács Norbert energetikai szakjogász szerint azonban ez egy súlyos tévhit, ami sokaknak komoly anyagi veszteséget okozhat.
Az EKR rendszert eredetileg azért hozták létre, hogy a kereskedőket tényleges energiamegtakarításra ösztönözze a végső felhasználóknál (például szigeteléssel, korszerűsítéssel). A jogszabály alapján a kereskedőknek igazolt megtakarítást kell felmutatniuk, és csak a legvégső esetben kellene büntetőjellegű járulékot fizetniük. A szakjogász szerint
a probléma ott kezdődik, amikor ezt a szankciós jellegű, 50 000 Ft/GJ tételt a szolgáltatók úgy jelenítik meg, mintha az egy automatikusan továbbhárítható közteher lenne, amit a fogyasztónak kell megfizetnie.
Különösen beszédes szerinte az összeg nagysága is. A piacon a tényleges energiahatékonysági beruházásokból származó megtakarítások évesített költsége sok esetben mindössze 4900–5800 Ft/GJ körül mozog. Ennek fényében teljesen indokolatlan szerinte a legdrágább, szankciós opció áthárítása a fogyasztókra, különösen úgy, hogy az utólagos elszámolás és a különbözet sorsa gyakran tisztázatlan.
A szakjogász tapasztalatai szerint
- sok esetben a szerződések, üzletszabályzatok és számlák nincsenek összhangban egymással.
- Nem egyértelmű, hogy a felszámított díj fix árelem, becsült költség, vagy utólag elszámolandó tétel.
- A helyzetet tovább bonyolítja, ha a fogyasztó saját beruházásából származó megtakarítást a kereskedő EKR-teljesítésként használja fel, miközben a járulékot is kiszámlázza.
Mit tehet a fogyasztó?
Dr. Kovács Norbert arra hívja fel a vállalkozások és magánszemélyek figyelmét, hogy ne tekintsék az EKR-díjat automatikusan fizetendő köztehernek. Gyanú esetén érdemes energetikai jogásszal átnézetni a kereskedelmi szerződéseket, az ÁSZF-et, a vitatott számlákat és a szolgáltatói levelezéseket – különösen akkor, ha több évre visszamenőleg jelentős összegről van szó.
A helyes kérdés a számla láttán nem az, hogy »benne van-e a törvényben”, hanem az: kinek a kötelezettsége, milyen jogcímen, milyen számítás alapján történik az áthárítás, és hogyan számolnak el vele. Ha erre nincs világos válasz, az már nemcsak pénzügyi, hanem jogi probléma
– tette hozzá az energetikai szakjogász.
The post Rejtett csapda az energiaszámlákon: állami köztehernek tűnő tételt fizettethetnek ki velünk first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
