Megjelent a rendelet a Magyar Közlönyben a januári rezsistopról, amely egyszeri 30 százalékos kedvezményt jelent a gázzal, a távhővel és az árammal fűtők számára. Az intézkedés nyomán a kormány 55 milliárd forint támogatást biztosít a magyar lakosságnak.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter múlt heti bejelentése szerint a rezsistop költségeinek
- egyik felét az energiaszektorra kivetett egyszeri adóból,
- a másik felét a költségvetési tartalékból, vagyis adófizetői forintokból fedezik majd.
Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium (EM) miniszterhelyettese egy keddi háttérbeszélgetés során elmondta: úgy kalkulálnak, hogy a rezsistop költségeinek döntő részét az energiavállalatok fizetik majd, kisebb részét pedig az állam. Hozzátette: az intézkedés a Nemzetgazdasági Minisztérium hatásköre, ezért pontos adatokkal nem tudnak szolgálni. Megjegyezte továbbá, hogy a rezsivédelem ügyében semmilyen adópolitikai intézkedést nem tervez a kormány, amely az energiaszektoron kívül esik.
Hogy a költségmegosztás hogyan alakul, az egyelőre a friss Magyar Közlönyből sem derül ki. Az viszont igen, hogy a kormány az energiaellátók jövedelemadójából, vagyis a „Robin Hood-adó” néven ismert extrasarcból fedezi a költségek egy részét. Az intézkedés úgy fest, hogy az érintett energiacégek a 2024-es árbevételük 0,5 százalékát fizetik be különadóként. Az adó mértéke ugyanakkor nem haladhatja meg a 2024-es jövedelemadó-alap 50 százalékát.
A jelenleg 31 százalékos kulcsú Robin Hood-adó alanyai elsősorban az energiaellátó cégek, amelyek lefedik a villamosenergia- és földgázpiac teljes vertikumát. Egyebek mellett a hatálya alá tartoznak,
- a kőolaj- és földgáztermelők,
- a nagyobb villamosenergia-termelők,
- az áram- és gázkereskedők,
- az elosztóhálózat-üzemeltetők
- valamint a távhőszolgáltatók.
Czepek Gábor ugyanakkor újságírói kérdésre reagálva elárulta, hogy
a hálózatüzemeltető vállalatokat (DSO), vagyis azokat a cégeket, amelyek elosztják a villanyt és a gázt az országban, nem érinti a rezsistop miatt kivetett különadó.
Ezt azzal indokolta, hogy a kormány nemrég hozott egy döntést, mely szerint kiemelt ügynek tekintik a hálózati csatlakozások kérdését.
„Ezek után abszurdnak tűnne, hogy egyik oldalon adóalap-csökkentő megoldásokkal támogatjuk azt, hogy a vezeték-szolgáltatók minél hamarabb biztosítsák a vállalkozásoknak és a lakosoknak a csatlakozást, a másik oldalról pedig plusz adóteherrel kelljen szembenézniük. Kulcskérdésnek tekintjük a hálózati csatlakozások gyorsaságát, emiatt a teher nem érinti ezeket a szolgáltatókat” – magyarázta a politikus.
A kabinet december végén rendelkezett arról, hogy a vállalkozási adócsökkentési megállapodás részeként 2026-tól a DSO-k egyes hálózati fejlesztéseik után új kedvezményt vehetnek igénybe az energiaellátók jövedelemadójából. Az áramhálózati elosztók meghatározott infrastruktúra-fejlesztéseik után, a beruházás üzembe helyezésének évében és az azt követő öt adóévben vehetik igénybe a kedvezményt, a számított adó 80 százalékáig. A gázhálózati elosztókat azonban e kedvezmény nem érinti.
Kik a DSO-k?
Magyarországon három fő hálózatüzemeltető cég aktív villamosenergia- és földgázelosztásban. Ezek:
- az állami tulajdonban lévő MVM Csoport,
- a német hátterű, de 25 százalékos részben az MVM tulajdonában álló E.ON Hungária Zrt.,
- valamint a Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos érdekeltségi köréhez tartozó Opus Global Nyrt. leányai.
Ezek a cégek regionális leányvállalataikon keresztül lefedik az egész országot, és a működési engedélyük szerinti területen egyedüliként jogosultak és egyben kötelesek ellátni a fogyasztói igényeket, vagyis területi monopóliummal rendelkeznek.
Akik viszont adóznak, várhatóan áthárítják a terheket
Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy a nem lakossági szereplők felé érvényesített áram-, illetve gázárakra jelentős hatással van az, hogy a kereskedőkre, szolgáltatókra több komoly terhet vetettek ki a Robin Hood-adón túl is. Az energiakereskedők a gyakorlatban a terhek jelentős részét áthárítják a felhasználókra, a többletköltség a rezsiszámlákon jelentkezik. A vállalatok pedig ezt a plusztételt is továbbhárítják a lakosságra, ami inflációs hatásként jelentkezik.
A kormány most az energiaszektor profitjának egy részét csoportosítja át közvetlenül a lakossági számlák kompenzálására.
Várhatóan a rezsistop terheit is a versenypiaci árakban érvényesíthetik majd az energiapiaci szereplők.
Lapunk megkérdezte az EM-miniszterhelyettesét, hogy a kormány tervezi-e, hogy a banki és a telekomszolgáltatókhoz hasonlóan díjstopvállalásokról egyeztessen az energiapiaci szereplőkkel.
A politikus a következőket válaszolta: „az Európai Unió normák szerint szabályozott rendszerben működünk, ahol a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), mint független hivatal önálló jogkörökkel rendelkezik, amelyeket nem a magyar kormány és az Országgyűlés állapít meg tetszőlegesen. Jelenleg a MEKH rendelkezik azokkal a felülvizsgálati eszközökkel, amelyek alapján pontosan látható, ha ilyen beavatkozásra szükség lenne”.
The post Rezsistop: felmentik a teher alól Mészáros Lőrinc, az MVM, és az E.ON elosztócégeit, mindenki mást megsarcolnak first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
