Amikor a tej új arcot kap
A szekszárdi központú Tolnatej nemcsak követte a piacot, hanem alakította is: több mint tíz éve ők hozták be Magyarországra az ESL tejet. „Gyakorlatilag új szegmenst teremtettünk a hazai piacon, a versenytársak is kénytelenek voltak követni bennünket” – idézi fel Koller Attila vezérigazgató.
Azóta sem lassítottak: az UHT-termelést nulláról indították, ma pedig évente több mint 50 millió doboz kerül a polcokra – annyi, hogy ha egymás mellé tennénk, körbeérné a Balatont.
És közben a sajtüzem is kinőtte magát: 20 millió kilogramm trappista készül Szekszárdon minden évben. „A sajtüzem mellett létrehoztunk egy modern feldolgozó egységet is: szeletelés, darabolás, reszelés révén fogyasztóbarát formában juttatjuk el a termékeket a vásárlókhoz” – teszi hozzá Koller Attila.
Amikor a tej drágán forr és hűl
A tejfeldolgozás olyan, mint egy végeláthatatlan konyhai mutatvány: egyszerre kell főzni és hűteni, párolni és fagyasztani. Ez teszi az ágazatot az egyik legenergiaigényesebbé az élelmiszeriparban. És amikor az energiapiac megingott, a Tolnatej is megérezte a csapást.
„2022-ben az 50 milliárd forintos árbevétel mellett az energiaszámlánk 17 milliárddal nőtt” – idézi fel Koller Attila. Egyetlen év alatt akkora terhet jelentett ez, mintha minden liter tej mellé egy láthatatlan, súlyos ólomsúlyt is csatoltak volna.
A válasz azonban nem a meghátrálás volt, hanem a jövőbe mutató beruházás. Szekszárdon ma már napelempark épül, amely hamarosan a cég áramfelhasználásának ötödét fedezi. Az üzemcsarnokok tetején sorakozó panelek úgy állnak a nap felé, mint a napraforgók: gyűjtik a fényt, hogy abból energiát teremtsenek a sajt, a tej és a joghurt útjához.
És miközben a gépek dobolnak, a robotkarok táncolnak, a tejüzem lassan nemcsak tejtermékeket állít elő, hanem egy új korszak ígéretét is: fenntarthatóbb, takarékosabb, jövőállóbb magyar élelmiszeripart.
Savóból arany
A sajtgyártás mellékterméke, a savó sok helyen csak nyűg: híg, zöldes lé, amitől gyorsan meg akarnak szabadulni. Szekszárdon viszont másképp néznek rá – itt minden cseppben lehetőséget látnak.
„A világpiacon akkor tud versenyképes lenni egy sajtüzem, ha a gyártás melléktermékét, a savót is minél nagyobb hozzáadott értékkel dolgozza fel” – mondja Koller Attila.
A Tolnatejnél a savó útja olyan, mintha a színfalak mögül lépne elő: a tisztítási folyamatok során átalakul, és végül ásványianyagoktól megtisztított, tiszta savópor lesz belőle. Ez a fehér, finom por messze utazik – Ázsiától Afrikáig keresik, mint fontos alapanyagot.
De itt sem állnak meg. A következő nagy dobás egy új savófehérje-feldolgozó üzem lesz, amely a legmagasabb nemzetközi színvonalat célozza meg. Ez nem csupán technológia, hanem stratégia: a „maradékból” prémium termék születik, amivel nemcsak a jövedelmezőséget növelik, hanem új piacokat is nyitnak.
Ahogy egy régi mondás tartja: „a sajtban az íz, a savóban a jövő.” A Tolnatejnél mindkettőt komolyan veszik.
Magyar tej, magyar asztalra
Évente 300–350 millió liter magyar nyers tej hagyja el feldolgozatlanul az országot – mintha a gazda munkája és a föld ereje mások asztalán teljesedne ki.
„Ezt a tejet itthon kellene feldolgozni, magyar munkahelyeket teremteni, magyar adót generálni” – mondja Koller Attila. Ehelyett sokszor import tejtermék tölti meg a polcokat, miközben a hazai alapanyag külföldön talál gazdára. A Coop Rally is erre hívja fel a figyelmet: a magyar tejnek és sajtnak akkor van ereje, ha itthon tartjuk, és itthon fogyasztjuk el.
Családi staféta
A Tolnatej nemcsak gyár, hanem családi történet is. Koller Ferenc több mint hatvan éve dolgozik a tejágazatban, ma is az igazgatóság elnöke. A vezérigazgatói széket fia, Attila vette át – és már a következő generáció is jelen van a cégnél. „A nagyobbik lányom is nálunk dolgozik, így immár a negyedik generáció építi a magyar tejágazat jövőjét” – mondja büszkén Koller Attila. Olyan ez, mint a sajt érlelése: idő, gondoskodás és türelem kell hozzá. A stafétabot mindig kézből kézbe kerül, hogy a tej története folytatódjon.
Nem a túlélésről, a jövőről szól
A Tolnatej tehát egyszerre őrzi a múlt értékeit és építi a jövőt. „Mi nemcsak a napi túlélésben gondolkodunk. Innováció, export, energiahatékonyság – ezek a kulcsszavak. Ha ezekben előre tudunk lépni, akkor a magyar tejiparnak van jövője, és a Tolnatej ebben vezető szerepet fog játszani” – zárta gondolatait a vezérigazgató. Szekszárdról indul a történet, de a végén mindenhol ugyanoda érkezik: egy családi asztalhoz, ahol a tejből élmény lesz.
A COOP 2006 óta rendezi meg a hazai élelmiszer-előállítást testközelből bemutató Coop Rallyt; eddig 151 magyar vállalkozás kapott reflektorfényt. Az idei, XIX. Rally résztvevői között volt a Coca-Cola HBC Magyarország Kft., a TUTTI Kft., a Lipóti Pékség Kft., a Szatmári Malom Kft., a Tolnatej Zrt., a Mogyi Kft., valamint két Coop üzlet – az italgyártástól, a sütő- és malomiparon át, a tejiparig és a snackgyártásig, végül a kiskereskedelemig több ágazat is fókuszba került. A COOP egész évben azért dolgozik, hogy a vásárlók a magyar alapanyagból, magyar munkaerővel készült, minőségi és biztonságos termékeket válasszák.
The post Savóból arany – így épít jövőt a Tolnatej first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
