Erzsébetváros képviselő-testülete novemberi ülésén elfogadta a Liget City-projekt településrendezési megállapodását, amivel zöld utat adott a kerületben rég nem látott méretű, lakásokat, kollégiumi férőhelyeket, irodaházakat, illetve ötszáz férőhelyes mélygarázst adó munkálatoknak – vette észre az Építészfórum.
A hírről a kerület lapja december 19-i számában számolt be – az írásból kiderül, hogy a fejlesztő k25 százalékos zöldterületi arányt, illetve új játszóteret építenek, településfejlesztési támogatásként pedig 800 ezer eurót (ez mai árfolyamon 329,5 millió forintot jelent) fizetnek Erzsébetváros önkormányzatának.
A cikk hozzáteszi: a Fidesz képviselői az ülésen kérték, hogy a témát vegyék le a napirendről, folytassák a pártok közti egyeztetést, tartsanak lakossági fórumokat a témában, vitatták a támogatás összegét, sőt, azt javasolták, hogy irodák helyett inkább lakások és parkolóhelyek épüljenek.
A kerületi főépítészi posztot betöltő Sólyom Benedek szerint csak keretmegállapodás történt, amire a most még különálló telkek egyesítése miatt van szükség, így a jövőben további együttes gondolkodásra, vitákra, és lakossági egyeztetésre egyaránt lesz lehetőség, a projektet pedig nyilvánvalóan az Országos Építészeti Tervtanács is megvitatja majd.
Mindezek után talán nem meglepő, hogy a megállapodást végül a Fidesz, a Kétfarkú Kutya Párt, illetve a Színes Erzsébetváros Egyesület ellenszavazatával fogadták el.
A témával 2020 végén több cikkben is foglalkoztunk: októberben a Damjanich, Rottenbiller, Dembinszky, illetve Bethlen Gábor utcák közé zárt terület történetét, a beruházót, illetve az építészeti ötletpályázatra beérkezett koncepciótervek egy részét mutattuk be.
Ezen írásunkból kiderül, hogy a luxemburgi gyökerű Zeitgeist Assset Management, illetve egy akkör közelebbről megnevezni még nem kívánt német nyugdíjalap (erről később kiderült, hogy a Szászországi Orvosok és Állatorvosok Nyugdíjalapjáról van szó) közös projektjeként megvalósítani vágyott projekt magába olvasztaná Mauthner Ödön egykor világszerte ismert magkereskedésének iroda- és raktárépületeit, egy százéves transzformátorházat, illetve villamos- majd troliremízt, valamint a Központi Tejcsarnok épületét – legalábbis azt a részét, amiről a 2020-2021 fordulóján folyó bontási munkálatok előtt kiderült, hogy nincs semmiféle védettsége.
A beavatkozás egyrészt egy gyorsan romló állapotú, kihasználatlan épületegyüttest ránt vissza az elmúlás széléről, másrészt azonban komoly beavatkozást jelent a századfordulós képét jórészt ma is őrző környék képébe, részben elpusztítva, részben helyreállítva, részben pedig elnyomva a tágabb értelemben vett belváros ipar- és közlekedéstörténeti örökségét – írtuk.
Néhány héttel később aztán újabb cikket írtunk a fejleményekről: ebben arról számoltunk be, hogy az ötletpályázaton résztvevő irodák szinte mindegyike ugyanúgy gondolkodott, hiszen a villamos- majd troliremízre több új szint ragasztását javasolták, a tömbbelsőben pedig a már álló százéves házak hátsó homlokzatához közel eső, zöldtetős beépítéseket (ezek maximum hatemeletesek lehetnek) képzeltek el.
Ekkor már azt is tudni lehetett, hogy a bírálóbizottság a három külföldi pályázó, a düsseldorfi HPP Architekten GMBh, a torinói Peter Jaeger Architetti, illetve a prágai Chapman Taylor S.R.O. tervét értékelte a legjobbra, arról azonban nem esett szó, hogy a koncepciókat milyen irányban akarják majd továbbszőni.
A projektet segítő IDPM Consultant feje egy ekkor tartott, online is követhető lakossági fórumon kijelentette: 2021 tavaszára megszülethet a végleges terv, 2022 derekán pedig az építési munkák is elindulhatnak.
Ez végül nem így történt, az okot pedig talán nem csak a koronavírus-járványban keresnünk. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt blogján, röviddel a 2022-es időközi önkormányzati választás előtt megjelent hír szerint a negyed megépítéséhez szükség lenne a kerület építési szabályzatának módosítására, ennek pedig Niedermüller Péter 2022 januárjában neki is futott. A polgármester rövidesen aztán tárgyalás nélkül vette le az ügyet napirendről, hiszen a Momentum nem támogatta azt, nélkülük pedig nem volt többsége az MSZP-DK-nak, illetve a hivatalosan független, gyakorlatban viszont általában velük szavazó képviselőknek.
A témában a következő hírre 2023 júliusáig kellett várni: a Magyar Közlönyben ekkor tűnt fel egy kormányhatározat, ami bevette a Liget City-projekt által érintett területet a rozsdaövezeti akcióterületek sorába.
A mostanra kialakult helyzetet nem az teszi kellemetlenné, hogy az önkormányzat aláírta a településrendezési megállapodást, hanem az, hogy az Építészfórum szerint a kerület főépítésze arról beszélt, hogy a 2020-as történések óta semmiféle előrelépés nem történt a tervek szintjén, így továbbra is csak az akkori koncepciótervekből lehet találgatni, hogy mégis mire készülnek a beruházók.
The post Rövidesen elindulhat a hosszú éveken át tetszhalott erzsébetvárosi Liget City-projekt first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
