Kemény János erdélyi fejedelem és hadvezér 364 éve, 1662. január 23-án hunyt el. Kemény, zűrzavaros időszakban vette át az állam vezetését, a törökök uralma alól kívánta felszabadítani hazáját – írja a Rubicon.

Sikeres diplomata és hadvezér is volt Kemény János

Kemény János az erdélyi Bükkösdön született 1607-ben, élete során öt különböző fejedelem alatt szolgált. Kiemelkedő diplomáciai és hadvezéri karrierjét Bethlen Gábor apródjaként kezdte, akinek halála után Bethlen István, majd I. Rákóczi György szolgálatába szegődött. Kemény János az 1630–40-es években többek között Bécsben, Konstantinápolyban, Franciaországban és a Havasalföldön is tárgyalt, diplomatamunkája mellett pedig hadvezérként is komoly tekintélyt szerzett. Ennek köszönhetően II. Rákóczi György őt választotta a lengyel trón megszerzéséért indított 1657-es hadjárat parancsnokának.

Kemény János kezdetben sikeresen harcolt északon: bevette Krakkót, majd Varsót is, ám, miután Rákóczit valamennyi szövetségese cserben hagyta, kénytelen volt hazavezetni seregét. Hazatérése után jó darabig nem avatkozott bele a politikába, sőt miután a rendek Rákóczival szemben Barcsay Ákost választották meg fejedelemnek, biztonsága érdekében szatmári birtokaira költözött. Rákóczi 1660-ban bekövetkezett halála után viszont a Rákóczi-hívek Kemény Jánost akarták új fejedelemnek, aki Barcsay lemondásával 1661. január 1-jén az ország élére is állhatott.

Máig rejtély, hogy hogyan halt meg az erdélyi fejedelem

Kemény János hatalomra kerülése után nagy háború tervezésébe kezdett az oszmánok ellen, amelyhez I. Lipót Habsburg császár segítségét kérte. Az osztrák uralkodó Raimondo Montecuccoli hadvezért és seregét küldte Erdélybe, mely országba eközben Ali pasa betört, és végigpusztította Székelyföldet.

Kemény János nem sejtette, hogy az osztrákok titokban egyezséget kötöttek a törökökkel: amennyiben nem olvasztják Erdélyt az Oszmán Birodalomba, és megengedik, hogy a Habsburgok válasszanak fejedelmet, cserben hagyják az erdélyi fejedelmet. Az oszmánok elfogadták a megállapodást, így, miután együtt bevonultak Kolozsvárra, Montecuccoli visszafordította seregét, és harc nélkül kivonult Erdélyből.

Kemény János ennek ellenére harcba szállt a törökök és a megválasztott, új fejedelem, Apafi Mihály ellen, de az 1662. január 23-i nagyszöllősi csatában vereséget szenvedett. A harcmezőn ő maga is odaveszett, halálának körülményei tisztázatlanok, ám bizonyos források szerint lezuhant a lováról, és saját menekülő serege taposhatta halálra.

Holttestét sohasem találták meg, egyes mendemondák szerint Apafi Mihály rendelésére temették el a harcmezőn.

Magyarország évezredes története bővelkedik a hősi halottakban, sorsdöntő csatákban, árulásokban és merényletekben. Múltunk bizonyos eseményei még a legizgalmasabb filmek történéseit is felülmúlják, ezek közül lapunk sokat cikk formájában dolgozott fel. Íme néhány ezek közül:

• Ezért fojtották meg Nagy Lajos király feleségét
• Karddal vágták keresztül a magyar király fejét
• Saját öccse támadt a magyar királyra
• „Holnap felkelek, mint máskor” – ezek voltak Ferenc József utolsó szavai
• Vaddisznó szúrta át Zrínyi Miklós nyakát

The post Saját serege taposhatta halálra az erdélyi fejedelmet first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu