Sokan összekeverik: nem ugyanarra való a réz és a kén a kertben

A környezettudatos és fenntartható kerti növényvédelem alapköve, hogy ne nyúljunk azonnal a felszívódó, szintetikus vegyszerekhez, ha valamilyen betegség üti fel a fejét, vagy rovarok találják meg a növényeinket. A biogazdálkodásban is engedélyezett kontakt hatóanyagok – mint a réz és a kén –, valamint a modern biológiai készítmények tökéletes védelmet nyújtanak, ha tudjuk, melyiket mikor és mi ellen kell bevetni, írja a Kertművelő.

Sokan összekeverik: ezért fontos tudni, mikor használjunk rezet vagy ként

A Nébih által gondozott honlap cikke szerint a rézkészítmények a legrégebb óta használt kontakt szerek, amelyek a legtöbb kerti növényt védhetik a gombás és baktériumos betegségei ellen.

A peronoszpóra, a paradicsomvész, a monília, az ágelhalások és a baktériumos fertőzések ellen hatásos leginkább. A védelem a rézionok gombaspórák csírázását és a baktériumok sejtosztódását gátló hatásán alapszik.

Mint írják: a kontakt kifejezés azt jelenti, hogy nem szívódik fel, hanem védőréteget képez a leveleken. Érdemes fejben tartani, hogy a nagyobb esők lemoshatják ezt a réteget, ilyenkor a biztos védelem érdekében a kezelést meg kell ismételni.

Perzselő hatása miatt virágzásban szigorúan tilos használni, mert károsítja a virágok érzékeny szöveteit. Vannak növények, amelyek kifejezetten érzékenyek lehetnek a rézre. Ilyenek például a csonthéjasok (őszi- és kajszibarack) lombosodás után, ezeknél inkább csak a tavaszi és őszi lemosó permetezésre korlátozzuk a használatát a kórokozók gyérítésére.

A kén szintén nélkülözhetetlen természetes anyag a növényvédelemben, amely elsősorban a lisztharmat ellen nyújt kiváló védelmet, miközben jelentősen gyéríti a kártékony levélatkákat is, olvasható a cikkben.

Működése a hőmérsékletfüggő gázosodáson alapul: a kijuttatott kén a nap melegének hatására gőz formájában járja át a lombkoronát, közvetlenül pusztítva a gombafonalakat. Használata során kritikus a körültekintő időzítés, ugyanis 15 °C alatt hatástalan, míg 25 °C feletti hőségben viszont súlyos levélperzselést okozhat, ezért a kénes kezeléseket mindig a hűvösebb kora hajnali vagy esti órákra kell ütemezni.

A modern biokertészet a klasszikus ásványi szerek mellett növényi olajokat és élő mikroorganizmusokat is bevet a kártevők ellen, így például a narancsolaj és a ‘Neem’ olaj hatékonyan pusztítja a szívogató kártevőket azok viaszrétegének feloldásával vagy táplálkozásuk megzavarásával.

A biológiai védekezés másik pillérét a hasznos baktériumok és gombák jelentik, mint a hernyók ellen bevethető Bacillus thuringiensis, vagy a talajlakó kórokozókat kiszorító Trichoderma. Ezek a megoldások célzottan, a környezet és a beporzó rovarok károsítása nélkül hatnak, azonban sikerük alapja a megelőzés, így a kezeléseket érdemes még a tünetek megjelenése előtt, preventív jelleggel elvégezni.

Kapcsolódó
Így kell öntözni a hortenziát kánikulában: 35 fok felett ez gyakran többet ér, mint egy pluszlocsolás

Akkor sem kell különösebben aggódni, ha a növény levelei lekonyulnak.

The post Sokan összekeverik: nem ugyanarra való a réz és a kén a kertben first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedInPin on Pinterest