Erwin Schrödinger azzal próbálta meg illusztrálni a szuperpozíciót a kvantummechanikában, hogy leírt egy képzeletbeli macskát. A macska egy zárt dobozban volt, melybe kívülről nem lehetett belátni. A macska mellett van egy szerkezet, benne radioaktív anyaggal, melyben az anyag egy óra alatt vagy lebomlik, vagy nem. Van mellette egy Geiger-Müller-számláló, ami a bomlást érzékelve elenged egy kalapácsot, összetör egy hidrogén-cianidos üveget, megölve ezzel a macskát. Azt, hogy a macska él-e vagy meghalt, akkor tudjuk meg, ha kinyitjuk a dobozt. De a kérdés nem is ez, hanem, hogy milyen állapotban van a macska, amíg nem nyitjuk ki a dobozt. Schrödinger szerint ilyenkor a macska hullámfüggvénye egyszerre tartalmazza egy élő és egy halott macska hullámfüggvényét, ami illusztrálja a kvantummechanika abszurditását.

Nem volt olyan régen, hogy szinte alapvetésnek számított: a világ nagy része a lehető legszabadabb kereskedelem felé halad. Minél kevesebb korlát és szabályozás, minél kisebb vámok, a tőke és a termékek lehető legszabadabb áramlása. Mostanra úgy néz ki, ez kevésbé volt a jövő organikus fejlődési iránya, inkább egy korábbi korszak lezárása.

Apró dolgokon múlik a világ

Ennek a trendnek a megfordulása is bizonyítja, hogy a történelemben nagyon kevésen múlhatnak dolgok. A 2024-es amerikai elnökválasztást Donald Trump kevesebb mint százezer szavazattal nyerte meg. Ennyi volt a különbség abban a három csatatérállamban, amelyeken végső soron múlott, hogy ki legyen az Egyesült Államok elnöke.

Ez a kevesebb mint százezer szavazat pedig megfordította azt, ahogy a világkereskedelem működik.

Bár az amerikai demokraták hagyományos ellenszenvvel tekintettek a nemzetközi szabadkereskedelmi megállapodásokra, kétséges, hogy Kamala Harris kormányzata alatt ugyanilyen radikális átalakulások mentek volna-e végbe a világban. Valójában az is kétséges, hogy Trumpnak volt-e jogi, illetve politikai felhatalmazása arra, hogy ez megtörténjen. Az előbbit jelenleg is vizsgálja a legfelsőbb bíróság, az utóbbiról pedig a félidei választáson dönthetnek majd ősszel az amerikaiak.

Addig pedig marad az a világ, amelyben élünk. Trump tavaly rendkívül magas vámokat vetett ki a világ nagy részére, elég furcsa indokokkal. Akkor sokan bíztak benne, hogy Trump végül meghátrál. Hiszen nem kis részben azért választották meg, mert amerikaiak tömegei nem voltak elégedettek azzal, ahogy a demokrata kormányzat a megélhetés kérdését kezelte. Trump erre úgy alakította át a világkereskedelmet, hogy az amerikai állampolgárok többet fizessenek az alapvető termékekért, mint korábban.

Ennek ellenére az is látszik, hogy

Trump megnyerte a vámháborút.

A legfelsőbb bíróság még kimondhatja, hogy az elnöknek nem volt felhatalmazása kivetni a vámokat, de egyelőre valószínűbbnek tűnik ennek az ellentéte. A vámok következményei népszerűtlenek ugyan, de az eltörlésük sem népszerű. Ráadásul mostanra jelentős bevételt hoznak az amerikai államháztartásnak, miközben a külkereskedelmi deficitet csökkentették.

A vámháború következményei

A vámháború geopolitikai következményei legalább ennyire érdekesek.

The post Schrödinger Mercosurja first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu