Hét új szentet is avatott vasárnap XIV. Leó pápa – írtuk meg korábban.
Az MTI híradásában szereplő névsor egyik tagjáról a nemzeti hírügynökség csak annyit közölt, hogy Bartolo Longo (1841-1926) a pompeji Mária-kegyhely alapítója volt, pedig a valóság ennél jóval meglepőbb: a Szicíliában született férfi korábban sátánista papként is működött.
A katolikus családban született férfit nevelőapja tanárként képzelte el, a fiatal férfi azonban elhatározta, hogy ú inkább ügyvéd szeretne lenni. Célját hosszú unszolás után el is érte, így a felsőfokú tanulmányait 1861-ben végül a Nápolyi Egyetemen kezdhette el, ahol rövidesen ügyvéddé vált.
Ezek az évek azonban nem csak a tanulásról szóltak, hiszen az Itáliát egyesíteni akaró Garibaldi nacionalista mozgalma Longót is magába szippantotta, rövidesen pedig már osztotta a tábornok azon elvét, hogy a pápaság az olasz nacionalizmus legfőbb ellensége, a pápai hivatalt pedig szimplán el kell törölni.
Innen már csak egyetlen lépés volt, hogy a fiatal férfi eltávolodjon a katolikus egyháztól: sorra tűnt fel a pápa elleni demonstrációkon, a boszorkányságról olvastott, egyre több időt töltött nápolyi médiumokkal, spirituális élményeket keresett, majd úgy döntött, hogy a sátánizmus felé fordul. A történet folytatására végképp senki sem számított, Longót ugyanis nem sokkal később sátánista pappá szentelték.
Az életét bemutató írások szerint a következő időszakban a fiatal ügyvédet zavartság, paranoia, szorongás, illetve depresszió gyötörte, amit csak egy barátja, a sátánizmus elhagyásáról őt győzködő Vincenzo Pepe közreműködésével tudott legyűrni.
Pepe egy dominikánus szerzetesnek is bemutatta, akinek hatására Longo domonkos szerzetes lett, megtagadta a spiritizmust, következő évtizedeit pedig egyszerre töltötte ügyvédként, illetve papként.
Ideje egy részében épp a spiritizmus ellen küzdött, lebeszélve az embereket a boszorkányokban és varázslókban való hitről, valamint a talizmánok használatáról.
Élete legfontosabb műve a Rózsafüzér testvériségének 1873-as megalapítása volt, aminek vezetőjeként helyreállított egy romos templomot, majd egy ajándékba kapott, szerinte rossz minőségű festményt helyezett el benne. Miközben a mű restaurálására gyűjtött, az épületben csodák kezdtek történni, így az apró épület hamarosan sokak által járt kegyhely lett, mérete sokszorosára nőtt, körülötte pedig egy egész városrész alakult ki.
A női dominikánus rendet is alapító Longót a világbékéért tett erőfeszítéseiért, valamint humanitárius és társadalmi ügyekben való szerepvállalásáért 1902-ben és 1903-ban Nobel-békedíjra is jelölték, azt azonban végül egyik esetben sem neki ítélték.
A szentté avatásig tartó útja végül halála után több mint egy évtizeddel indult el: írásait 1939-ben, illetve 1943-ban hagyták jóvá, 1947-ben pedig az ügye is elindult. Az ekkortól az Isten Szolgája címmel elismert férfit 1980-ben II. János Pál avatta boldoggá, a Rózsafüzér apostolának nevezve őt. Ezt a lépést Ferenc pápa 2025 februárjában való szentté avatási jóváhagyása követte, magát a műveletet azonban már utódja, XIV. Leó végezte el.
The post Sátánista pap is volt Bartolo Longo, akit most XIV. Leó pápa avatott szentté first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
