Rendszeresen járok Ukrajnába, pár hete voltam utoljára, akkor épp Kárpátalján. Érzékelhető, ami a szociológiai felmérésekből is kiderül, hogy Ukrajnában az emberek jó része ellenséges országnak tartja Magyarországot, de ez Európa elég sok más országában is így van
– kezdi Fedinec Csilla Ukrajna-szakértő, amikor arról kérdezzük, milyen gyakran jár a keleti szomszédunknál, és mennyire érez neheztelést akár szakmai, akár emberi viszonylatokban a magyar kormány politikája miatt Ukrajnában. „Igyekszem árnyalni a képet, hangsúlyozva, hogy az értelmiség, a kutatók véleménye soha nem egyezik a politikusok véleményével, és az egyszerű polgárok sem egy homogén tömeg, nemcsak az együttérzésre, hanem az aktív segítésre is van példa. A magyar médiában, illetve a szakmainak mondott fórumokon pedig érdeklődve szoktam követni, amikor olyan emberek szakértenek Ukrajnáról, akik legfeljebb Beregszászig »törtek be” az országba, a nyelvet nem ismerik, élő ukránt még nem láttak, mégis nagy bátorsággal fogalmaznak az országgal kapcsolatban.”
A Kárpátaljáról több könyvet is publikáló, a térséget jól ismerő kutatóval azért találkoztunk, hogy átbeszéljük, milyen hatások érték az elmúlt években Kárpátalját, az ottani magyarság szemszögéből beszélhetünk-e elnyomásról, de arról is kérdeztük a történészt, hogy a háborúnak hosszú távon milyen hatásai lesznek Ukrajnára, illetve jelenleg milyen állapotban van az ország. Fedinec egyébként épp most publikál egy monográfiát, amelyben az ukrajnai kisebbségek helyzetét járja körbe.
„A 200 ezres kárpátaljai magyarság sosem volt megalapozott létszám”
Mielőtt Kárpátalja jelenéről beszélnénk, érdemes a tényekkel kezdeni. Hivatalosan például a kárpátaljai magyarság lélekszámát pontosan ma lehetetlenség megmondani: utoljára hivatalos és országos népszámlálás ugyanis 2001-ben volt Ukrajnában, akkor mintegy 150 ezerre tették a létszámot. 2017-ben készült egy demográfiai kutatás magyarországi finanszírozással – ez egyfajta „árnyéknépszámlálásnak” tekinthető –, amely végül 130 ezerre becsülte a kárpátaljai magyarság számát, de abba beleszámították a közel 20 ezer külföldi munkavállalót is.
A továbbra is létező kivándorlás, illetve a háború előli menekülés miatt ma jelenleg 60–80 ezerre tehető a kárpátaljai magyarok lélekszáma
– állítja a kutató. Hozzáteszi: az az állítás, ami az elmúlt bő három évtizedben többször is előjött magyarországi politikusi megnyilvánulásokban, miszerint „200 ezres kárpátaljai” magyarság, az sosem volt megalapozott.
„A »kárpátaljai magyarság” bizonyos szempontból megtévesztő kifejezés, mert zömmel a határmenti keskeny sávban élnek, és a megye lakosságának 10–12 százalékát nem haladják meg. A megye így nem magyar, viszont történelmileg számottevő magyar lakossága van. Az ország egészének a nagy háború előtti lakossága 95 százalékot meghaladóan szláv volt, egyetlen kisebbség aránya sem érte el az egy százalékot és összesen sem az öt százalékot. Nyilván megkérdezheti, hogy mi van akkor az oroszok esetében?
The post Rendkívül nehéz helyzetbe hozzák Orbánék a magyarokat Kárpátalján – a tabudöntő kutató szerint a régió visszaszerzése a III. világháborút jelentené first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
