Svájcban leszakadó hegyoldal sodort el egy falut, Erdélyben talán végóráit éli a történelmi jelentőségű parajdi sóbánya, rég tapasztalt hőhullám Ibériában, míg itthon egy hűvösebb április időjárását produkálta a május.

A közös bennük, hogy a klímaváltozás ilyen formában mutatja ki a foga fehérjét, és nagyon úgy tűnik, nincs szünet, nincs pihenő. A legújabb előrejelzés szerint ugyanis napokon belül olyan időjárási jelenség alakul ki Északnyugat-Európa felett, amely meteorológiai kuriózumnak számít az év ezen szakában, és várhatóan hazánkra is komoly hatást gyakorol:

a jövő héten több, mint száz éve fennálló, 37 Celsius-fokos rekordok dőlhetnek meg.

A jelenlegi számítások alapján hétfő-kedd magasságában viharciklon jön létre Nagy-Britanniától nyugatra, amely a Brit-szigetek partjainál akár 150 km/órás szélviharokat okoz – a ciklon centrumában a légnyomás 960 hPa közelébe csökkenhet –, térségünkbe pedig Afrika felől sodor meleg légtömegeket. És mi köze ennek az éghajlatváltozáshoz? Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa segít megérteni a helyzetet.

Grönland és az olvadás

Viharciklonok általában a téli félévben szoktak kialakulni, amikor a poláris örvény erős, így a troposzféra felső rétegeiben a futóáramlások erős ciklonok képződéséhez járulnak hozzá, valamint a sarkvidék és az Egyenlítő között fellépő hőkülönbséget a légkörnek kell kiegyenlítenie – itt írtunk erről bővebben.

Csakhogy jelenleg bőven a nyári félévben járunk, jócskán csökkent az Egyenlítő és a sarkvidék közötti hőmérsékleti különbség, illetve a poláris örvény is rég „szétesett”, most egy darabig nem fejt ki meghatározó hatást időjárásunkra. Ezért rendkívül szokatlan egy viharciklon megjelenése június elején, az ok ezúttal a Grönlandi jég olvadásával áll összefüggésben.

Bolygónk legnagyobb szigetéről a tengerbe áramló, elképesztő mennyiségű édesvíz nagy része a Grönland déli, délkeleti részénél található, fél Európa méretű tengeri örvényben koncentrálódik, a hőmérsékleti anomáliatérképeken egy hideg foltot (coldblob) hozva létre – erről itt írtunk korábban. Emellett a sarkvidék és a trópusok közötti hőcsere oroszlánrészét végző Észak-Atlanti-bukóáramlat is jelentősen lassult az elmúlt évtizedekben, emiatt ezt a munkát is a légkörnek kell elvégezni akár ilyenkor, nyár elején is.

Már megvan, de erősödni fog

A hideg folt környezetében viszont a víz meleg, sőt egyre melegszik a globális felmelegedéssel összhangban. A hideg folt és a környezete között az exponenciálisan növekvő hőmérsékleti kontraszt heves esőzésekkel és orkánnal járó, úgynevezett extratrópusi viharokat generál. Amennyiben a ciklon rendkívül gyorsan fejlődik, azaz 24 óra alatt a középpontjában legalább 24 hPa-t csökken a légnyomás, akkor viharciklonnak hívjuk.

A ciklonban hétfő-kedd magasságában 24 hPa-t meghaladó légnyomáscsökkenés megy végbe, ez pedig már elég közeli dátum ahhoz, hogy a viharciklon létrejötte több, mint valószínű

– mondja a 24.hu-nak Molnár László.

Nagy-Britannia nyugati partjainál még ott is szokatlanul erős, 130-150 km/órás széllökések lehetnek, míg nálunk fokozódik a forróság: a ciklon ugyanis erős déli, délnyugati áramlatot gerjeszt térségünkben, ami afrikai eredetű meleget ont ránk. A meteorológus úgy véli, a június 6-ai melegrekord (35,1 Celsius fok, Bácsalmás, 1998) nagyon nagy veszélybe kerül, miközben a 4-én és 5-én mért 37,3 és 37,2 Celsius-fokos csúcs is (mindkettőt 1921 májusa hozta) a múlté lehet. De legalábbis jó eséllyel tizedfokokon fognak múlni.

Ellentmond a tudásunknak

A viharciklonok kialakulását egyébként úgy is segít a grönlandi olvadás, hogy a hideg édesvíz idő előtt lebukásra, kényszeríti az úgynevezett Észak-Atalanti-bukóáramlat meleg, sós vizét, ami így nem végzi el energiakiegyenlítő „feladatát” dél és észak között. Illetve a mostani helyzetben az is félelmetes, hogy a sztratoszférában gyenge keleti áramlás uralkodik, ami épphogy gátolja az ilyen ciklonok képződését, ám most ennek ellenére is egy ennyire erős jelenség kialakulása várható.

A jó hír viszont, hogy míg télen a viharciklonok 5-8 vagy akár 10 napig is kitartanak, most a keleti áramlásnak köszönhetően úgy tűnik, két-három nap alatt elenyészik, viszont a megszűnése is extrémnek ígérkezik, hiszen a leépülése hihetetlen gyorsasággal fog végbe menni.

A jövő hét második felében a ciklon helyén egy kiterjedt anticiklon fog képződni 1030 hPa feletti középponttal, így 3 nap leforgása alatt a légnyomás több, mint 70 hectopascalt emelkedhet. Ez pedig a mi időjárásunkra is hatást gyakorolhat, de ennek forgatókönyvét egyelőre még nem tudjuk pontosan leírni. Molnár László hangsúlyozza: maga a ciklon létrejötte így, június elején kuriózum, fehér holló, ellentmond az időjárásról meglévő hagyományos tudásunknak.

The post Ritka időjárási jelenség hoz a vártnál is durvább kánikulát first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu