2022 februárjában az Ukrajna elleni orosz invázióval – több mint 80 év után – a második világháború óta először tört ki hivatalosan államközi háború Európában. A konfliktusban két, harcászatilag rendkívül fejlett fél néz szembe egymással, a legmodernebb eszközökkel vívott küzdelem pedig a laikus számára néhol egészen sci-fibe illő, nem kis részben a példátlan mértékű drónhadviselés miatt.

A videómegosztó platformokon, híroldalakon és egyéb felületeken a téma iránt kevéssé érdeklődők is találkozhatnak videókkal

• tankokra gránátot dobó és lövészeket támadó repülő eszközökről,
• távirányítású öngyilkos vízi járművekről
• vagy éppen tüzet lövellő gépekről.

Az International Centre for Defence and Security szerint 2024 decemberéig az ukrán erők több mint egymilliós gyártási célt tűztek ki – melyet aztán jócskán túlléptek –, de az orosz fél is előszeretettel használja az ilyen eszközöket.

Az automatizált és távirányítású járműveknek kétség kívül hatalmas szerep jut a harcokban, olyannyira, hogy egyes szakértők szerint a szomszédunkban dúló konfliktus fordulópontot jelenthet a hadviselésben – más elemzők még a robotháború kifejezéstől sem ódzkodnak.

Hogyan váltak a drónok a harcászat meghatározó kellékévé, milyen feladatokat látnak el az ukrajnai konfliktusban, illetve miként formálhatják a jövő háborúit? Ezekre a kérdésekre keressük a választ Dr. Kemény Jánossal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársával.

Százéves múlt

A drón kifejezésről a többség békeidőben a gyönyörű tájak és szabadtéri rendezvények megörökítésére, illetve egyéb civil célokra használt apró, távirányítású repülő eszközökre asszociál, holott a technológiát – sok más, ma már a hétköznapi életben is alkalmazott megoldáshoz hasonlóan – eredetileg hadiipari céllal fejlesztették ki. Bár a legmodernebb technika részének tekintjük őket, a drónok valójában igen komoly múltra tekintenek vissza.

Kemény János szerint már az első világháborúban – az amerikai Kettering Bug repülő torpedó képében – is volt nem túl sikeres próbálkozás pilóta nélküli járművek használatára, a második világháború alatt pedig már megjelent a primitív előd, a német fejlesztésű V–1 szárnyas bomba, amely viszonylagos pontossággal csapódott be.

A vietnámi háború során az amerikaiak kis felderítő eszközökkel is kísérleteztek, ezek bizonyos útvonalak fölött elrepülve készítettek felvételeket, majd visszafordultak, hogy aztán a felszínen begyűjtsék őket

– mondja a 24.hu-nak a szakember. Utóbbi volt a Ryan AQM-91 Firefly.

Az 1990-es évektől aztán a drónok elkezdtek nagyobb tömegben is megjelenni a harctereken, kezdetben felderítési feladatokat látva el, folyamatos felülnézeti képet biztosítva a katonai egységeknek. „Az évtizedben az Egyesült Államok és Izrael révén megkezdődött az első példányok felfegyverzése is – megnyitva az utat az újabb lépések előtt. A 2003-ban indult iraki háborúban már az al-Káida, majd Szíriában az Iszlám Állam is kísérletezett civil drónok átalakításával, akkor még kevesebb eredménnyel” – eleveníti fel a kutató.

Az eszközök harci értékét többek között kioldható és ledobható gránátok révén igyekeztek növelni. Az ötlet egyáltalán nem új keletű, ám igazán csak az elmúlt időszakban,

az ukrajnai háború révén került be a köztudatba.

Fontos persze, hogy a dróntechnológia rengeteget fejlődött az utóbbi években, az akkumulátorok és a hajtóművek szempontjából például jelentős teljesítménybeli ugrás következett be. Ezzel megnőtt a civil eszközök teherbíró képessége, hatótávolsága és repülési ideje, ezek a tényezők pedig a katonai alkalmazhatóság szempontjából is lényegesek.

Ezzel párhuzamosan a harcászati jellegű kutatási-fejlesztési folyamatok is tovább haladtak, megteremtve a lehetőséget a korábban példátlan mértékű katonai alkalmazásra.

Civil eszközből tűzokádó sárkány

Kemény János szerint a civil drónok az évek során apránként váltak egyre jobb és jobb eszközzé a megfigyelésben, valamint a tűzkorrigáló feladatok ellátásában – utóbbi részeként a becsapódás drónos felmérésével a tüzérek végezhetnek pontosításokat a következő lövés előtt. Idővel a kézigránátokkal vagy aknavető gránátokkal zajló felfegyverzés hatékonysága is látványosan nőni kezdett, így harckocsik ellen is bevethetők lettek.

Az egyszerű hobbidrónoktól kezdve a nagyobb teljesítményű, agrárfelhasználásra gyártott darabokig rengeteg eszközt kezdtek el militarizálni Ukrajnában. Alapvetően a teherbírástól függ, hogy az adott eszközt milyen katonai célokra alkalmazhatják, egy kifejezetten ipari drón például jó eséllyel többet bír

– nyilatkozza lapunknak a szakember.

The post Sárkányok és robotizált roham: így lettek az ukrajnai háború főszereplői a drónok first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu