Az MMOSZ friss elemzése tizennégy reprezentatív hazai munkaerő-kölcsönző cég létszámadat-változását vizsgálja ágazati bontásban, és ezek alapján ki is rajzolódnak a piac változásai. A 14 cégnél az átlagos kölcsönzötti létszám (ebben benne vannak a magyarok és a külföldiek is) több mint 1800 fővel csökkent (-7,2 százalék) 2023-ról 2024-re, 25 ezer fő felettiről 23 ezer fő felettire. Leginkább – 25 százalékkal – az egyéb kategória létszáma nőtt: ide sorolták például
- a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását,
- a ruhaipari termékek válogatását,
- a takarítást,
- a hulladékgazdálkodást,
- a flottakoordinációt,
- a túravezetést,
- a jegypénztári feladatok ellátását,
- a csomagolóanyag gyártó üzemben dolgozó gépkezelői munkát
- és a bicikligyári operátori tevékenységet.
A növekedést az MMOSZ szerint a regionális fejlesztési programok és az iparági diverzifikáció támogatta. Az energia- és közműszektorban is 20 százalék felett nőtt a kölcsönzöttek létszáma (22 százalék), amit a zöldenergia-projektek bővülésének és az infrastrukturális beruházásoknak tudnak be. A kereskedelemben és logisztikában 14,9 százalékos növekedés volt, az agrár- és élelmiszeriparban pedig 7,8 százalékos – utóbbihoz az iparág stabil növekedési pályája, a fenntartható technológiák alkalmazása, valamint az exportbővítési törekvések is hozzájárultak.
A legnagyobb – 23 százalékos – létszámcsökkenést az elektronikai gyártás területén észlelték.Mint írják, az emelkedő energiaköltségek és az exportpiacok korlátozottsága meghatározóan befolyásolták a szektort. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy 2022/2023 magas vetítési alap, mivel a Covid-járvány és a home office elterjedése miatt 2020–2022 között a korábbi évekhez képest megduplázódott a forgalom, tehát várható volt némi korrekció – tették hozzá. Az autóipari kölcsönzötti létszám is megzuhant 2024-ben: 21,6 százalékos volt a csökkenés az előző évhez képest, ami elsősorban az energiaválságra, az alapanyaghiányra és a globális ellátási lánc akadozására vezethető vissza az MMOSZ szerint. A szektor digitalizációja azonban számos távlati lehetőséget tartogat – a banki és pénzügyi szolgáltatásban is érezhetően csökkent a kölcsönzötti létszám (-9 százalék) az adminisztratív automatizáció, az egyre digitalizáltabb pénzügyi műveletek, valamint az MI/AI használatának elterjedése miatt. A logisztikai szektorban szintén csökkent a kölcsönzötti létszám (-8 százalék), amit a nemzetközi ellátási lánc nehezített működése okozhatott.
Befékezett a szektor
A nagy HR-cégek is befékeztek. 2023-ban még ezerrel pörgött az iparág, rengeteg beruházás volt, mindenki bővült, nemigen volt elérhető magyar munkaerő. Azóta viszont kissé stagnál a piac, ám ez még mindig nem jelenti azt, hogy a munkaerőhiány-helyzet Magyarországon drasztikusan javult volna, és a helyzet nagyon gyorsan változhat. Akár egyik napról a másikra megjelenhet százas vagy akár ezres nagyságrendben a munkaerőigény egy-egy beruházás kapcsán
– vázolta az iparág helyzetét Magyarország és Közép-Európa piacvezető HR-szolgáltatójának, a Prohumannek az igazgatója, Kovács Endre.
The post „Sok rizst vesznek és mindig mosolyognak” – megnéztük, miért fékezett be a munkaerő-kölcsönzés first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu